2.4 Partikuláris vizsony és egyházi jelleg

Akollégium történetét tárgyaló munkák mind egybehangzóan állítják, hogy a mezõtúri református iskola a XVIII. században Debrecen partikulája volt, és ennek szerintük két fõbb bizonyítéka van. Az egyik a mezõtúri fiúiskola törvényeinek feltûnõ hasonlósága a debreceniével, a másik, hogy a partikula rektorainak kimutatható többsége a debreceni kollégiumból jött Mezõtúrra. Magam is számos jelét találtam annak, hogy Mezõtúr kollégiuma Debrecenhez tartozott partikulaként. 1714-ben például Ketskeméti János a debreceni kollégiumból jött a rektornak a városba. Továbbá arról is találtam adatot, hogy 1758-ban a mezõtúri intézmény adományt küldött az anyaintézményének Debrecenbe. Számunkra ez azért fontos, mert a két iskolai könyvtár között esetleges analógiákat lehet a késõbbiekben felállítani.

Meghatározó volt az iskola és könyvtárának mûködésében az intézmény református jellege. Tudjuk, hogy a XVIII. század folyamán a református kollégiumok közül egyedül Debrecenben és Sárospatakon volt nagyobb könyvgyûjtemény, de ezekre is az volt a jellemzõ, hogy állományuk kevésbé tudott lépést tartani a XVIII. század szellemi mozgalmaival. A többi kisebb iskolában meg egyáltalán nem volt nagy és modern gyûjtemény, ellentétben a piaristákkal. A mezõtúri iskola a XVIII. század alatt (egyébként az iskola alapításától kezdve 1948-ig) folyamatosan református intézményként mûködött.