Az iskola épületére és tanulóinak létszámára vonatkozólag van néhány adatunk a XVIII. századból. 1720-1734 között felépült a református templom a városban. Ezzel együtt valószínûleg elkészült az iskola kõépülete is. Az iskola épületérõl nem sikerült sok információt szereznem, annyit azért tudunk, hogy egy 1725-ös érseki körlevél vádolja a mezõtúriakat, amiért kõbõl mertek iskolát építeni. Kõbõl készült iskolaépület meglétére enged következtetni az 1782-85 közötti katonai leírása a városnak, bár a templomon és két parókián kívül konkrétan nem nevezte meg, milyen épületek voltak még a városban. A szöveg viszont egyértelmûen közli, hogy ezeken kívül is voltak még szilárd falú épületek a városban. Az egyik ezek közül nagy valószínûséggel a városháza, amelyet 1726-ban építettek, feltételezésem szerint a másik viszont az iskola épülete lehetett. Iskolai épületrõl ezután 1799-bõl van adatunk, amikor egy új épületet emeltek. Ebben talán már volt egy igen kicsi könyvtárhelyiség is.
Nem tudom, hogy ebben az 1799-ben épült iskolában mennyi diák férhetett el, mert erre nincsen adatunk, viszont korábbi idõszakra vonatkozólag igen. 1750-ben 150, 1758-ban 250, 1764-ben 300 fiú tanult Mezõtúron az elemi és a gimnáziumi tagozatot együttvéve. Ilyen magas tanulói létszám mellett valószínûleg szükség volt egy könyvtárra. Bár azt is meg kell jegyezni, hogy Bodolay László szerint a XVIII. század folyamán ritkán volt annyi felsõbb tagozatos diák, hogy az 1734-es törvény által elõírt tisztségekre mindig jutott volna elegendõ beosztott.
A középfokú oktatás meglétének bizonyítását azért írtam le ilyen részletesen, mert egy nagygimnáziumként mûködõ iskola létezése feltételezi azt is, hogy létezett valamilyen könyvgyûjtemény az intézményben. Mielõtt azonban még rátérnék a könyvtár létezésének problémakörére, tisztázni kell a város, a helyi egyház és az iskola viszonyát.