Irsai István: Flóra 1929. |
"Cipőkenőcs, szappan, politika egyfroma közönnyel nézi,
hogyan hirdetik világgá igazukat a plakátok. Választások alatt Pesten
utcán járni: a legkínosabb büntetés, ami látó emberre kiszabható."
(Gulyás Jenő művészettörténész szavai 1929-ből = Szántó Tibor: A magyar
plakát Bp. 1986.) |
| "Sok egyforma plakát a pesti plakátfalakon és
oszlopokon: mintha mindegyiket ugyanazon a kaptafán készítették volna.
... Nem azzal a céllal indult el a modern plakát, hogy uniformisba
ötöztesse a plakátoszlopokat. Ellenkezőleg, az volt a célja, hogy
kiugorjon a tömegből, legyőzze szomszédait, hogy más legyen, mint a
mellette lévő. Ez az új plakátstílus "sachlich", azaz "targyilagos", mert
a tárgy (esetleg esemény) az egyetlen témája." (Bortnyik Sándor 1933-ban
tartott előadásából = Szántó Tibor: A magyar plakát Bp. 1986.) |
Bortnyik Sándor: Modiano
1928. |
Molnár C. Pál: Modiano 1930. |
"Molnár C. Pál jelentősége abban áll, hogy a
konstrukivizmus
tárgyilagos hidegsége után érzelemmel és hangulattal töltötte meg a
plakátokat, szélesítette a kifejezési lehetőségeket. Az ő példája a
legszembetűnőbben igazolja azt, hogy az alkalmazott grafika az igazi
művész kezében épp oly magasrendűvé vállhat, mint a művészet bármely más
ága." (Zala Tibor: A grafika története Bp. 1997.) |
Az idegenforgalmi plakát témakörében Konecsni György
(1908-1970)
jeleskedett. 1937-ben Grand Prix díjat kapott a Párizsi Világkiállításon,
az 1939-es Milánói Iparművészeti Triennálén pedig nagydíjat.
"Átgondolt mondanivalóját mindig a legegyszerűbb és egyben legkifejezőbb
formában adta elő. ... Színei a témának megfelelően hol ragyogóan
tüzesek, hol pasztellszerűen tompák. Ha kell, borotvaélesen
elhatárolódnak, máskor viszont lágyan, szinte észrevétlenül olvasnak
egymásba." (Zala Tibor: A grafika története Bp. 1997.) |
Konecsni György: Ungarn |
 |
Egy áru hírdetésére a vállalatok több művészt folyamatosan
foglalkoztattak, a "bevált" hírdetéseket éveken át újranyomták; egy-egy
ilyen képet a reklámgrafika is átvett. Mindez lehetőséget adott a
művészek versenyére, amivel a legnevesebbek: Berény Róbert, Bortnyik
Sándor, Irsai István, Konecsni György élni is tudtak. |
