A muzeális gyüjtemény
A könyvtár történetével kapcsolatban igen fontos az iskola elsõ értesítõje, amely röviden összefoglalta az iskola múltját, és egyben tömören szól a könyvtár korábbi viszonyairól is. Ezek szerint a könyvtár a szegény diákok számára kölcsönzött könyveket, és 1831-ben került át a parókiáról az iskola épületébe, valamint a rektor fennhatósága alá. Errõl egyelõre nem sikerült megtalálnom az eredeti jegyzõkönyvet, de ha ez így igaz, akkor több következtetést is levonhatunk. Az iskolai könyvtár és a szegények könyvtára 1831-ig egy és ugyanaz, illetve a könyvtár 1831-ig a lelkész felügyelete alatt állt.
Az egyházi állomány az iskola könyvei és az árvák gyûjteménye Bodolayl László szerint keveredtek egymással. Bodolay azt írja ugyanis, hogy a gimnázium könyvtár állományának alapját az árvák számára vett kézikönyvek, egyházi munkák és ókori klasszikus szerzõk mûvei adták.
Az iskola és a helyi református egyház termékeny együttmûködését jelentette Ertsei Dániel tevékenysége, õ ugyanis Lapis Péterné szerint mintegy 300 kötet görög és latin nyelvû könyvvel szaporította az iskola könyvtárát. Ezt a számadatot vitatom ugyanis Vékony Sándor szerint az 1843-44-es katalógus összesen 266 kötet könyvet sorol fel. Az viszont biztos, hogy az eklézsia és az árvák könyvtárát rendezte, gyarapította.
" az Ekklesia, vagy Árvák könyveit össze szedte, szaporitotta, az el avultakat megigazittatta. Az Ekklésia javait, számadásait, sat.jöbb rendre vétette s más jó és hasznos dólgokat is tselekedett."
Ebben a szövegben nagyon lényeges, hogy a szerzõ nem két különbözõ gyûjteményrõl beszél, hanem a "vagy" kötõszóval arra utal, hogy az eklézsia és az árvák gyûjteményét két külön névvel illetik, de valójában egyrõl van szó. Fontos megjegyezni azt, hogy az elõbb arra a következtetésre jutottam, hogy az árvák és az iskola könyvtára ugyanaz. Így tehát Ertsei mind az iskola, mind a lelkészség könyveivel foglalkozott. Ezt erõsíti meg, hogy az 1765-bõl származó könyvjegyzék bejegyzései között Ertsei Dániel neve többször is elõfordul, aholis egy 1782-es bejegyzés konkrétan leírja, hogy Ertsei Dániel mezõtúri pap az iskola számára beszerzett egy könyvet, amely már az egyházi gyûjteményben megvolt. Tehát Ertsei tényleg foglalkozott az iskola és az egyház könyveivel. Magától értetõdõ volt, hogy a helyi református lelkészek foglalkoztak a gyûjteménnyel, hiszen õk több évet folyamatosan a városban szolgáltak, míg a rektorok csak egy évet töltöttek Mezõtúron.
Az iskolai és egyházi könyvtár állomámyának azonosságát bizonyítja az is, hogy az 1714-ben készült feljegyzésben említett Geleji Katona István könyve 1900-ban a gimnázium nyomtatott katalógusában megvolt.
A fentebbiekben már megállapítottam, hogy az iskola és az árvák könyvtára ugyanaz. Ehhez még felsorolok néhány bizonyítékot.
Faragó Bálint szerint már 1753-tól fennállt az iskolai árvák pénztára. Ezt nem tudom megerõsíteni, viszont az iskola Protocollumában a könyvek jegyzéke után az árvák pénztárából vett könyvekrõl, papírokról, egyéb dologi kiadásokról vannak adatok 1768-1806 között. Ez egy újabb bizonyíték amellett, hogy az iskolában volt könyvtár, amely egyfajta segélyezõ szerepet töltött be. Továbbá, 1907-ben, az elsõ önálló összefoglalása a könyvtár történetének, szintén azt állítja, hogy az iskola könyvtárát egyben az árvák, szegények könyvtárának is hívták.
A templom, az iskola és a parókia egymás szomszédságában épültek fel. Ezt a következõk alapján tudom.
1734-ben egyszerre készült el a református templom és az iskola épülete. Ezek közvetlen egymás szomszédságában álltak az 1773-ban készült térkép alapján. Ezenkívül az 1782-1785 között Mezõtúrról készített katonai leírás a templomon és a parókiákon kívül megemlít kõépületeket, bár nem nevezi meg azokat. még említ kõépületeket. Feltételezésem alapján az egyik ilyen szilárd falú épület az iskola lehetett. sajnos elhelyezkedését az 1782-1785-ös leírás nem említi. tudjuk viszont, hogy 1799-ben a régi helyett új kollégiumot építettek közvetlenül a régi lebontott épület melletti területen. Így tehát az 1799-ben felhúzott új épület is a templom szomszédságában volt. Ebbõl következik annak a lehetõsége, hogy az árvák, az iskola, az eklézsia könyveit egy helyen tárolják. Ha ezt összevetjük a fentebbiekkel ( az iskola könyvtárát árvák könyveinek is hívták, az eklézsia gyûjteménye azonos az árvák könyveivel), akkor megállapíthatjuk, hogy az iskola, az árvák és az eklézsia gyûjteménye ugyanaz és ezt egy helyen tárolták, hiszen felesleges lett volna ilyen kis állományt több épületben tartani.
Ezt a lehetõséget erõsíti az, hogy a XVIII. században még Debrecenben sem különült el az iskolai levéltár és az iskolai könyvtár.
Összegezve az eddigieket megállapíthatjuk, hogy Mezõtúron csak egyetlen könyvtárnak nevezhetõ gyûjtemény létezett, és nem három különbözõ. Erre a következõ adatok utalnak: Ertsei Dániel mint református lelkész egyszerre gondozta az árvák (vagyis iskola) és az eklézsia könyveit. 1831-ig az iskolai könyveket a szegény diákok számára gyûjtötték. Az árvák pénzébõl vett könyvekrõl szóló dokumentáció közvetlenül az 1765-ös könyvjegyzékben található az iskola jegyzõkönyvében. Az iskolai könyvtár állományát 1831-ig a parókián tárolták. Továbbá a Szabó-Lévai szöveg elsõ része úgy értelmezhetõ, hogy a diákok mind az iskola, mind az egyház könyveibõl tanultak. A templom mellett volt közvetlenül a század folyamán az iskola és a parókia épülete is, tehát rendkívül közel voltak egymáshoz, amely lehetõséget teremtett arra, hogy egy-egy intézmény gyûjteményeit közösen tárolják. Vagyis ezek alapján kimondhatjuk, hogy az árvák, az iskola és az eklézsia könyvtára ugyanaz volt a XVIII. században. Egész pontosan többféleképp nevezték ugyanazt a gyûjteményt, mert azok keveredtek egymással.
Ennek az egységnek a feltételezése azért fontos, mert az egyházi könyvtárról már vannak adataink egészen a XVIII. század elejérõl. Az 1714-gyel kezdõdõ Matricula borítójának hátlapján van egy könyvfelsorolás az eklézsia könyveirõl. Ez a feljegyzés közvetlenül az általam 1714-re datált rektori fizetés elõtt található. A felsorolás keletkezési évét ugyan nem jelöli a szöveg, de az 1714-es dátumot azért tartom igen valószínûnek, mert a Matricula egyértelmûen 1714-gyel kezdõdik, és ez a szöveg rögtön a címlapborító belsõ oldalán található. Érdekessége ennek a felsorolásnak, hogy Lévai Bálint és Szabó Pál a XVIII. század fordulója derekán megemlítenek egy possesori bejegyzést 1717-bõl egy olyan könyvön, amelyet valószínûleg az 1714-es felsorolás is tartalmaz. Ez Aurelius Augustinus kétkötetes mûve. Lévai és Szabó feljegyzéseibõl kiderül, hogy egy kétkötetes Augustinus mû 1717-ben is az eklézsia tulajdonában volt. Tehát gyûjtemény már 1714-ben is létezett.
1760 december 9-én van a következõ említés az egyházi könyvtárról, amikor Losonczi János mezõtúri lelkész egy könyvet ajándékozott az egyháznak. Ez a könyv Szegedi Kis István egy könyve volt, amelyben Szegedi mezõtúri évirõl is ír.
A bevezetõmben említettem, hogy fennmaradt az árvák pénztárának költségvetése az 1768-1806 közötti idõszakról. Ebben a jegyzékben minden évben feltüntették, hogy ki mennyi összeget vett fel, illetve mit vásároltak az adott összegbõl. A bejegyzésekbõl megállapítható, hogy a rektor, a városi jegyzõ (1776-ig, a katolikusok visszatelepüléséig egyben a református egyház jegyzõje is volt) ,és a református lelkész intézte az árvák pénzügyeit. Végigkövethetõ az is, hogy mikor, mennyit költöttek könyvekre az árvák számára. Például az 1778-as bejegyzés szerint 100 darab katekizmust vásároltak az iskolának, amelyet az egyház vett, de késõbb az árvák pénztárából fedezték a költségeket. Ennek ellenére valószínû, hogy ajándékozás útján szerezték be a legtöbb könyvet. Sok könyvben találhatóak bejegyzések, amelyek azt bizonyítják, hogy azok az árvák gyûjteményébe tartoztak, pl.: "ex libris orphanorum" "Auget Bibliothecam Scholae Mezõturiensis" 1788 után már viszont nem lehet könyvek vételére utaló jeleket találni. Ennek ellenére ez a jegyzék is mutatja, hogy szoros kapcsolat állt fenn az egyház és iskolája, valamint könyvtáraik között 1768-tól 1806-ig.
Tehát konkrét bizonyítékunk arra, hogy az iskolai könyvjegyzék készítése elõtt is volt egy könyvár, vagy egy annak nevezhetõ gyûjtemény ezek szerint az 1714-es felsorolás, az 1717-es possesori bejegyzés és az 1760-as ajándékozás. Mindezt azért állíthatjuk, mert a fentebbiekben bizonyítást nyert az, hogy a gimnázium, az árvák és a református egyház könyvtára ugyanaz volt.
