Nónay Dezső : A volt m. kir. szegedi 5. honvéd gyalogezred a világháborúban | ||
14. fejezet | Tartalom | 16. fejezet |
XV. FEJEZET.
Az 5. ezd. okt. 28-án a Magierán küzdő 23. honv. gy. ho.-hoz kirendeltetett. Este 10h 30'-kor elindult és 29-én dut. 10h-kor a Zrotowice melletti
Magiera-i állásba ért. Az itt fellépett kolera miatt csak forralt vizet és teát ivott a legénység. Az ezd. a részben felületesen elkészitett fedezékeket
tökéletesbitette. Nappal senkinek sem volt szabad mutatkozni, az ásási munkálatok éjjel történtek. Az orosz gyalogsággal élénk tűzharc fejlődött
ki. Az ezd. csaknem kivétel nélkül nap-nap mellett tüzérségi tűz alatt állott. A legénység kolera ellenes szérummal oltatott be. Az orosz tüzérség
nemcsak az ezred fedezékeit tartotta tűz alatt, hanem a ho. törzset is felkereste a faluban gránátjaival, ami érthető meglepetést keltett.
A kolera gyanus esetek naponként szaporodtak.
Az 5. ezd-nek a Magierára történt eltávozása folytán, a védőszakaszokba a 35. galíciai népf. zlj. 6 százada és egy menet zlj. osztatott be.
Bár az ellenség nem volt közvetlen közelben, mert a San folyó választott el tőle, mégis tekintettel a 35. galiciai népf. szd-ok megbízhatatlanságára,
fokozott ellenőrzésre volt szükség.
A gyalogsági harcállásokban több ízben tapasztaltam, hogy készültségi szolgálatban levő emberek imakönyvvel kezükben imádkoztak s ugyanezt tették az
őrszemek, akiknek az előterepet kellett volna megfigyelniök.
Előjöttek esetek, amikor a drótakadály előtt álló őr, puskáját oldalt téve, az ellenségnek hátat fordítva, térdelve imádkozott.
Ezek a naponkint előforduló jelenségek a bizonytalanság érzetét keltették fel a parancsnokokban s maga a zlj. parnoka ismételten jelentette nekem azt, hogy
minden oktatás dacára nem volt képes eredményt elérni a legénységnél.
Hogy a zlj. parnok helyzetén könnyítsek s a zlj. legénységét esküvel fogadott kötelességeinek teljesítésére ösztönözzem, az alább következő német nyelven
megjelent parancsot adtam ki.
„Cs. és kir. V. védőkerületi parancsnokság.
Védőkerületi parancs. Ost-Zuravica 1914. november 1.
A védő szakasz, védmű és övtámpont parancsnokoknak.
Tudomásomra jutott, hogy a drótakadály előtt őrtálló katona (35 galíciai npf.) fegyverét letéve imádkozott.
A katona a Szolgálati szabályzat 1. rész értelmében hivatásának éljen és iparkodjék a szabályzatban előírt ünnepélyes esküvel fogadott kötelességeinek
megfelelni. Az eset súlyos szolgálati mulasztás és az őr kötelességének megsértése.
A katonát nem szerzetesnek, hanem vitéz harcosnak kell nevelni. Nagyra értékelem és megbecsülöm a katonában a vallásos érzést, mert ez alapja az erkölcsi nevelésnek
és megkönnyíti az előljáró azon feladatának teljesítését, hogy a csapatba beoltsa azokat a katonai erényeket, amelyek biztosítékot adnak arra nézve, hogy a
katona mindenkor kész legyen királyáért és hazájáért vérét és életét feláldozni.
Saját szemeimmel láttam a térköz harcállásban imádkozó katonákat, tudomásom van arról is, hogy katonák a tűzvonalban
imádkoztak.* Hivatkozom a Szolgálati szabályzat I. rész 2. §. 14. pontjára: „Mindenkinek,
amennyire azt a szolgálat lehetővé teszi, vallásos kötelmeinek teljesítését megfelelő időben meg kell engedni.”
Mindennek a maga idejében kell történnie. Emlékezetbe idézem Jézus Krisztusnak a farizeusokhoz intézett szavait: „Add meg az Istennek, ami az Istené, és a
császárnak, ami a császáré”.
Háborúban vagyunk, a katona csak a legnagyobb önfeláldozással tehet eleget kötelességének.
A még rendelkezésre álló időt, a legteljesebb mérvben használják ki a szd. parnok-ok, hogy a legénységnél a kötelességérzést és a katonai erényeket oly mérvben
ébresszék fel, hogy reájok válságos pillanatokban is számítani lehessen.
Az alárendeltek vallásos érzületének eleget teendő, a legénységnek naponkint 3-szor alkalmat kell adni ájtatosságának végzésére éspedig: reggel, délben és
este az étkezés előtt.”
Nónay s. k. ezredes.
A zlj. parnokot utasítottam, hogy ezen parancs megjelenése után minden 35-ös népfelkelőt, aki a rendeletben szabályozott időn kívül
szolgálatban imádkozik s azáltal kötelességmulasztást követ el, kihallgatáshoz rendeljen és felelősségre vonjon.
A Pravoslav papok évtizedes, monarchiaellenes működése a ruthén lakosságban teljesen kiölték a hazaszeretet érzését, amelynek hatása a háború alatt a ruthén
csapatok megbízhatatlanságában nyilvánult meg.
A várparancsnokság rendeletet adott ki, még az oroszoknak a vár előtt való megjelenése előtt, hogy a védő kerületek területén tartózkodó lakosság,
ha 3 havi élelmezési készletet nem tud felmutatni, eltávolíttatik a várból. A kihirdetés megtörtént s a város rendőrfőkapitánysága a rendelet
végrehajtásának ellenőrzésével megbízatott. Az eredmény az volt, hogy körülbelül 30,000 lakos visszamaradt a vár területén. A várban már béke időben elég
kém volt, állítólag magának a letartóztatott és öngyilkossá lett Rédl vezérkari ezds-nek a várost övező egyik szép lombos erdejében nyaralója volt, ahol a
Prága-i nyári hőség elöl – hol hadtest vezérkari főnök volt – gyakran keresett üdülést. A visszamaradt nagy tömeg bizonyára csak szaporította
a kémek számát. Hogy a vár felszabadult, a várparancsnokság kiadott parancsának szigorú végrehajtását rendelte el a második körülzárolás előtt. Az V. v.
kerületbe eső falvakból a tábori csendőrök elég nagy számban kisértek ki parasztokat, ami némi megnyugvást keltett, azonban néhány nap mulva jelentést
kaptam a védő szakasz parnokoktól, hogy a lakosság egy része kerülő úton visszaszivárgott hajlékába. A ruthén tábori csendőrséget, akik a parancsot
végrehajtották, sem lehetett megbízhatónak tartani. Ekként maradt vissza több mint 20,000 ember a második ostromzár alatt. A visszamaradt nagy tömeg élelmezése
később nagy tehertétel volt a vár élelmezésére.
Nov. 3-án del. adatott ki a parancs az 5. honv. gy. ezd-nek, hogy dut. 6 órakor indul a várba utóvéd hátrahagyásával, utóbbi nov. 5-én del. 4 órakor indul.
Erdélyi szds. napló kivonatában a visszavonulásról a következőket írja: „Az ezred által megszállott védő szakaszban Zádory-Bencze-Adamkovits-Bottka
századok holnap nov. 5-én del. 4h-kor indulnak Przemysl-be. Visszavonulásnál a műúton nagy torlódás. Nov. 4. Dut. 11h-kor Orosz Béla vezérkari szd-os hozza a
ho.-tól a parancsot, hogy a 8. honv. gy. ezred után besorolva, menet Przemysl-be, ahol az 5-ik ezred Garabance városrészbe vonul, míg a 7. ezred Zablocie
védőszakaszba megy az V. védő kerületbe. 5 perc mulva közlik a megváltoztatott parancsot, hogy 5. ezred menetel Zurawicára az V. v. kerületbe.”
Az 5. honv. gy. ezd. beosztására vonatkozó parancsváltoztatás abban leli magyarázatát, hogy nov. 3-án az összes védő kerületi parnokok a várparnokhoz
rendeltettek.
Ezen alkalommal Kuzmanek várparancsnok közölte velünk, hogy Hindenburg tábornoknak vissza kellett vonulni az orosz túlerőkkel szemben s ezért hadászati
okokból, a 3. hadsereg visszavonása elrendeltetett. A 3. hadsereg nov. 4-ről 5-re menő éjjel fog átvonulni a vár területén. A vár védőrsége
erősebb lesz a 85. Landwehr dandárral, tehát semmi ok sincs a csüggedésre s amint a védőrség megtette kötelességét az első ostrom alatt, úgy
bizonyára meg fogja tenni a második ostromzár alatt is.
Tudtul adta továbbá, hogy a védőkerületek csapataikat visszakapják s felém fordulva kijelentette, hogy az 5. honv. gy. ezd. is visszatér az V.
védőkerületbe.
November 4-én del. a 7. honv. gy. ezd. vonata az V. védőkerületbe érkezett s a vonat parnok nálam jelentkezett azzal, hogy a 7. ezd. nov. 5-én
védőkerületembe vonul be. A vár parnok tegnapi kijelentése után engem ez a jelentés meglepett. A vonat parnok, amidőn a 7. honv. gyalogezred tisztikara
iránt érdeklődtem, jelentette nekem, hogy századostól felfelé igen nagy volt a hiány tisztekben. Nem tudom, hogy a jelentés megfelel e a tényeknek.
Védőkerületi s. tisztemet Sebera fhdgy.-ot ezen jelentés vétele után azzal az utasítással küldtem a vár parsághoz, hogy a vezérkari főnöknek jelentse meg,
miszerint tegnap a várparnok megnyugtatott, hogy ezredemet visszakapom, ennélfogva kérem ezredemet annál is inkább visszaadni, mert az V. v. kerület előtt
minden bokrot ismer és mert három éven át állottam az ezred élén s a szolgálat érdekében nem tartom előnyősnek ezredemnek ellenség előtt való
kicserélését, egy más ezreddel. Ha a vezérkari főnök kérésemnek nem adna helyt, úgy a vár parnokának terjessze elő indokaimat. Ez utóbbi eset állt be.
A vár parnoka arra hivatkozva, hogy Tamássy altábornagy kérésére cserélte fel az 5. ezredet a 7. ezreddel, kérelmemet nem teljesithetőnek mondotta, mert az
intézkedés már kiadatott. Előzetesen felhatalmaztam Sebera fhdgy-t arra, hogy ajánlja fel a 35. Landstr. zlj. 6 szd-át is minden pótlás nélkül ezredemért,
amellyel én kivédem az V. védő kerületet minden támadással szemben. Mire a várparnok kijelentette, hogy ha már ennyire ragaszkodik a védőkerületi
parnok ezredéhez, úgy meg kapja azt, a 35. Landstr. zlj. századait pedig tartsa meg. Ez volt az előzménye, a vár parsági rendelet megváltoztatásának.
Nov. 5. E. N.: „del. 3h 30'-kor érkezés Zurawicára.
Nov. 7. 5/II. N.: 14 kolera gyanús eset fordult elő és pedig: 5 szd-nál 4, 6 szd-nál 2, 7 szd-nál 6, 8 szd-nál 2. Ezek a Krowniki kolera barakkba
beszállíttattak.”
Nov. 8. Az 5. h. gy. ezredet az a kitüntetés érte, hogy dr. Somogyi Szilveszter Szeged város polgármestere, Przemysl várának a 3. hadsereg által történt felmentése
után, hozzám intézett meleg hangú sürgönyben emlékezett meg az ezred teljesítményeiről. A sürgöny a hivatalos forumok útján a vár második körülzárolása után
jutott kezeimhez s így nem volt módomban Szeged város kiváló polgármestere részéről az ezredet ért megtiszteltetésért köszönetemet kifejezni; ezen
kötelességemnek utólag személyesen tettem eleget a köztisztelet és megbecsülésben álló polgármester előtt.
Az ezred az ezután történt számos kitörésekben is vitéz és önfeláldozó magatartásával minden alkalommal tanúbizonyságot tett arról, hogy Szeged város
polgármesterének dr. Somogyi Szilveszternek megemlékezésére méltó volt.
Nov. 9. Az éj folyamán Walawát megszállták az oroszok. A II. és III. zlj-ból 2–2 szd. Sztodola őrnagy parsága alatt megtámadta és kivetette őket
onnan. A páncél erőd tarackjai, kora reggel óta tűz alatt tartották a falu szegélyét.
Nov. 9. E. N. és 5/II. N.: „Járőrök jelentik, hogy Walawa déli szegélye meg van szállva. Tüzérség a falut tűz alatt tartja egész nap. Jancsa szds.
a 7. ezredhez lett vezényelve. A legénység dolgozott napközben a fedezékek elkészítésén, másik része télire gyüjtött fát, burgonyát.
Tényleges állományú s. tisztek felváltattak. Az 1. zlj. s. tisztje Tibor István zászlós, a 2. zlj.-é Szabó Károly zászlós lett. Tekintettel a védművekben
elhelyezett galiciai 17. népf. szd-ok legénysége ruthén részének megbízhatatlan voltára és az egyes védmű parnokok nem feltétlen megbízhatóságára,
az összes védműveket megszállott osztagok felének és valamennyi parnoknak leváltását elrendeltem. Erre az elhatározásomra döntőleg hatott az első
védő szakasz öv támpontjának megszemlélése alkalmával tett meglepő tapasztalatom. A Zablocie öv támpont parnoka az általam kiadott feltevésre riadót
rendelt el és előttem ismeretlen szláv nyelven adta ki összes intézkedéseit, parancsait, figyelmeztetéseit és a vezényszavakat.
A parnok kérdésemre, hogy milyen nyelven adta ki parancsait és a vezényszavakat azt válaszolta, hogy cseh nyelven, foglalkozására nézve Prágában a városnál
jegyző és hozzátette azt is, hogy cseh költő. A kapott felvilágosítás után tudomására adtam azt, hogy a cs. és kir. hadsereg szolgálati nyelve német s
hogy az őfelsége által szentesített szabályzatok határozványait a tiszt mindenkor betartani köteles, mégha polgári foglalkozásában költő is s óvakodjék
attól a jövőben, hogy költői hevétől elragadtatva cseh vezényszavakat használjon. A derék cseh tisztet, csehesítése terén elért eredményes
működésének méltó jutalmazásául ezred parancsnokának figyelmébe ajánlottam. Ezen tanulságos szemle után az összes védművek parnokainak és az azokba
beosztott osztagok felének az 5. ezdbeli megfelelő védőszakaszok századaiból való felváltását elrendeltem. A védművek parnokaivá tényleges és tart.
honv. tiszteket neveztem ki. A leváltott 17. ezdbeli szakaszokat azokba a honvéd szd-okba osztottam be, amelyekből a leváltás eszközöltetett.
Nov. 11. 5/II. N.: Del. 10h-kor az ezd. parság rendelete folytán egy 30 főből álló tiszti járőr küldetetett ki amely megszállotta Walawa északi
részén levő magaslatot. Itt Dusowcetől gyalogsági és géppuska tüzet kapott. Az ellenség mintegy 1600 lépésnyi kiterjedésről tüzelt reá. Fejenkint
40 töltényt lőtt el.”
E. N.: „Az 1. zlj. törzs lakóháza leég. Géppuska anyag és lőszer ott pusztult. Valószínűleg gyujtogatás.”
Nov. 12. 5/II. N.: „Del 6h 30'-kor az ezred parság rendelkezése folytán Walawa községben történő harácsolás biztosítására a tiszti járőr küldetett
ki. Ez Walawában a házakban elrejtőzött járőröktől tüzet kapott, két embere elesett, 3 megsebesült. Dusovce szegélyétől a vasúti vonalig
terjedő terület körülbelül 2 km., erősen meg van szállva beásott ellenséges gyalogság által. A del. folyamán Wyszatycen át szénát és szalmát hozó
szekereket Medyka felől ellenséges tüzérség lőtte. A védőszakasz erődeibe és a gyalogsági támpontokba zlj-beli szakaszok lettek elhelyezve.
XIII. páncélműbe Bottka fhdgy. parsága alatt két szakasz, XIII. b. műbe Konopasz (vitéz Robogány) hadnagy parsága alatt egy szakasz; ettől északra
fekvő gyalogsági támpontba Bódy tart. hadnagy egy honvéd és egy Landstr. szakasszal. Az illető tisztek a nevezett művek és gyalogsági támpontok
parancsnokává lettek kinevezve. A művekbe eddig elhelyezett Landstr. szakaszok a honvéd századokba osztattak be. Kolera gyanus megbetegedések ma is fordultak
elő, összesen négy.”
Nov. 14. E. N.: „Orosz repülők két bombát dobtak a védőszakaszra. 23. honv. ho. Rokszyce felé kitörést csinált. A II. és III. zlj-tól egy-egy szd.
lett felriasztva és Dusowce felé előre tolva, hogy az oroszokat lekösse.
5/II. N.: „Harácsolás biztosítására a 6. szd-tól egy raj lett kirendelve, mely délben bevonult. V. v. kerület parancsa folytán dut, 2h 30'-kor kirohanás
Dusowce irányában, az ellenség erejének lekötése végett. A kirohanó csoport parnoka Berdenich őrnagy. Megállapították, hogy Dusowce déli szegélyén
farkas-vermek és drót akadály van és az ott levő futóárkokat az ellenség nagy erővel megszállotta. A cél, hogy az ellenség erejét lekössük el lett érve
és dut. 7h 45' kor parancsot kaptunk az V. v. kerület parnokától a bevonulásra. Három erős járőr lett visszahagyva, ezek feladata volt az ellenség további
mozdulatait megfigyelni.”
Nov. 15. A vár parság elrendelte, az összes élelmi készletek és állattáp összeírását s azoknak a védőkerületek által való bejelentését. A készleteknek meglétét
a hadbiztosság ellenőrzi. Harácsolás csak a vár parnok rendeletére és a védőkerületi parnokok engedélyével történhetik. A rendelet szigorú
betartásáért a védő kerületi parnokok személyesen felelősek.
November 15. E. N.: „Zlj-kint 1–1 szd. és 1–1 géppuska kitörést hajt végre. Indulás holnap délelőtt 7 órakor. Az 1 zlj-nál egy Uhatius 9 cm.
üteg és egy Landstr. szd.”
Novenber 16. E. N.: „derült idő. 7 órakor indulás az öv onalból Wyszatyce északi szegélyéig, hol bevártuk míg a II. és III. zlj. csapatai velünk
egymagasságba érnek. Járőrök összefogták az összes lakókat Walawán és bevezették őket Zurawicára. Egész nap srapnell tűzben volt a kirohanó csapat.
Dut. 5 órakor Wyszatyce északi vonalába visszavonulás, majd a sötétségkor bevonulás.”
5/II. N.: „Walawára kirohanás. Del. 11h-kor Uray fhdgy. parsága alatt az 5. szd. 6. szd. 7. szd. szakaszaiból alakított kombinált szd. mint tartalék
irányíttatott a walawai úton a kirohanó csoport után. A kirohanáson résztvett szdok. dut. 6h 30'-kor elszállásolási körletükbe beérkeztek.”
Nov. 17. 5/II. N.: „A zlj. védelmi szakasza dut. 3–4h-ig erős srapnell és gránát tűzben volt.”
Nov. 18. 5/II. N.: „Del. 6 órakor a 6 szd-tól egy szakasz harácsolás biztosítására Walawa északi szegélyére rendeltetett ki. A harácsolás az ezred részére
történt. A kirendelt szakasz Dusowce felől jövő erős ellenséges tűz dacára megszállotta a magaslatot. A szakasz dut. 1h-kor bevonult egy
fogollyal.
Del 9.h kezdettel a Zurawicai barakk táborban a kolera elleni védőoltás ismételtetett meg.
Del. 4h-kor a védőszakaszban megszállási gyakorlat tartatott;
A zlj. orvos főnöknek meghagyatott, hogy a legénységet testi tisztaságára nézve hetenkint egyszer vizsgálja meg. A szd. parnokok pedig gondoskodjanak naponta,
a szükséges melegviz előállításáról.
Nov. 19. E. N.: „A legénység téli alsóruhával való ellátása (függöny, abrosz, teritők stb.-ből)”.
A ho. parság a ho. összes ezredeinek alsóruhát készíttetett, minden ember kapott egy inget, egy lábravalót, két pár kapcát. A legénység a magával hozott nyári
alsóruhát jóformán elhasználta, és téli alsóruhával, köppeny béléssel nem láttatott el. Hallomás szerint a vonat, amely az 5. honv. gy. ezred téli alsóruháit
hozta, már nem juthatott be a várba. A várban a vászonkészlet elfogyott. Az alsónadrágok sajnos el voltak szabva, általában szűkek voltak. A kincstár fejenkint
15 koronát fizetett a lakosságnak 1–1 készletért.
Nov. 20. 5/II. N.: „Del. 6h-kor Berdenich őrgy. parsága alatt a védővonalból előnyomulnak Dusowce felé az ellenség lekötése céljából:
A Wyszatycen át vezető úton 6./3 5Landstr. szd. és a 4. szd. az 5. ezredtől, az I. zlj. gépp. osztaga, a mozgó tábori üteg és végül fél 1. szd. mint
tüzérségi fedezet. A Walawa-i országúton a 6. szd. és a II. zlj. gépp. osztaga. A vasútvonal mindkét oldalán a 3./35 Landstr. szd., a III. zlj-tól a 12. szd. és a
III. zlj. gépp. osztaga. Öltözet: tölténybörönd, minden ember ásóval. Felderítés céljából del. 5h-kor egy lovas járőr Wyszatycen át; egy lovas járőr a
Walawa-i úton és 1 lovas járőr Malkowicen át, Zadabrowie felé küldetett ki az V. v. kerület parság részéről. A lovas járörök utasíttattak, az egyes
csoport parnokok útján Berdenich őrgy-nak és a balszélső járőr a XII. 1/2 mű útján a tüzérparságnak jelentést küldeni.
Del. 6h-kor a századok átlépték a védővonalat és megkezdték az előnyomulást Walawa felé. 6h 10'-kor a XIII. páncélmű és a 80-as üteg kezdi lőni
Walawát, 6h 47'-kor pedig a mozgó üteg a 221 pontról. Felderítésre kirendelt fél 1. szd. a San folyó felől biztosít. A 179. sz. őrháztól jobbra és balra
egy fél szd. ereje ellenséges gyalogság van erősen beásva. A mozgó üteg most már a 213 templomtól délkeletre lévő völgybe rendeltetik és onnan tüzel
Dusowcera. Egyuttal a XIII. erőd is parancsot kap Dusowce lövésére. Del. 11h 46'-kor Urhegyi csoport megerősítésére a 3./17 Landstr. szd. rendeltetett ki.
Dut. 1h-kor a kirohanó csoport jobb szárnya elérte Walawa északi szegélyét, a balszárny azonban csak 2h 30-kor jutott vele egy magasságba, miután a 179-es számú
őrháznál lévő fedezékekből, az ellenséget Dusowceig visszaszorította. 3h-kor Walawa északi szegélyéről egyenkint kezdődött az
előnyomulás, a Walawa északi szegélyétől mintegy 300 lépésre levő fedezékig. Az ellenség nagy erővel szállotta meg Dusowce déli szegélyén
levő fedezékeket és a balszárnyat erős tüzérségi tűz alatt tartotta. Egész nap erősen fagyott és havazott, estefelé kiderült. A visszavonulás
után, egy erős járőr hagyatott hátra, melynek kötelessége volt az ellenséget figyelni.”
Nov. 22. 5/II. N.: „Del. 8h 45'-kor a Zurawicai templomba minden szd-tól 30 főnyi legénység rendeltetett ki, tiszt vagy tisztjelölt parsága alatt. Del:
7h 30'-kor járőr küldetett ki a 205 kápolnáig; Wyszatyce felől tüzet kapott, 2 ember megsebesült.”
November havában, a második közülzárolás megkezdése után, a biztosító szolgálatot teljesítő 35. Landstr. századoknál az ellenséghez való átszökés esetei mind
sűrűbben ismétlődtek meg. Ennek a védelem szempontjából veszedelmes jelenségnek kiküszöbölésére legalkalmasabb eszköznek véltem a legénységnél
kihalt hazafias érzés és gondolkodás felébresztését, másrészt az ellenséghez való átszökésre vonatkozó hadicikkek megfelelő paragrafusainak oktatás tárgyává
tételét, amelyet a 35. Landstr. zlj. parságnak írásban rendeltem el.
A szökések csaknem mindennapossá váltak, amelyekről bizonyságot tettek a vár parsághoz beterjesztett jelentések.
November második felében a tábori őrsökről történt gyakori átszökések s a főörsöktől az ellenség felé küldött, de vissza nem tért járőrök,
a védőkerület biztonságára veszedelmes mérveket töttek, úgy hogy kénytelen voltam az előörs szolgálatban, a biztonság szempontjából lényeges módosításokat
tenni.
Már nov. első felében beszüntettem azt, hogy a főörsök küldjenek ki járőröket az ellenség felé, ezt a védőszakasz parnokok intézték el saját
hatáskörükben az általam kiadott utasítás szerint, honvéd járőröket küldve ki a térköz harcállásokból.
Éjjeli megtámadtatás esetén attól kellett tartani, hogy a megbizhatatlan 35. Landstr. zlj-beli főörsök visszavonuló századaival együtt, az oroszok is bejönnek
az övvonalba s a harcállásból kénytelenek lennénk a saját csapatot is tűz alá venni; ez okból a főőrsök kiküldését beszüntettem, de
megtartottam a védőszakaszon kinti 4–4 tábori őrsöt. Miután a naponkinti átszökések a tábori őrsöktől sem szüntek meg, elrendeltem,
hogy a védőszakaszok előtt felállított 4–4 tábori őrs mindegyikét az első vonalban a térköz harcállásban levő 5. honv. gyalogezred
1–1 százada nappal és éjjel járőrök által többször ellenőrizze, hogy vajjon helyükön vannak-e.
A várban tehát előállott az a példátlan eset a háborúban, hogy azt a csapatot, amelynek feladata volt a védőkerület biztonsága felett őrködnie, egy
más csapattest által kellett ellenőriztetni, hogy vajjon helyükön vannak-e, nem szöktek-e át az ellenséghez! Dacára az óvintézkedéseknek, mégis megtörtént az,
hogy egy éjjen át, több tábori őrstől szöktek át az ellenséghez, sőt, hogy fényes nappal a tábori őrs parnoka, aki a legénységet faszedés címén
elküldötte, a visszatartott két emberrel átment az ellenséghez s a fával visszatértek csak hült helyét találták a parnoknak és a két embernek.
A 35. galiciai népf. zlj. szd-ai súlyos tehertételt jelentettek a védőkerületnek, amelynek biztonsága érdekében kötelességemnek tartottam indokaim
előterjesztése mellett a várparságnak javasolni a 35. Landstr. századoknak bevonását és földmunkára való alkalmazását, pótlást nem kértem. Belátom, hogy
a várparnok helyzete igen nehéz volt a sok megbízhatatlan galiciai ruthén zlj. mellett, hiszen a cs. és kir. 85. Landw. dandár helyett is (35. és 19. Landwehr
ezredek) más megbízható csapatokat kért, mert a ruthén nemzetiségű fenti dandárban, még ha jól voltak is kiképezve nem bízhatott meg, kérelme azonban
figyelembe nem vétetett.
Ezen szomorú tapasztalatok után meg tudtam érteni, a tüzér parnok Kóber Ferdinánd őrnagynak az 5. honv. gy. ezd-nek a Magieráról való visszatérése után
előttem tett azon őszinte kijelentését, hogy „amíg az 5. honv. gy. ezred a Magierán volt, egy éjszaka sem tudtam szememet lehunyni a
bizonytalanság nyomasztó érzése miatt.”
Nov. 26. 5/II. N.: „Minthogy egyik védőkerületben a védőszakasz közvetlen közelében egy ellenséges megfigyelő állás fedeztetett fel, azért a
védővonal előtti terepet 800–1000 lépésig át kellett vizsgáltatni.”
A IV. védelmi kerület előtt állott azon odvas nagy fa, melynek belsejében egy orosz tisztnek állandó megfigyelő állása volt. Ezt a hatalmas odvas fát
akkor fedezték fel, amikor a vár felmentetett. A fa azonban elég távol volt a kerülettől a Radymnoi út mellett. Kivágták és behozták a IV.
védőkerületbe.
Nov. 27. 5/II. N.: „Ezred parság által minden szd. részére 80 dkgr. tea és 12 kgr. cukor szolgáltatott ki. Ezen teapótlék felett az alosztály parnokok
rendelkeznek s csakis hideg időben a járőr és előőrsi szolgálatban lévő, továbbá a kirohanásban részt vett legénységnek szolgáltatható
ki.”
E. N.: „Járőreink nagyobb veszteséget szenvedtek a mi egyenruháinkba bujtatott oroszoktól Walawán.”
Nov. 28. 5/II. N.: „a 6. szd-tól tiszti járőr küldetett ki a 205. ponthoz. Járőr megállapította, hogy Walawa erősen meg van szállva
ellenségtől.”
E. N.: „Mindennap reggel 6 órakor bejelentendő, hogy az éj folyamán történt-e valami esemény. IV. v. kerületben nagy tüzérségi tűz. Az oroszok
Na-Gorachot támadják. Tőlünk 2 szd. Nagorach-ra a IV. v. kerület irányába előnyomul. Zablociei parasztnál puskát találtak, letartóztatták, a várparság
szabadon bocsájtotta.”
Nov. 29. E. N.: „Egy harácsoló különítmény megjelent a védő szakaszban (széna és szalma.) A harácsoló különítmény tisztjeit a védőkerület parnok
maga elé rendelte, a harácsolást betiltotta. (225 szekér takarmányt vittek el engedély nélkül.)”
A harácsolásról értesülve a 23. honv. gy. hadosztály élelmező oszlopának tisztjeit magamhoz rendeltem s intézkedtem, hogy a harácsolás beszüntettessék.
Kifogásoltam eljárásukat, mert a vár parnokának rendelete s az én engedélyem nélkül harácsoltak, holott a rendeletet ismerték; egyben utasítottam a már felrakott
készletek lerakására, ami megtörtént, 225 szekér megrakodva széna és szalmával azonban már elhagyta a védőkerületet.
A védőszakasz parnokoknak és a kerület tábori csendőrségének elrendeltem, hogyha harácsolási szándékkal a vonat tisztjei megjelennének s a várparnok
rendeletét és engedélyemet nem tudnák felmutatni, meg kell akadályozni a harácsolást s nekem azonnal jelentést tenni.
Nov. 30. Ma d. e. a tábori csendőrség telefonon jelentette, hogy a 23. h. gy. ho. élelmező oszlopa harácsol a védő kerületben. Intézkedtem, hogy
a harácsolás abbahagyassék s a tisztek nálam jelentkezzenek. Kifogásoltam előttük, hogy tegnapi figyelmeztetésem dacára ma engedélyem kikérése nélkül s
anélkül, hogy a várparnok írásos rendeletét felmutatták volna harácsolásba kezdenek. Hivatkoztak a 23. h. gy. ho. parság rendeletére.
Figyelmeztettem a tiszteket, hogy harácsolást a védőkerületekben csakis a vár parnokának írásos rendeletére lehet foganatosítani, amit az előző nap
hangsulyozottan tudomásul adtam. Mivel a vár parság rendelete a parancs végrehajtásáért egyenesen a védőkerületi parnokot teszi felelőssé, tudomásukra
kellett adnom, hogy közvetlen előljáróm a vár parnok szigorú rendeletét köteles vagyok betartani, s nem engedélyezhetem a harácsolást. Egyuttal elrendeltem a
felrakott készletek lerakását.
Ez az eset nehéz helyzetet teremtett számomra, mert ha a vár parnok rendeletét be nem tartva, a harácsolást engedélyezem, az 1200 kocsival megjelent élelmező
oszlop a v. kerület egész széna-szalma készletét elhordja, amelyből 225 szekérrel már előző nap engedély nélkül elvittek.
*A fenti kifogások a 35. galiciai npf. ezd. V. v. kerületébe beosztott 6 századára vonatkoztak, ahol az ellenséghez való átszökések napirenden voltak. A legénységnek teljesen megbízhatatlan magatartását írásban bejelentettem a várparancsnokságnak, tájékoztatás végett csatolva jelen parancsomat is. [vissza]
14. fejezet | Tartalom | 16. fejezet |
Nónay Dezső : A volt m. kir. szegedi 5. honvéd gyalogezred a világháborúban |