Néhány évig Lajta Bélánál dolgozott, majd 1913-ban megalakította a Budapesti Műhely néven ismert, belsőépítészettel foglalkozó művészcsoportot. A Tanácsköztársaság idején tagja volt a művészeti direktóriumnak; a két világháború között baloldalisága miatt nem jutott állami megbízatáshoz. 1920-as években szorosan együttműködött Kner Imre gyomai nyomdásszal és kiadóval. A közösen tervezett, Kozma fametszeteivel és könyvdíszeivel megjelent kötetek a magyar könyvművészet példamutató alkotásai.
Az 1930-as évektől építészeti terveit főként a funkcionalizmus jellemezte. Számos modern lakóházat tervezett Budapesten. Belsőépítészeti tervei alapján alakították ki a fővárosban a Rózsavölgyi könyv- és zenemű-kereskedés berendezését, valamint építették át a volt Magyar Divatcsarnokot.
A 30-as évek nagy feladata volt az Átrium-ház és mozi építése 1935-ben. Kozma a feladatát úgy oldotta meg, hogy a hétemeletes ház építészeti megoldásán túl gondosan ügyelt még a lakásajtókon lévő számtábla és névtábla kiképzésére is.
Színpadi díszleteket és bútorokat is tervezett. A barokk stílus hagyományait újjáélesztő, magyaros bútorai Németországban is népszerűvé váltak.
 |
Életművéből szinte legismertebb a Lupa-szigeti nyaraló, melynek vasbeton erkélye és tetője a Duna beton partfaláról a víz fölé nyúlik. A vasbeton szerkezet kezelésében Kozma csakúgy járatos, mint a bútorok és a belsőépítészeti kialakítások tervezésében vagy az asztalosmunkában. |