A pengő pénzrendszer

1925. (XI. 21.) XXXV. tc. vezette be. Az MNB 1926. augusztus 25-től az 1000 koronás és ennél nagyobb címlető államjegyek egy részét, a törvényesen megállapított értékaránynak (12500 korona = 1 pengő) megfelelően, pengőértékre átbélyegezve hozta forgalomba.

De kötelezően 1927. január 1-vel lépett életbe. Magyarország első önálló, saját (Ausztriától független) valutarendszere a pengő volt.

A  gazdasági helyzet romlása természetesen elszegényedési folyamatot indított meg.

Az 1929-1933 tartó általános gazdasági  világválság mélypontjaként 1931-ben kirobbant a nemzetközi pénz- és hitelválság is. A külföldi  hitelezők sorra mondták  fel hiteleiket és a visszafizetések megkezdése csakhamar kimerítette az ország külföldi deviza- és valutakészletét. A MNB helyzete is megrendült és Magyarország legnagyobb bankja, a Magyar Általános  Hitelbank a csőd szélére jutott, amitől csak 40 millió pengős gyorssegély mentette meg. A pengő vásárlóértéke ugyan belföldön emelkedett, külföldön azoban csökkent.