Politikus, miniszterelnök. 1922-től a külügyi pályán tevékenykedett, különböző beosztásokban, 1934-ben pl. bukaresti követ lett. 1941 elejétől Csáky István
utódaként külügyminiszter. Teleki Pál halála után miniszterelnök. Aktív németbarát politikát folytatott. 1941-ben a Parlament hozzájárulása nélkül előbb a Szovjetuniónak, majd az
EgyesültÁllamoknak is hadat üzent. 1942 márciusában ellentetbe került Horthyval, ezért lemondott. A háború után a népbíróság háborús bűnök miatt halálra ítélte, kivégezték.
