Kr. e. 202

Rómaiak : Publius Cornelius Scipio; 29.000 gyalogos, 2.000 római lovas (Laelius), 4.600 numídiai lovas (Masinissa)
Karthágóiak : Hannibál; 36.000 gyalogos, 2.000 karthágói és 3.000 numídiai lovas, 80 harci elefánt

Nem tudván kihasználni cannaei győzelmét, Hannibál hosszas, ámde eredménytelen hadakozásba kezdett Itáliában. Mindeközben a Scipio vezette római sereg előbb meghódította Hispániát, majd átkelt Afrikába. Többször is legyőzte a karthágóiakat, akik hazarendelték Hannibált. Míg ellenfele nagyon vegyes összetételű sereggel bírt, Scipio jól képzett és fegyelmezett haddal várta a döntő összecsapás lehetőségét. Önbizalmát növelete, hogy egy okosan megkötött szövetség nyomán jelentős numídiai lovasságra is támaszkodhatott.

>
A hadrend római részről már-már megszokottnak mondható: középen három sorban a gyalogság kapott helyet. Az első vonalat a hastatusok, a karddal, dárdával és pajzzsal felszerelt könnyűgyalogság, a második vonalat a nehézfegyverzettel rendelkező principesek, a hátsó sort a legtapasztaltabb triariusok képezték. Jobbszárnyán a numídiai, balszárnyán a római lovasság képezte Scipio hadrendjét. Hannibál „nulladik vonalát” az elefántok alkották. Mögöttük a zsoldosok, azt követően a kevéssé tapasztal harcosai, líbiaiak és karthágóiak sorakoztak fel. Kissé hátravonva ő is legjobb erőit, a bruttiaiakat helyezte el. Numídiai lovasai a balszárnyon, az ellenség hasonló, de számbeli fölényben lévő egységével szemközt álltak fel, jobbszárnyán a karthágói lovasság nézett szembe a római lovasokkal.

A csata elején Hannibál az elefántokkal igyekezett megbontani a római hadrendet, de Scipio jól képzett századai, a manipulusok zajt keltve megzavarták az állatokat. Egy részük zavart keltett a karthágói balszárny lovasai között, a maradékot viszont a hirtelen széthúzódó manipulusok átengedték, majd dárdáikkal megölték a hátukon ülő katonákat. Ezalatt Masinissa lovasai rácsaptak a karthágói balszárnyra, valósággal lesöpörve azt a csatatérről. Sikereik láttán a római lovasság is megindult, és Laelius is felülkerekedett ellenfelén.
Annak ellenére, hogy szárnyait elvesztette, a karthágói sereg még bízhatott a sikerben. Ehhez győznie kellett középen, és remélnie, hogy a rómaiak lovas alakulatai nem fordulnak vissza, hogy bekerítsék őket. A derékhadak küzdelmében a rómaiak kezdetben sikeresen nyomultak előre, de a harmadik vonalban Hannibál addig pihentetett veteránjai kitartottak. Az egyenlő erők küzdelmében kb. egy óra után sem született igazából döntés, de Hannibál lassanként kezedett felülkerekedni. Scipio serege viszont rendezetten tudott visszavonulni, közben pedig fegyelmezetten végre tudta hajtani azt az utasítást, melynek következtében a római hadrend széthúzódott, és mindkét oldalon túlért a karthágóiak seregén.
Ekkor következett be a döntő fordulat: megérkeztek a római lovasok, bekerítették Hannibált, és az összecsapás, hasonlóan, mint Cannae esetében, mészárlássá változott. Kb. 20.000 kartágói esett el, ugyanannyi fogságba esett. Hannibál elmenekült, Scipio pedig megkapta nevéhez az Africanus jelzőt.

Scipio – nemúgy, mint ellenfele Cannae-nál – nemcsak csatát, de háborút is nyert Záma mellett. A második pun háború megalázó békét kényszerített Karthágóra, Rómát pedig a Földközi-tenger nyugati mendencéjének urává tette.