Január 8. Magyarországra
irányuló olasz fegyvercsempészetet leplez le a
Népszava. A kisantant diplomáciai kampányt indít
Magyarország ellen ("Hirtenbergi-ügy").
Január 30. P. Hindenburg, a német birodalom
elnöke Adolf Hitlert, a Nemzetiszocialista
Német Munkáspárt vezérét
nevezi ki birodalmi kancellárrá, és bízza meg
kormányalakítással.
Január 31. A képviselőházban Imrédy
pénzügyminiszter beterjeszti a kormány új
pénzügyi intézkedéseit: a 150 millió
pengős költségvetési hiány fedezésére
súlyos adó- és vámemeléseket, a
tisztviselői fizetések újabb
leszállítását, 40 milliós
békekölcsönt és a külföldi hitelezők
javára befizetett transzfer-alapból kincstárjegyek
ellenében felszabadított 50 millió pengőt
kívánják felhasználni.
Február 27. Berlinben
kigyullad a birodalmi gyűlés (Reichstag) épülete. Ennek
ürügyén a következő napon Hitler
felfüggeszti az alkotmányt, majd feloszlatja a pártokat.
Március 4. Az Egyesült Államokban hivatalba lép
F. D. Roosevelt elnök.
Május 17. Gömbös
miniszterelnök a költségvetési vita kapcsán a
kormány politikáját elhatárolja a Magyarországon
jelentkező nemzetiszocialista mozgalmaktól. Szorgalmazza az Ausztriával
való szorosabb kapcsolat létesítését, de
a perszonális unió lehetőségét kizárja. A
királykérdés megoldását nem tartja időszerűnek.
Június 15. Országszerte hivatalosan
megalakulnak a Nemzeti Egység Pártja szervezetei, megindul a
tagtoborzás.
Június 17-18. Gömbös
miniszterelnök váratlan németországi látogatása.
Berlinben Hitlerrel tárgyal, Erfurtban pedig részt vesz a rohamosztagosok
csapatszemléjén.
Július 22. Berlinben aláírják a
német-magyar kereskedelmi szerződést, mely megnyitja a
német piacot a magyarországi búza, rozs, árpa
és kukorica kivitele előtt.
Július 23-26. Gömbös
Gyula miniszterelnök és Kánya
Kálmán külügyminiszter Rómába látogat.
A tárgyalások központjában a magyar-olasz-osztrák
együttműködés áll.
Augusztus 4-15. Gödöllőn rendezik
a cserkészek IV. világtalálkozóját.
Augusztus 22. Zala megyében 75 község
határát veri el a jég háromnapos vihar
alatt.
Augusztus 25. Hatályba lép a
kormányzói jogkör
kiterjesztéséről szóló 1933:XXIII. tc.
Szeptember 1. Magyarország és Olaszország
kereskedelmi megállapodást köt. (Olaszország
1,3 millió mázsa búzát importál
Magyarországról.)
Szeptember 6. A belügyminiszter 145 500/1933.
számú körrendeletében eltiltja a
horogkeresztes jelvény használatát.
Szeptember 11. Berettyóújfaluban mondott beszédében
Gömbös miniszterelnök állást
foglal a diktatúra és az idegenből importált politika ellen.
Október 2. Budapesten 20 ezer frontharcos gyűlik össze;
megkoszorúzzák a hősök emlékművét
és az országzászlót.
Október 23. Az eladósodott paraszti birtokok
védelmére hatályba
lép a gazdaadósságok fizetését
szabályozó 14 000/1993. ME. számú rendelet.
November 27. A budapesti és a debreceni egyetemet antiszemita
zavargások miatt egy hétre bezárják. (A
diákok a numerus clausus szigorúbb
végrehajtását követelik.)
December 2. Gömbös miniszterelnök
felavatja a lakihegyi 120 kW-os rádió
nagyadót, mely megkezdi a műsorszórást.
December 16. Megindul az első trolibuszjárat
Óbudán.
Január 10. Pinkamindszent (Moson m.) közelében 144
osztrák nemzetiszocialista átlépi a magyar határt.
Február 6. Rómában aláírják
a Magyarország és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatfelvételéről
szóló szerződést. Február 21. Budapesten
aláírják a magyar-német kereskedelmi szerződés
II. pótegyezményét. Ennek értelmében Németország
átvesz 500 ezer q búzát, 250 ezer q árpát,
félmillió q kukoricát, 42 ezer szarvas- és 6 ezer
vágómarhát.
Március 6. Bizalmas tanácskozást tartanak Bécsben
a magyar és osztrák legitimista politikusok.
Március 14-17. Rómában olasz-magyar-osztrák
politikai-gazdasági tárgyalások folynak. 17-én aláírják
a 3 római jegyzőkönyvet (politikai, gazdasági együttműködés;
olasz-osztrák gazdasági kapcsolatok kiépítése).
Május 23. Gömbös
miniszterelnök képviselőházi beszédében felszólítja
a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot, hogy "olvadjon
be a polgári társadalomba".
Május vége. Megindul a Válasz című irodalmi,
társadalompolitikai folyóirat. (Szerkesztő: Gulyás Pál
majd Sárközi György.)
Június 2. Hatályba lép a középiskoláról
szóló 1934:XI. tc. Hatályba lép a Magyar Nemzeti
Múzeumról szóló 1934:VIII. tc. Hatályba lép
a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem szervezéséről szóló 1934:X. tc., mely egy
szervezetben egyesíti a Műegyetemet, az Állatorvosi Főiskolát
és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki
Főiskolát.
Június 18. Meghal Derkovits
Gyula festőművész.
Június 23. Közzéteszik a kormány 5600/1934.
számú rendeletét a mezőgazdaságnak nyújtandó
kedvezményekről.
Június 27. Romániában az új középiskolai
törvény végrehajtási utasítása kimondja,
hogy a magyar nyelv kisegítő nyelvül nem használható.
Július 17. A belügyminiszter rendeletileg betiltja a Nemzetiszocialista
Pártot s különböző alakulatait (Élgárda,
Rendgárda, Ifjúgárda).
Július 25. A nemzetiszocialisták sikertelen fegyveres puccskísérlete
Bécsben. (E. Dollfuss kancellárt meggyilkolják.)
Augusztus 2. P. Hindenburg német birodalmi elnök halála
után Hitler saját kezében összpontosítja a
németországi törvényhozó és végrehajtó
hatalmat, valamint a hadsereg fölötti parancsnokságot.
Október 1. Kormányalakításának kétéves
évfordulója alkalmából Gömbös
miniszterelnök rádióbeszédet tart. Bejelenti, hogy
kormánya a hitbizományi rendszer korszerű reformjára, telepítési
törvény megalkotására, sajtóreformra készül.
Az általános titkos választójog bevezetését
a kormányzói jogkör kiterjesztéséhez köti.
Október 9. Marseille-ben egy horvát usztasa meggyilkolja
II. Sándor jugoszláv királyt és J. L. Barthou francia
külügyminisztert.
Október 20. Gömbös Gyula
miniszterelnök hivatalos látogatásra Varsóba érkezik.
November 1. Németh Lászlót bízzák
meg a Rádió irodalmi osztályának vezetésével.
December 11. A képviselőház elfogadja a Balaton fejlesztéséről
szóló törvényjavaslatot.
December 14. Bemutatják a "Meseautó" című filmet.
(Rendező: Gaál Béla.)
Az év folyamán. Szilárd
Leó és T. Chalmers Angliában felfedezi a Szilárd-Chalmers-effektus
néven ismert magkémiai jelenséget. - Megjelenik Márai
Sándor "Bolhapiac" című elbeszéléskötete.
Január 21 - február 4. Rákosi
Mátyás perének tárgyalása a Budapesti
Büntető Törvényszéken. Február
8-án a bíróság - a
Tanácsköztársaság
alatti tevékenységéért - életfogytiglani
fegyházra ítéli.
Január 24. Szolnokon a kormány által szervezett
politikai gyűlésen Gömbös
miniszterelnök a reformok megvalósítása mellett száll
síkra, és bírálja a Nemzeti Egység Pártján
belüli ultrakonzervatív bethlenista ellenzéket, a "csáklyások"-at.
A beszéd után megindul a nyílt küzdelem a kormányban.
Március 1. A
német hadsereg bevonul a Saar-vidékre.
Március 5. Horthy kormányzó
feloszlatja az országgyűlést, és kiírja az új választásokat.
Március 7. A NEP-ből kilépett Bethlen
István választási beszédben ismerteti azokat
a kérdéseket, amelyekben nem ért egyet Gömbössel.
Elutasítja a vezérelv hangoztatását, a pán-totalizmust,
a külföldről imponált nemzetiszocialista eszméket, a
korporációs rendszer bevezetését, amelyek "az ország
nyugalmát, rendjét, hitelét és biztonságát"
veszélyeztetik.s
Március 18. Szegeden Gömbös
miniszterelnök bejelenti a Szociáldemokrata Párt és
a szakszervezetek betiltására és a munkáskamarák
felállítására vonatkozó terveit.
Március 20. Endrődön
(Békés m.) a kisgazdapárti népgyűlést
csendőrsortűzzel kergetik szét.
Március 31 - április 4.
Országgyűlési választások
vidéken, 199 nyíltszavazási kerületben.
Április 1. Budapesten megkezdi
működését a
Kábítószereket Ellenőrző Központi
Szerv.
Április 6-7. Országgyűlési
választások Budapesten.
Április 15. A minisztertanács
jóváhagyja a Gömbös-féle
reformprogram 4 éves munkatervét. Részletesen
szabályozza a minisztériumok
törvényelőkészítő munkáját
1939 őszéig. Sorrendben: sajtótörvény, orvosi
kamara, kartelltörvény módosítása, ipari
numerus clausus, gazdaadósságok rendezése,
érdekképviseleti rendszer
előkészítése, telepítési
törvény, hitbizományi reform,
kormányzói jogkör kiterjesztése, a
felsőház reformja, képviselői
összeférhetetlenség
szabályozása.
Április 16. A Zilahy Lajos által meghirdetett Új
Szellemi Front író tagjai Gömbös
Gyula miniszterelnökkel tanácskoznak. (A Szocializmus májusi
számában József Attila bírálja az Új
Szellemi Frontot, mondván: a polgári értelmiség
nem ismeri a magyar társadalom tényleges problémáit.)
Április 25. Hatályba lép az erdőkről
és a természetvédelemről szóló
1935:IV. tc., mely a szakszerű erdőgazdálkodás
érdekében - a magánerdőkre is kiterjedő
hatállyal - üzemtervek készítését
írja elő. A törvény felsorolja a
természetvédelem tárgyait (természeti alakulat,
tájrész, tájképi szépség,
védett állat- és növényfajok), s elrendeli
természetvédelmi területek és
tájvédelmi körzetek kijelölését.
Április vége. Egyesült Polgári
Ellenzék néven koalícióba
tömörülnek a fővárosi ellenzéki
pártok.
Június 26. Hatályba lép az Iparügyi,
valamint a Kereskedelem- és
Közlekedésügyi minisztériumról
szóló 1935:VII. tc., mely "az ipari politika, a
munkáskérdés, az iparfejlesztés, a
közigazgatás és rendészet elágazó,
sokirányú ügyeinek ellátása és
vezetése" érdekében önálló
Iparügyi Minisztériumot állít fel.
Július 28.
Megindul az Esti Újság, a kormány új lapja.
Július 31. Közzéteszik a kereskedelemügyi
miniszter 1/1935. számú rendeletét a 48
órás munkahét bevezetéséről és a
legkisebb munkabérek
megállapításáról.
Szeptember 15. A Német Birodalomban kihirdetik a nürnbergi
fajvédelmi törvényeket.
Szeptember 15-16. Az MSZDP
XXX. kongresszusán határozatot hoznak a fasizmus elleni
harcról.
Október 3. Az olasz hadsereg hadüzenet
nélkül betör Etiópiába.
November 7. A csurgói (Somogy m.) politikai gyűlésen Bethlen
István élesen szembefordul Gömbös
miniszterelnök diktatórikus törekvéseivel.
December 6. Berlinben titkos
megállapodást kötnek Magyarország és
Németország belügyi szervei a kommunisták,
szabadkőművesek és minden "nemzetellenes irányzat"
elleni harc összehangolásáról.
Az év folyamán. Felmérések a budapesti
munkások lakásviszonyairól.
Január l. Gróf Bethlen
István a Pesti Naplóban újévi nyilatkozatában
a diktatúra elleni harc jelszavával közös álláspont
kialakítására hívja fel a polgári ellenzéket.
Március 7. Adolf Hitler
bejelenti az 1925. december 1-én kötött locarnói
szerződés egyoldalú megszüntetését,
és a német haderő megszállja a demilitarizált
Rajna-vidéket.
Március 22.
Közgyűlését
tartja a Magyarországi Földmunkások Országos
Szövetsége.
Április 2. A felsőház
elfogadja az 1936:IX. törvénycikket a hatósági
orvosi szolgálatról.
Április 25. A kereskedelem- és
közlekedésügyi miniszter 2787/1936. számú
rendelete a fogadókban, vendéglőkben és
kávéházakban megszünteti a
borravalórendszert.
Május 7-8. A Kommunista Internacionálé
végrehajtó bizottságának titkársága
feloszlatja a Kommunisták Magyarországi Pártja
központi bizottságát.
Május 19. Hatályba
lép a családi hitbizományról és a
hitbizományi kisbirtokokról szóló 1936:XI.
törvénycikk. - Hatályba lép a
tűzrendészet fejlesztéséről szóló
1936:X. tc., kimondva, hogy a törvényhatósági
jogú és a megyei városok hivatásos
tűzoltóságot kötelesek fenntartani. (A
törvény a légitámadások elleni
védekezés megszervezésével párhuzamosan
született.)
Június 3. A belügyminiszter a társadalmi
rendet és közbiztonságot veszélyeztető
tevékenységére hivatkozva betiltja a
Böszörményi Zoltán-féle Kaszáskeresztes
Pártot.
Július 5. Az erdélyi Csomakőrösön
megtalálják Kőrösi Csoma Sándor
hazaküldött eredeti beszámolóit.
Július 15.
Hatályba lép a telepítésről és
más földbirtokpolitikai intézkedésekről
szóló 1936:XXVII. tc., mely "közérdekű
ingatlandarabolások foganatosításával, tartós
haszonbérletek alakításával,
földbérlő szövetkezetek
létesülésének
előmozdításával, végül [...]
telepítéssel" kívánja előmozdítani az
önálló kisbirtok megerősödését, a
falusi lakosság telekhez jutását. (A törvény
25 év alatt 400 ezer holdat irányoz elő
telepítésre.) - A belügyminiszter 172 000/1936.
számú rendelete a fővárosban, a
törvényhatósági jogú városokban, a
megyei városok és a gyógy- és
üdülőhelyeken megtiltja a koldulást. Egyéb
helyeken könyöradományt gyűjteni csak
hatósági engedély alapján lehet.
Július 17. A Franco
tábornok vezette fasiszta
csapatok támadásával megindul a spanyolországi
polgárháború.
Augusztus 1-16. Berlinben
rendezik a XI. olimpiát.
Augusztus 19-24. Moszkvában lezajlik az
ún. tizenhatok pere; Zinovjevet, Kamenyevet és társaikat
halálra ítélik, és kivégzik.
Augusztus 22. A bajorországi Berchtesgadenban Horthy
kormányzó A. Hitler kancellárral tárgyal a Jugoszláviával
és Csehszlovákiával kapcsolatos politikáról,
a román-szovjet egyezményről és Magyarország fegyverkezési
egyenjogúságának kérdéséről.
Szeptember 2. A kormányzó
megbízza Darányi Kálmán
földművelésügyi minisztert a miniszterelnöki
teendők ellátásával.
Szeptember 7. A
csehszlovákiai Magyar Párt átnyújtja M. Hodza
miniszterelnöknek a magyar kisebbség sérelmeit
tartalmazó följegyzését.
Szeptember 10. Bemutatják a "Havi 200 fix" című
filmet. (Rendező: Balogh Béla.)
Október 6. Münchenben elhuny az utókezelésen
itt tartózkodó Gömbös
Gyula miniszterelnök.
Október 12. Megalakul a Darányi-kormány.
Október 25-27. Németország
és Olaszország megegyezik a Berlin-Róma-tengely
megalakításáról és a két
állam külpolitikájának
összehangolásáról. (A tengely
megalakulását Mussolini
november 1-jén jelenti be.)
November 13. Budapesten az Oktogon teret Mussolini térnek
keresztelik át.
November 25. Németország és Japán
megköti az antikomintern paktumot.
Az év folyamán. Megjelenik Veres
Péter "Az Alföld parasztsága" című műve.
Január 13. A budapesti Magyar Színházban Thomas
Mann felolvasóestet tart.
Február 13. Lispén (Zala m.)
földgáz tör fel.
Március 14. XI. Pius
pápa kibocsátja "Mit brennender Sorge" (Égő aggodalommal)
kezdetű enciklikáját.
Március 15. Budapesten a
Múzeum-kerti ünnepségen nyilvánosságra
hozzák a Márciusi Front 12 pontját.
Április 15. A budapesti rendőrség őrizetbe
veszi Szálasi Ferencet, a
nemzetiszocialista Nemzeti Akarat Pártja
vezetőjét. Április 16-án a belügyminiszter
betiltja a NAP működését.
Április 18. Szegeden Darányi
miniszterelnök új, programadó beszédében állást
foglal a diktatúra ellen. Bejelenti: a zsidókérdést
meg kell oldani.
Április 27. A 2850/1937. ME. számú rendelet a
tiszántúli öntözéses gazdálkodás
fellendítése érdekében Országos
Öntözésügyi Hivatalt állít fel.
Május 11. Hatályba lép a
városrendezésről és az
építésügyről szóló 1937:VI. tc.,
mely a törvényhatósági jogú és megyei
városokban kötelezővé teszi a
városfejlesztési és városrendezési tervek
készítését.
Június 9. A
belügyminiszter utasítja a rendőri szerveket a
spanyolországi harcokban részt vevő magyar
antifasiszták nyilvántanásba
vételéről és állandó
megfigyeléséről.
Július 28. Hatályba lép a
kormányzói
jogkör kiterjesztéséről és a
kormányzóválasztásról szóló
1937:XIX. tc., mely utódajánlási joggal ruházza fel
a kormányzót, s kizárja felelősségre
vonását.
Szeptember 6. A Magyarországi
Szociáldemokrata Párt titkárságán a
rendőrség lefoglalja a Szociáldemokrata Füzetek 19.
számaként megjelent "Mit akar a szociáldemokrácia?"
című röpiratot.
Október 13. A fővárosban és
környékén megtartják az első riasztási
és elsötétítési
légvédelmi gyakorlatot.
Október 15. Féja Gézát a Kúria
"Viharsarok" című könyvéért öt
hónapi fogházra ítéli.
Október 23. Magyar Nemzetiszocialista Párt
néven egyesülnek a szélsőjobboldali
nemzetiszocialista pártok. (Vezére:
Szálasi Ferenc.)
Október 27. A Budapesti Büntető
Törvényszék megkezdi a "Néma forradalom"
című könyvéért osztályellenes
izgatással vádolt Kovács Imre perét.
December 3. Balatonszárszón elhuny József
Attila.
December 29. Magyarországon megindul a
kőolajbányászat.
Az év vége. Budapesten megnyílik az első
eszpresszó.
Az év folyamán. Szent-Györgyi
Albert a C-vitamin fölfedezéséért Nobel-díjat
kap. - Megjelenik Erdei Ferenc "Futóhomok", Darvas
József "A legnagyobb magyar falu"
című szociográfiai munkája. Féja és Kovács
pere és a falukutató monográfiák a magyar értelmiség
figyelmét most már széles körben fordítják
a falu problémáira.
Január 1. Budapesten mintegy százezer röpcédulát
szórnak szét. Rajta egyetlen mondat: "1938. Szálasi!"
Január 12. Magyarország elismeri a spanyolországi
Franco-kormányt, rokonszenv-nyilatkozatot tesz az antikomintern paktum
mellett.
Február 4-10. Horthy Miklós
kormányzó lengyelországi útja, melyen az olasz-jugoszláv-magyar-lengyel,
ún. "horizontális tengely" kialakítását kívánta
elérni.
Február 21. A rendőrség betiltja a Magyar Nemzetiszocialista
Pártot.
Március 5. Győrben politikai gyűlést tart a Nemzeti Egység
Pártja. Darányi miniszterelnök
programbeszédében egymilliárd pengő értékű
fegyverkezési programot jelent be.
Március 12-13. Seyss-Inquart osztrák kancellár hívására
német katonaság vonul be Ausztriába.
Április 3. Horthy Miklós
kormányzó rádiószózatot intéz a nemzethez,
melyben elítéli a szélsőjobboldali izgatásokat,
s a rend és a nyugalom fenntanását ígéri.
Április 29. Megalakul a Fajvédők Országos Szövetsége.
Elnök: Héjjas Iván.
Április 30. Hatályba lép a gazdasági munkavállalók
kötelező öregségi biztosításáról
szóló 1938:XII. tc.
Május 13. Megalakul az Imrédy-kormány.
Május 29. Közzéteszik a 3400/1938. ME. számú
rendeletet, mely megtiltja az állami és köztisztviselőknek,
hogy a "törvényes rend követelményeibe" ütköző
egyesületekbe - így a Nemzetiszocialista Magyar Párt-Hungarista
Mozgalomba, a Nemzeti Frontba, a Magyar Nemzetiszocialista Pártba, egyéb
nyilas pártokba és az MSZDP-be - belépjenek.
Május 25-29. Budapesten rendezik a 34.
Eucharisztikus Világkongresszust.
Május 29. Hatályba lép az 1938:XV tc. a társadalmi
és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb
biztosításáról (első zsidótörvény).
- Hatályba lép az állami rend megóvása végett
szükséges büntetőjogi rendelkezésekről szóló
1938:XVI. tc., mely felségsértés, hűtlenség, lázadás,
izgatás, robbanóanyagok tanásával, felhasználásával
elkövetett bűntettek és vétségek, valamint az 1921:III.,
ún. rendtörvény rendelkezéseibe ütköző cselekmények
elbírálását a törvényszékek öttagú
külön tanácsa hatáskörébe utalja. - Hatályba
lép az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések
megtorlásáról szóló 1938:XVII. tc., mely
a politikai pártok kivételével minden egyesület és
szervezet működését a belügyminiszter által jóváhagyott
alapszabályhoz köti.
Június 3. Hatályba lép a honvédelem és
a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti
beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről
szóló 1938:XX. tc.
Június 25. Horthy kormányzó
megnyitja a Szent István-évet.
Június 29. A belügyminiszter feloszlatja a szabadkőműves-egyesületeket.
Augusztus 20-29. A jugoszláviai Bledben tartott konferenciájukon
a kisantant államok elismerik Magyarország fegyverkezési
egyenjogúságát; ígérik, hogy javítanak
a területükön élő magyar kisebbségek helyzetén.
Szeptember 20. Imrédy miniszterelnök, Kánya
külügyminiszter, Keresztes-Fischer Lajos altábornagy Hitler
kancellárral tárgyal Obersalzbergben.
Szeptember 22. A csehszlovák kormányhoz intézett
magyar jegyzék a szudétanémet kérdés esetleges
megoldásakor a magyarlakta területek visszaadását
követeli.
Szeptember 29. N. Chamberlain angol, E. Daladier francia miniszterelnök,
A. Hitler német birodalmi kancellár és B. Mussolini olasz
kormányfő Münchenben szerződést írnak alá.
Október 1. Kozma Miklós
volt belügyminiszter a vezérkarral karöltve megkezdi ún.
szabadcsapatok ("rongyosgárda") szervezését.
Október 5. Zsolnán megalakul az autonóm szlovák
kormány, miniszterelnök: Jozef Tiso.
November 2. A bécsi Belvedere-kastélyban kihirdetik a tengelyhatalmak
döntőbírósági határozatát, az első bécsi
döntést.
November 5. Megkezdődik a magyar bevonulás a Felvidékre
és Kárpátalja déli övezetébe.
November 26. Imrédy miniszterelnök engedélyezi a magyarországi
németek szervezetének, a Volksbundnak a megalakulását.
Január 6. Imrédy Béla miniszterelnök meghirdeti
a Magyar Élet Mozgalmat.
Február 3. Budapesten a Dohány utcai zsinagóga ellen
nyilas terroristák bombamerényletet követnek el.
Február 16. Az Imrédy-kabinet lemondása után
megalakul Teleki Pál kormánya.
Február 24. Magyarország csatlakozik az antikomintern paktumhoz.
Február 25. A belügyminiszter betiltja a Magyar Nemzetiszocialista
Párt-Hungarista Mozgalom, valamint a Hungarista Párt működését.
Március 8. A képviselőházban Hubay Kálmán
bejelenti a Nyilaskeresztes Párt megalakulását.
Március 11. Hatályba lép a honvédelemről
szóló 1939: II. tc., mely bevezeti a 12. életévtől
kötelező honvédelmi nevelést, a leventekötelezettséget.
Március 14. J. Tiso miniszterelnök bejelenti az önálló
Szlovák Köztársaság megalakulását.
Március 15. A német hadsereg megszállja Cseh- és
Morvaországot; az elfoglalt területeket Cseh Protektorátus
néven a Német Birodalomhoz csatolják. - A magyar honvédség
alakulatai megkezdik a Kárpátalja megszállását.
Április 30. Cikó községben (Tolna m.) Basch
Ferenc vezetésével megalakul a Volksbund, a magyarországi
németek szervezete.
Május 5. Kihirdetik a "a zsidók közéleti és
gazdasági térfoglalásának korlátozásáról"
szóló 1939:IV tc.-t (ún. 2. zsidótörvény).
Május 28-29. Országgyűlési választások
Magyarországon.
Június 19. A belügyminiszter felfüggeszti a Magyar Labdarúgók
Szövetsége önkormányzatát.
Június 29. Makón megalakul a Nemzeti Parasztpárt.
Augusztus 23. Moszkvában Németország és a
Szovjetunió megnemtámadási szerződést ír
alá.
Szeptember 1. Németország megtámadja Lengyelországot.
Kitör a 2. világháború.
Szeptember 21. A magyar kormány hivatalosan is megnyitja a határt
a lengyel menekültek előtt. (A menekültek száma októberben
közel 70 ezerre növekszik.)
Szeptember 23. Helyreáll a diplomáciai kapcsolat Magyarország
és a Szovjetunió között.
Október 5. A 9300/1939. ME. számú rendelet értelmében
minden 14-70 éves személy honvédelmi munkára kötelezhető.
Október 31. Utoljára jelenik meg a Pesti Napló,
a legrégebbi magyar napilap.
November 3. Az Egyesült Államok kongresszusa a semlegességi
törvény módosításával lehetővé
teszi fegyverzet és hadfelszerelés eladását fizetség
ellenében a hadban álló országoknak ("Cash and carry!"
- "Fizesd és vidd!" elve).
December 18. A 11570/ 1939. ME. számú rendelet szerint
minden hétfőn és pénteken hústalan napot kell tartani.
A húsárusítási, ill. felszolgálási
tilalom nem vonatkozik halra, vadra, belsőségekre, hurkákra, szalonnára.
December 21. Bemutatják a "Halálos tavasz" című
filmet. (Rendező: Kalmár László.)
Az év folyamán. Megjelenik Németh László
"Kisebbségben" című tanulmánykötete.
Január. Közzéteszik az 1939.
évben készült statisztikát a
bányamunkásokról.
Január 30. A
földművelésügyi miniszter elrendeli az erősen
korpatartalmú fekete, ún. "népkenyér"
készítését.
Március 17. Teleki Pál
miniszterelnök ötmillió dollárt helyez letétbe
Pelényi János washingtoni követnél egy esetleges magyar
emigrációs kormány céljaira.
Március. Adatok szerint az év első negyedének
gyáripari termelése 13%-kal haladja meg 1939 azonos
időszakáét.
Április 6. Közzéteszik a 2520/1940. számú
kormányrendeletet a cukor- és zsírjegyek
bevezetéséről.
Április 20. Hatályba lép a
kishaszonbérletek alakításáról,
kisbirtokok és házhelyek szerzésének
előmozdításáról szóló 1940:IV.
tc.
Május 10. A hadiüzemek élére a
honvédelmi miniszter katonai parancsnokokat nevez ki.
Május 29. A 3750/1940.
számú kormányrendelet előírja a
gabonakészletek, a zöldség,
szálastakarmány, a
hüvelyes vetemények és a tengerikészletek
hatósági összeírását; megtiltja a
termények piaci értékesítését;
elrendeli a fölöslegek állami
felvásárlását.
Június 3. A kormány elrendeli a külfölddel
való levelezés és a külföldi
távíró- és távbeszélő-forgalom
ellenőrzését.
Június 21. A 4570/1940. számú kormányrendelet
zárolja a honvédelmi ipar számára
szükséges nyersanyagokat.
Június 27. A minisztertanács
ülése állást foglal amellett, hogy ha Románia
teljesíti a Szovjetunió Észak-Bukovinára
és Besszarábiára vonatkozó területi
követeléseit, kényszeríteni kell a magyar
területi igények kielégítésére
is.
Július 12. Kihirdetik az 1940:XX. tc.-t az
iskolázási
kötelezettségről és a nyolcosztályos
népiskoláról.
Augusztus 14. Hatályba lép az 1940: XXIII. tc. az
Országos Nép- és
Családvédelmi Alapról (ONCSA). Feladata a sokgyermekes
családok intézményes támogatása, a
gyermekvédelem, szegény sorsú családok
gazdasági támogatása.
Augusztus 30. Bécsben a
Németország és Olaszország
külügyminisztereinek vezetése alatti
döntőbíróság meghozza
ítéletét a magyar-román vitában
(2. bécsi döntés).
Szeptember 5. A honvédcsapatok
megkezdik a bevonulást a 2. bécsi döntés
értelmében Magyarországnak ítélt
területekre.
Szeptember 25. A 6840/1940. ME. sz. rendelet
engedélyezi közalkalmazottak belépését
politikai pártokba.
Szeptember 27. Nyilaskeresztes Pártban
egyesülnek a különböző nyilas pártok.
Október 8. Bartók Béla
és felesége, Pásztory
Ditta búcsúhangversenye Budapesten.
Október 21. Imrédy Béla volt miniszterelnök
Magyar Megújulás Pártja néven új,
szélsőjobboldali ellenzéki pártot alapít.
Október 30. Szabadon bocsátják a kommunista
szervezkedésért 1934-ben életfogytiglani
fegyházra ítélt Rákosi Mátyást
és Vas Zoltánt, akik a Szovjetunióba távoznak.
November 20. Magyarország csatlakozik a háromhatalmi
egyezményhez.
December 12. Életbe lép a 8700/1940. ME. számú
rendelet, mely előírja a közvilágítás
25%-os csökkentését, és megtiltja a
díszkivilágítást. - Belgrádban
aláírják a magyar-jugoszláv
örök barátsági szerződést.
Az év folyamán. A Magyarországhoz csatolt
erdélyi területről mintegy 200
ezer román nemzetiségű lakos költözik
Romániába, míg a román uralom alatti
Dél-Erdélyből mintegy 60 ezer magyar költözik az
anyaországba. - Budapesten megalakul a
Györffy-Kollégium.
Január 10. A 280/1941. számú
kormányrendelet
szabályozza a háztartásokban tartható
élelmiszerek mennyiségét.
Március 12. Az 1700/1941.
ME. számú rendelet a Nemzeti
Önállósítási Alapról. A 40.
életévüket még be nem töltött,
gazdasági vagy szellemi szabadpályán elhelyezkedni
kívánó személyek számára
kölcsönt folyósít az önálló
egzisztencia megteremtésére.
Március 20. Moszkvában a szovjet kormány
megbízottai 56 darab 1848-as
magyar zászlót adnak át a magyar
megbízottaknak.
Március 27. Katonai puccs Jugoszláviában.
Április 2. A német hadsereg megkezdi a
Jugoszlávia elleni
felvonulást Magyarország területén.
Április 3. Teleki Pál
miniszterelnök öngyilkosságot követ el. - Horthy Bárdossy
Lászlót nevezi ki miniszterelnökké.
Április 6. Az első légiriadó Budapesten.
(Oka: jugoszláv bombázók magyar területen
átrepülve Graz térségét
támadják.)
Április 11. Magyarország bekapcsolódik a
Jugoszlávia elleni támadásba.