Forrás: http://www.mezotur.hu
A következõkben szeretném azokat a forrásokat elemezni, amelyek a mezõtúri református gimnázium könyvtárának XVIII. századi fennállását bizonyítják. A XVIII. századból származó forrásokat tekintem elsõdleges bizonyítékoknak, de felhasználtam késõbbi években keletkezett adatokat is. Meg kell még jegyeznem, hogy több adatom nem az iskolai könyvtárról szól, hanem az egyház és az árvák gyûjteményérõl, de ezeket is szükséges elemezni, mert kapcsolatban vannak az iskola könyvtárával.
Arra, hogy a XVIII. században volt az iskolának könyvtára a legmeggyõzõbb bizonyíték az 1765-bõl származó iskolai könyvjegyzék. Jelentõsége, hogy eddig csak Ertsei Dániel Mezõtúrra kerülésétõl (1777) volt a könyvtár története jobban ismert. Egész pontosan annyit tudtak Ertseirõl, hogy õ kezdte el a gyûjtemény tudatos szaporítását. Továbbá ez idáig nem volt tudomásunk egyáltalán a XVIII. századi könyvjegyzék létezésérõl, ugyanis az elsõ katalógus keletkezését 1843-44-re tették. Sõt, Tolnay Gábor szerint csak a XIX. század elejére tehetõ a könyvtár alapítása, és ezt az állítást vallják a Magyar Minerva 1902-es és 1915-ös készítõi is. Ebben a szerzõk valószínûleg 1831-re gondoltak, amikor a könyvtár a gimnázium épületébe és fennhatósága alá került. 1950-ben viszont már a könyvtár címkönyve azt állította, hogy a tanári könyvtárat 1793-ban alapították. Ez utóbbinál megbízhatóbb forrás az 1765-ös katalóguson kívül Lévai Bálint és Szabó Pál már sokat idézett munkája a mezõtúri református iskoláról. Ennek alapján a gimnáziumnak és a helyi református egyháznak latin, görög és héber nyelvû könyvei voltak, valamint teológiai, filozófiai, történelmi tárgyú mûvei. Az elõbbiekben már foglalkoztam ezzel a forrással és megállapítottam, hogy a XVIII. század közepétõl egészen 1820-ig terjdõ évekrõl nyújt adatokat. A szöveg három különbözõ korszakból származik. Egyrészt a szöveg eleje, amely 1789-1810 vagy 1815-1820 közötti idõszak valamelyikére vonatkozik, illetve az Ertsei idézet, amely 1777-1809 között keletkezhetett. Az idézet harmadik része, amely 1778-ra vonatkozik, az iskolai könyvek gyûjteményének létezésérõl fontos bizonyíték. Ez Pictét Benedek Theológia Medulla címû könyvét említi, amelybõl a mezõtúri diákok tanultak, és ezt a könyvet az 1765-ös katalógus is felsorolja. Tehát nemcsak 1765-ben, hanem 1778-ban is az iskola gyûjteményében volt Pictét mûve.
1765 elõttrõl nincs olyan adat, amely kifejezetten az iskolai könyvtárat említené, de van néhány olyan forrásunk, amely arra enged következtetni, hogy volt az iskolánk könyvtára. Ezek a források például az iskola törvényei. Mezõtúron viszont nincs olyan cikkely, amely kizárólag egyértelmûen a könyvtárról rendelkezne. Ez azzal magyarázható, hogy mind 1734-ben mind 1771-ben és 1782-ben olyan kicsi könyvgyûjtemény volt Túron, hogy arról külön rendelkezni értelmetlen lett volna.( Maga az 1765-ös jegyzék 79 tételt tartalmaz ). Könyvtárra utaló részek viszont azért találhatóak a törvényekben. Ilyen például, amikor az 1734-es és az 1771-es törvények elõírják a latin, a héber és a görög nyelv tanulását, amelyekhez kellett az iskolának ilyen nyelvû könyvekkel rendelkeznie. Másik ilyen utalás az, amikor az 1734-es törvény elõírja a felolvasásokat, kívülrõl való felmondását. Ez valószínûleg a tankönyvek felmondására vonatkozik, amely könyvek akár a könyvtárban is lehettek. Továbbá ez a törvény elõírja, hogy a tanulók vegyenek részt felolvasásokon. Ez a könyvkultúra meglétének egyik bizonyítéka. Természetesen egy nagyon ismert könyvet konkrétan is megemlít az 1734-es törvény, ez pedig a Biblia. A törvény szövege szerint volt saját Bibliája az iskolának, amelyet a rektor lakásán õriztek. Feltételezésem szerint késõbb azért nem ismétlik meg ezeket a rendelkezéseket a törvények, mert az utóbb hozott elõírások csak kiegészítései voltak az 1734-esnek, hiszen 1734-tõl egészen 1820-ig folyamatosan aláírták a diákok az 1734-es jogszabályokat. Tehát egészen 1820-ig van adatunk a Biblia elhelyezésérõl és a felolvasásokról. Az 1765 utáni évekbõl is vannak közvetett bizonyítékok, amelyek valószínûsítik a könyvtár meglétét.
Közvetett bizonyítéknak tartom az Ertsei féle idézet azon részét, amikor a latin, filozófiai, teológiai, történelmi könyveket említi, mert szerintem Ertsei itt olyan könyveket említ, amelyeket õ olvastatott próbaképpen azzal az öreg illetõvel, aki azt állította magáról, hogy tud latinul és szakkönyveket is megért. Nem derül ki a szövegbõl, hogy ezek a könyvek hol voltak, de szerintem a városban két helyen volt elképzelhetõ ilyen dokumentumok megléte: az iskolában vagy a parókián. Az 1799-ben felhúzott iskolaépületben elképzelhetõ, hogy volt benne könyvtár. Ezzel az a probléma, amint a korábbiakban már írtam róla, hogy nehezen bizonyítható, hogy már 1799-ben is volt benne könyvtárhelyiség.
Közvetett bizonyíték még Ertsei Dániel elõbbiekben már idézett szövege, amelyben arra utal, hogy ismert két olyan idõs mezõtúri embert, akik csak itt helyben tanultak mégis jól tudtak görögül, héberül és latinul. Ez a szöveg bizonyítja azt, hogy körülbelül az 1750-es években is latinul, görögül és héberül tanítottak a kollégiumban. Továbbá arra is utal, hogy voltak ilyen nyelvû tankönyvek, hiszen a nyelvtudás elsajátításához szükség volt idegen nyelvû könyvekre az iskolában.
Egyszóval a XVIII. században folyamatosan fennállt egy iskolai gyûjtemény.
