Lényeges kérdés a könyvtár állománya. Errõl igen pontos képet ad az 1765-ös katalógus, illetve Lévai Bálint, Szabó Pál és Ertsei Dániel munkái. Az elõbbiekben már sokszor idéztem Lévai és Szabó munkáit, amelyekben három idõréteget különböztettem meg. Ezek alapján tudjuk, hogy az iskolának latin, görög és héber nyelvû, valamint történelem, filozófia és teológia tárgyú könyvei biztosan voltak. A könyvjegyzék ennél többet árul el.
Az 1714-es felsorolás mindössze két mûvet tartalmaz. Az egyik Aurelius Augustinus Sententiae cimû mûve. A másik Geleji Katona István Praeconivm kezdetû könyve 1638-ból. A felsorolás bevezetõ szövege azt írja, hogy a mezõtúri egyház könyveinek töredékét újra megtalálták és most ismét használják. A könyveknél feltünteti a szerzõt, a címet és az ívek hajtását. 1717-ben tudjuk, hogy még megvolt Augustinus mûve, de az 1765-ös könyvjegyzékben már egyik dokumentumról sincs feljegyzés. Ennek ellenére 1765 után jóval késõbb Lévai Bálint és Szabó Pál tud ennek a könyvnek a létezésérõl.
Az 1765-ös jegyzék 82 tételbõl áll. Azonban nemcsak az 1765-ös állapotot mutatja, mert 1770-es években kiadott mûveket is tartalmaz. A legutolsó kiadási dátum 1781. Tehát az 1765-1781 közötti évek viszonyait mutatja. Ennek megfelelõen több kézírás is felfedezhetõ, amelyek közül Ertsei Dánielé bizonyítható, hiszen kétszer meg is nevezte magát a jegyzékben. A jegyzék maga hat részbõl áll, amelyek méret szerinti csoportokba rendezik a könyveket. Ezeken a csoportokon belül nincsen egyéb osztályozási elv, bár ez felesleges is lett volna ilyen kis gyûjteménynél. Egyszerûen a beszerzés sorrendjében vannak feltüntetve a könyvek bibliográfiai adatai. Megfigyelhetõ még, hogy sok könyv címleírása át van húzva. Feltételezem, ezek a könyvek valamilyen módon a könyvtár állományából eltûntek. A jegyzékben többségében vannak a latin nyelvû könyvek, de van magyar, német és görög nyelvû is. A könyvek között teológiai, ókori klasszikus szerzõk, tankönyvek, atlaszok, katekizmusok találhatók. Az ókori klasszikusok közül Terentius, Cicero, Ovidius mûvei fordulnak elõ. Ezek közül néhány XVI-XVII. századi kiadású, de a jegyzékben szereplõ legtöbb könyvet a XVIII. században adták ki. A könyvtár legrégebbi könyve egy 1538-as bázeli kiadású Terentius mû. Több Bibliát is felsorol a jegyzék, amelyek között volt magyar és latin nyelvû is. Érdekes, hogy a tételek között magyarul csak két dokumentumot tüntet fel, de ennél lényegesen több magyar nyelvû könyv van a jegyzékben. A címleírások nem egységesek. Néhány könyvnél feltüntetik a szerzõt, a címet, a kiadás évét és a kiadás helyét, míg máskor csak a szerzõt és a címet. A kor szellemének megfelelõen a Ratio Educationis is megtalálható a tételek között. További jellemzõje a könyvtárnak, hogy kéziratos másolatokat is felsorol. Természetesen a református jellegnek megfelelõ könyvek is megtalálhatóak, vagyis heidelbergi katekizmusok. Az atlaszok megléte Fináczy szerint azt jelenti, hogy a mezõtúri iskola Debrecen partikulájaként mûködött, mert szerinte egyfajta szokás volt, hogy a debreceni kollégium mindegyik partikuláját atlaszokkal látta el.
A könyvtár gyarapodásáról keveset tudunk. Valószínûleg, hogy könyvek vásárlására igen keveset fordítottak, annak ellenére, hogy mûködött az árvák pénztára. Magyarországon ez általánosan jellemzõ volt, fõleg a protestáns iskolák esetében, hogy könyvtárgyarapítás sokszor meghaladta az intézmény erejét. Ennek ellenére Ertsei Dániel egyesek szerint 1777-1809 között mintegy 300 kötettel gyarapította a könyvtárat. Erre még nem találtam elég bizonyítékot, bár az árvák pénztára 1778-ban 100 darab katekizmust vásárolt. Az 1765-ös katalógus viszont 100-nál kevesebb tételt tartalmaz (79 db-ot) , igaz 1781 után nem sorol fel beszerzéseket. Ráadásul ez a 79 tétel is kevesebb a gyakorlatban, mert igen sok közülük át van húzva, amely arra utal, hogy eltûntek a könyvtár állományából. A XVIII. században szerezték be valószínûleg a Honderû címû folyóirat 1793-as számait, amelyek ma is megvannak a könyvtárban.