Aranyi Zoltán, aranyi@bibl.u-szeged.hu
Varga András, vargaand@bibl.u-szeged.hu
Vida Andrea, vidaa@bibl.u-szeged.hu
JATE Egyetemi Könyvtár

1. Bevezetés

Mindenekelõtt a virtuális kiállítás fogalmát kell tisztáznunk, mivel ez a kifejezés a World Wide Weben általában képzõmûvészeti tárlatot szokott jelenteni. Könyvtárunk értelmezésében azonban másról van szó, és ez a különbség virtuális kiállításaink elõzményébõl adódik. A JATE Egyetemi Könyvtárban ugyanis hosszú évek óta hagyomány rendszeres kiállítások rendezése. Ezek többnyire valamilyen jelentõs évfordulóhoz, egyéb aktuális eseményhez kapcsolódnak, viszonylag kis területen, az olvasóterem néhány tárlójában vagy egy kiállításoknak fenntartott folyosószakaszon. Innen származik tehát az elsõ lépés a virtuális tér meghódítása felé: e valóságos bemutatókat kívántuk szélesebb körben is ismertetni, a World Wide Web adta grafikus lehetõségek felhasználásával. Ebbõl azonban már közvetlenül adódott a következõ lépés: a grafikus felületen élni a világháló adta elõnyökkel, több összefüggõ oldalt összekapcsolni, kitárni a kiállítás kapuit a nagyvilág felé, és már meglévõ, hasonló témájú oldalakkal összekapcsolódni. A virtuális kiállítás ezenkívül olyan World Wide Web-dokumentum is, amely nemcsak szöveges információkat, hanem grafikus elemeket is bõségesen tartalmaz, ráadásul ezek technikai megjelenítését igyekszik egyfajta esztétikai elvek szerint elvégezni.

2. Grafikai megoldások

Erre annál is inkább szükség van, mivel itt a beillesztett képeknek már nem csak szövegtaglaló vagy figyelemfelkeltõ szerepük van, mint a HTML-szerkesztés hõskorában kialakult gomboknak és ikonoknak, hanem gyakran maga a grafikai elem áll a publikáció középpontjában. A World Wide Web azonban meglehetõsen új terület a grafikusok és formatervezõk számára. Esztétikai szabályai rövid múltjánál fogva még nem tisztultak le annyira, mint például a hagyományos információhordozók esetében, bár az is igaz, hogy a grafikai és tipográfiai megoldások többségét a nyomtatott dokumentumok eszköztárából kölcsönözte. Mivel a World Wide Web-en - a várakozási idõt tekintve - ma még minden egyes kilobyte-nak nagy jelentõsége van, a Web-produktumok minõsítésének egyik fontos szempontja: hogyan sikerül megbirkóznia ezzel a behatároló tényezõvel, milyen hatékonysággal tudja az Internet teljesítményhatárait felismerni és áthidalni. Ha a telefonvonalak adatátviteli sebessége a mainak többszöröse lesz, semmi sem szab gátat a HTML-dokumentum készítõk fantáziájának. Gördülékenyen fog zajlani az interaktív hang-, kép-, mozgóképelemek, grafikai és tipográfiai megoldások alkalmazása, megteremtve egy új médium vizuális kultúráját. Addig azonban meg kell elégednünk néhány apró tippel, amelyek hozzájárulnak a HTML-oldalak esztétikus megformálásához.

Talán nem tûnik szerénytelenségnek, ha javaslatainkat a szegedi Egyetemi Könyvtár egyik virtuális kiállításával illusztráljuk. Ez a kiállítás a "Régi magyar könyvmûvészet" címet viseli, és középpontjában az Egyetemi Könyvtár legrégebbi és egyben legféltettebb kincsei állnak: olyan 15-18. századi nyomtatványok, amelyek egyben a magyarországi könyvmûvészet mérföldkövei is, mint például Thuróczy János 15. századi történetírónak a 41 fametszettel díszített krónikája vagy Comeniusnak, a neves humanista pedagógusnak "Orbis pictus", azaz "Látható világ" címmel megjelent képeskönyvecskéje. Ha úgy tetszik, kollégákról van tehát szó: olyan nyomdászmesterek és tipográfusok munkáiról, akik a száraz szöveget vizuális technikával ötvözték - egy másik médiaforradalom idején.

Ahhoz, hogy egy Internet-produktum sikeres legyen, elsõsorban információra, vagy legalább is ütõképes ötletre van szükség, amire a helyes struktúra és design épülhet. További fontos követelmény, hogy a Web-oldalak esztétikusak legyenek és a képernyõn hosszabb várakozás nélkül jelenjenek meg. Mi ez utóbbi szempontokkal kívánunk foglalkozni akkor, amikor a hátterekrõl, a tipográfiáról, a képekrõl, az animációkról és a grafikus interface-rõl ejtünk néhány szót.

A HTML tudvalevõleg lehetõséget nyújt a dokumentum színeinek meghatározására. A Web-kiállítások egyes oldalai eltérõ funkciójúak lehetnek: ahol a grafika elsõrangú feladata nem a díszítés, hanem a kívánt információ hordozása, célszerû, ha háttérként valamilyen homogén színt választunk. Más esetekben, pl. " bejáratoknál", meghívóknál alkalmazhatunk dekoratív hátteret, bátrabban élhetünk a grafika adta díszítõ lehetõségekkel, ilyenkor elsõsorban ezek hordozzák az információt. A kisméretû grafikákból elõállított háttérképekkel célszerû óvatosan bánni; egyrészt feleslegesen terhelik a képernyõt, másrészt a színek használatánál figyelembe kell venni, hogy a dokumentumot nem nyomdatechnológiával jelenítjük meg. Az ilyen textúrákat a mai nyomdászatban elsõsorban az illegális fotomásolatok megakadályozására használják.

Amennyiben egy-egy adott oldalon egyszerre több képet is meg szeretnénk jeleníteni, célszerû az élvezhetõség határán belül a lehetõ legkisebb méretû képeket létrehozni, megadva természetesen a lehetóséget arra, hogy a kis képról egy másik html-lapra ugorva a kép nagyobb méretben és jobb minõségben is elérhetõ legyen. Ezt a gyakorlatot régóta alkalmazzák a nagyobb képtárak is.

A Web-oldalak szöveges és képes információt tartalmazó dokumentumok. Mivel a betûk jelenleg nem a hálózatról, hanem a böngészõ munkaállomásról aktivizálódnak, az ékezetes karaktereket speciális kódokkal kell beépíteni a dokumentumba ahhoz, hogy a megjelenítendõ szöveg platform- és országfüggetlen legyen. Talán nincs messze az az idõ, amikor világszabvánnyá lép elõ az a néhány tucat fontkészlet, amivel minden írásrendszerben készült szöveg megtekinthetõ. Addig azonban fennáll az a veszély, hogy a közvetlenül bevitt ékezetes karaktereket a böngészõ gép nem képes megjeleníteni. A szöveg megfelelõ formázása a helyes struktúra és design alapfeltétele. Bár a HTML utasításkészlete igen szûk tipográfiai lehetõségeket nyújt, például a táblázatok alkalmazásával - ha kissé körülményesen is - a nyomtatott dokumentumokéhoz hasonló eredményeket érhetünk el. Ügyelnünk kell arra is, hogy a szöveg olvashatósága a képernyõ felbontásától, a dokumentum szélessége pedig a képernyõ méretétõl függ.

A legkényesebb kérdés a bittérképes állományok alkalmazása, hiszen a képernyõn megjelenõ grafikát más törvényszerûségek jellemzik, mint amit a nyomdatechnikában megszoktunk.

Ha nem készen kapott, például PhotoCD-formátumú képpel dolgozunk, és a kép szkennelését magunknak kell elvégezni, célszerû néhány alapvetõ szempontot figyelembe venni. Így például érdemes a fotót színesben digitalizálni, ami bármikor konvertálható fekete-fehérre, míg ennek fordítottjára nincs lehetõség. Az is tény, hogy a beszkennelt fotó kicsinyíthetõ, ám a nagyítása komoly minõségromlással jár. A szkennelés felbontásának standard értéke általában a 300 dpi. Mivel a monitorok többnyire a 72 dpi felbontást használják és a 640x480 képpont nagyságot képesek megjeleníteni, a képeket is ehhez kell igazítanunk, ha platformfüggetlen látványra törekszünk. Ugyanakkor az alkalmazott színek mennyisége a sebességet befolyásolja, hiszen a színmélység növekedésével a feldolgozandó adatmennyiség is növekszik. A következõ lépés a kép importálása és manipulálása valamely grafikus programmal. Erre a célra a legalkalmasabb a ma már szakmai standardnak számító PhotoShop, de a WWW képanyagok elõkészítése számos shareware-programmal is elvégezhetõ, ráadásul ezek némelyike a PhotoShop oly népszerû moduljainak befogadására is alkalmas. A végsõ exportálásnál erõsen javasolt az ún. interlaced GIF- és progresszív JPEG-formátum, mert itt már a letöltés pillanataiban eldöntheti a felhasználó: azt a képet kapja-e, amit valóban keresett.

A virtuális képtárak, múzeumok és kiállítások esetében a jövõt valószínûleg az ún QuickTime VR technika jelenti majd, ami egy képzeletbeli henger belsõ oldalára montírozott állóképek sorozatával a 3D-mozgás érzetét kelti. Ráadásul az Apple ingyenes segédprogramjai (Object, Panorama Tools) segítségével ma már viszonylag egyszerûen megvalósítható. Ám az adatátvitel jelenlegi sebessége mellett ez a technika csak kellõ elõvigyázatossággal alkalmazható, s ez az óvatosság a ma oly népszerû animációk elhelyezésére is érvényes. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az animáció legfeljebb 5-10 fázisból álljon, és úgy szerkesszük meg õket, hogy az egyes fázisok a kép ténylegesen animált részleteit ismételjék. Az öncélúan elhelyezett, funkciótlan animációk és Java-appletek feleslegesen terhelik a böngészõ gép erõforrásait.

Végezetül néhány szó a Web-kiadványok kezelõfelületérõl, az ún. grafikus interface-rõl. Alapvetõ szempont, hogy a dokumentumban való navigálást elõsegítse, illeszkedjék a produktum típusához és a felhasználók köréhez s kövesse a dokumentum stílusát. Az itt alkalmazott szimbólumok olyan grafikai elemek, amelyek a felhasználó asszociációs képességeire épülnek. Mivel környezetünkben bõségesen találunk ilyet - gondoljunk a magnetofon kezelõgombjaira vagy a várótermek információs tábláira - kerüljük a teljesen új, nehezen megfejthetõ ikonok alkalmazását. Ne becsüljük le a kezelõfelület szerepét - a felhasználó döntése itt találkozik az "eladni" kívánt tartalommal, s egy jól kidolgozott interface a produktum szebbik arcát fordítja a böngészõ felé. [1]

3. Virtuális kiállítástípusok

Saját oldalaink részletes bemutatása elõtt ismertetnénk néhány jellegzetes virtuális kiállítástípust. Szorosan könyvtárunk kiállításaihoz kapcsolódva az alábbi három fõ típust különböztethetõ meg:

• valóságos (múzeumi anyagok) virtuális változatai [2]
• konkrétan a virtuális felületre épülõ kiállítások [3]
• valóságos és virtuális anyag ötvözete, egymás kiegészítése [4]

Mindhárom típus példákkal is illusztrálható. (Ld. Hivatkozások)

A mi szempontunkból külön figyelmet érdemelnek az irodalmi oldalak. Elsõként természetesen a Magyar Elektronikus Könyvtárat kell említenünk, jelenleg itt található meg egy helyen a legalaposabb magyar irodalmi gyûjtemény, képekkel is illusztrálva. Bertók László és Parti Nagy Lajos mûvei a weben pedig a JPTE munkáját dicsérik. Természetesen nem csak magyar irodalmi oldalakat olvasgathatunk.

4. Kiállítások a JATE Egyetemi Könyvtár honlapján

A hagyományos, tárlós megoldások valóban csak idõszakos rendezvényeket tettek lehetõvé könyvtárunkban, ellenben a virtuális tér kibõvíti lehetõségeinket: egyrészt az "idõszakos" kiállítások is megtekinthetõk gyakorlatilag korlátlan ideig, másrészt állandó kiállításaink is teret nyertek. A fent említett három típus bármelyikére találunk példát saját oldalaink közt is. Bár a valóságos kiállításokhoz többnyire csak egy meghívó vagy egy hirdetés kapcsolódik, inkább a virtuális felület elõnyeire építünk, esetenként a tárlók anyagához kapcsolódva, máskor meg egymástól függetlenül.

Állandó kiállításaink

Állandó kiállítást szenteltünk egyetemünk névadójának, József Attilának. Ezt egyébként részben olvasói igény hozta létre, több levelet kaptunk külföldrõl a webmaster-címünkre, melyben József Attiláról érdeklõdtek. Ezért célszerûnek látszott idegennyelvû anyagról is gondoskodni. Három világnyelven is sikerült róla elég részletes anyagot összegyûjteni. Ezeket aztán gondosan összeszerkesztve létrejöhetett egy igen alapos, igényes József Attila-összeállítás, melyben irodalomkutatók, bölcsészek és irodalomkedvelõk is megtalálhatják a maguk érdeklõdési körének megfelelõ témákat. Külön öröm volt számunkra, hogy az idén a Költészet napján több web-lap is a mi József Attila-kiállításunkhoz kapcsolódott.

Természetesen a magyar nyelvû oldal a legalaposabb: itt egészen részletes életrajz is található, ez az Új Magyar Irodalmi Lexikon megfelelõ szócikke alapján készült, kibõvítve néhány adattal, hivatkozással, illusztrációkkal. A kiállítás anyaga egyébként is gazdagon illusztrált, képanyaggal, digitalizált versekkel, kézirat-hasonmásokkal. Az angol nyelvû laphoz az Encyclopaedia Britannica támogatását is sikerült elnyernünk, mivel az õ szócikküket változtatás nélkül is megfelelõnek éreztük. Öröm volt számunkra, hogy azonnal, készségesen hozzájárultak a szócikk szószerinti közléséhez, sõt a legfrissebb változatával is megajándékoztak minket. Természetesen a forrásmegjelölés helyén a Britannica linkje található, arra pedig büszkék vagyunk, hogy a Britannica "szócikke" visszahivatkozza a mi összeállításunkat. A részletes bibliográfiához saját OPAC-unk mellett igénybevettük az amerikai Melvyl-katalógust, valamint az MLA, Books in Print Plus és a Bookfind CD-ROM adatbázisokat.

Legújabb állandó kiállításunk Baka István emléke elõtt tiszteleg. Baka István - az irodalmárok körében elterjedt általános vélemény szerint is - a legjelentõsebb szegedi költõ Juhász Gyula óta, ezért nem elégedtünk meg egy egyszerû emlékezõ oldallal, hanem özvegye és barátai segítségével, az õ anyaggyûjtésükre alapozva a lehetõ legalaposabb Baka-honlapot állítottuk össze, mely különleges csemegéket is tartogat filológusok számára: a költõ saját rögzítésû "elektronikus kéziratát", egy valódi digitális verseskötetet. Anyaga több szempontból is eltér a nyomtatásban késõbb megjelentetett versektõl, ezen kívül egyéb, nyomtatásban meg nem jelent vagy gyûjteményes kötetekbõl kihagyott versek is csak itt olvashatók.

Az internetes kiállítások szépsége nem csak a grafikus felület adta lehetõségekben rejlik, hanem képlékenységükben is: szinte óráról órára változtathatók, bõvíthetõk, átszerkeszthetõk. A Baka-bibliográfiák is naprakészen tartalmazzák a legfrissebb adatokat is.

Speciális különgyûjteményeink szintén megjelentettek kiállítást a könyvtári honlapon. Ezek közül a Hadtörténeti Gyûjteményt mutatjuk be részletesen.

4.1.1. Hadtörténeti Gyûjtemény

Néhány évvel ezelõtt egy Németországban állomásozó, majd leszerelõ amerikai katonai alakulat könyvtára (Király Béla ismert hadtörténész, parlamenti képviselõ révén) Magyarországra került. A könyvek egy része a szegedi József Attila Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára birtokába jutott. Ez az anyag képezi a gerincét könyvtárunk kb. 2500 kötetbõl álló Hadtörténeti Gyûjteményének, melyet kibõvítettünk a már korábban állományunkba került hasonló vonatkozású mûvekkel. Az általános hadtörténeti munkák mellett a haditechnika (pl. Jane's sorozat), az elsõ és a második világháború, a koreai és vietnami konfliktus iránt érdeklõdõk találhatnak itt kimerítõ anyagot. Gyûjteményünk World Wide Web-es "kiadását" szeretnénk az alábbiakban röviden bemutatni.

4.1.1.1. A gyûjtemény az Internetre kerül

Az amerikai eredetû anyag feldolgozása során jött az ötlet, hogy nem kellene megelégedni azzal, hogy a bibliográfiai leírások visszakeresehetõk könyvtárunk adatbázisában, hanem hasznos lenne (kihasználva a WWW hypertextes lehetõségeit) valamelyest tartalmában is hozzáférhetõvé tenni a gyûjteményt. A munka gyakorlati megvalósítása 1996 nyarán kezdõdött el, szem elõtt tartva a következõ szempontokat:

- A gyûjtemény törzsállományát a második világháborút tárgyaló irodalom képezi, tehát az "elektronizálást" is célszerûen ezzel a korszakkal érdemes elkezdeni.

- A WWW-oldalak fõleg olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nemcsak a kifejezetten e téma iránt érdeklõdõk örömére szolgálnak, hanem az egyetemi, fõiskolai hallgatókat, vagy akár a középiskolásokat is sikerrel segítsék tanulmányaikban. Nem titkolt célunk, hogy szeretnénk egy kicsit "közelebb hozni" az ún. humán beállítottságú embereket a számítógépek, az Internet világához.

A feldolgozott anyagnak csak magyar nyelvû "kiadása" készül, mivel a hasonló tematikájú angol nyelvû oldalak hatalmas számban találhatók szerte a világhálózaton.

Maximálisan ki szerettük volna használni a WWW adta multimédiás, ill. a hypertext struktúra nyújtotta kereszthivatkozási lehetõségeket.

4.1.1.2. Az anyag jelenlegi állapota

A fenti szempontok figyelembevételével a második világháborút bemutató oldalaink a következõ módon készültek:

Az "adattár" gerincét egy részletes kronológia képezi. Az ebben elõforduló személynevek, események, haditechnikai eszközök, stb. hypertext "link"-ké alakításával terebélyesedett aztán a gyûjtemény. Ezek az "elágazások" (talán az életrajzok kivételével) egyelõre csak a továbblépés irányait, lehetõségeit villantják fel, és összeválogatásuk fõ szempontja az volt, hogy minél több kapcsolódási lehetõséget tudjunk beépíteni.

Megtalálható közel 30 dokumentum lehetõleg teljes, szöveghû változata. (Pl. Atlanti Charta, Barbarossa-terv, Háromhatalmi Egyezmény, stb.) A dokumnetumok szövegét több helyen jegyzetekkel is elláttuk, ill. ha lehetséges volt, mellékeltük facsimiléjüket is (pl. Teleki Pál búcsúlevele). Meghaladja a százat a háború "fõszereplõinek" fényképpel illusztrált életrajza. A legjelentõsebb, leghíresebb hadihajókról, repülõgép- és harckocsitípusokról fényképekkel és technikai adatokkal "feldúsított" ismertetõt olvashatunk. Ezek az ismertetõk (az életajzokhoz hasonlóan) nem "átvett" anyagok, hanem "saját készítésûek". A fontosabb harctéri eseményeket térképeken is nyomon követhetjük. A világégés tényei, adatai táblázatok, diagramok segítségével tekinthetõk át. Külön "fejezet" mutatja be a Holocaust megrendítõ történetét és helyszíneit. Az itt szereplõ vázlatokhoz, térképekhez jelmagyarázatot is fûztünk.

Már nem egészen nevezhetõ hagyományos megközelítésnek, de minden bizonnyal sokak érdeklõdésére tarthat számot a háborús témájú játékfilmeket, Robert Capa fotóit, vagy Hitler festményeit bemutató néhány oldal.

Annak ellenére, hogy a fentiek miatt az egész anyag magyar nyelven készül, igyekeztünk összegyûjteni a fontosabb külföldi (elsõsorban angol nyelvû) "rokon" oldalakat, és azokat a megfelelõ saját oldalakkal is összekapcsolni.

A fenti oldalak hypertextes összekapcsolása nemcsak egy-egy témakörön belül történt meg, hanem az egész gyûjtemény "keresztül-kasul bebolyongható", hogy ezzel is felhívjuk az összefüggésekre a figyelmet.

Egy ilyen "elektronikus archívum"-ról valójában talán soha sem lehet elmondani, hogy "készen van". Rengeteg feldolgozandó anyag és sok ötlet van még tarsolyunkban, így pl. szeretnénk a gyûjtemény fontosabb könyveit részletesen bemutatni, a haditechnikai eszközök skáláját bõvíteni (pl. kézifegyverek). Korábban már összegyûjtött multimédiás anyagunk is rendszerezésre vár, terveink szerint dokumentumfilm-részletek és hangfelvételek tennék látványosabbá oldalainkat, és saját készítésû térképes animációkat is szeretnénk bemutatni. Nagyban számítunk hálózati kiállításunk látogatóinak véleményeire, ötleteire, sõt akár ( mint volt már rá példa) alkotó közremûködésére is.

4.2. Idõszakos kiállításaink

Témáiban ez kötõdik legszorosabban az "õskiállításhoz", gyakran párhuzamosan készül a tárlókban bemutatott anyaggal. 1995-ben készültek elsõ virtuális évfordulós kiállításaink, Jedlik Ányosra, Bölöni Farkas Sándorra, Bereményi Gézára emlékezve. Itt említhetõ meg a virtuális kiállítások harmadik szép tulajdonsága: amennyiben az Interneten már létezett korábban hasonló oldal, ahhoz magunk is kapcsolódhatunk. Természetesen a mi oldalaink is virtuális részei lehetnek más gyûjteményeknek, erre példa, ahogy a Pannonhalmi Bencés Apátság szervere Jedlik-lapunkat linkeli saját "híres bencések" menüpont alá (Az ezzel kapcsolatos félreértések kizárása miatt lapjaink nagy részét egységes könyvtári emblémával és "hazamutató" kapcsolóval is elláttuk). Minden egyes kiállításnál törekedtünk arra is, hogy egy helyen összegyûjtve megtalálja az érdeklõdõ az összes idekapcsolódó linket. Késõbb új mûfajjal, a könyvismertetéssel is gazdagodtunk: a milleneumhoz kötõdött egy új könyv megjelenése, mely a "másik" Pusztaszert mutatja be. A mû szerzõje maga járult hozzá, hogy egy új kiállítás keretében virtuális közkinccsé tegyük a könyvét, részleteket válogatva belõle, az illusztrációik megjelenítéséhez pedig az eredeti fotókat is megkaptuk. Az elmúlt év õszén nagyszabású kiállítást rendezett a könyvtárban a JATE Olasz Tanszéke és a Centro Nazionale di Studi Leopardiani di Recanati Giacomo Leopardiról, errõl is készült virtuális verzió is. Decemberben elhunyt a világhírû történész, Georges Duby, néhány oldallal tisztelegtünk emléke elõtt, elsõsorban könyvtárunk adekvát anyagából válogatva.

4.3 Web-Múzeumok

Mindenképp fontosnak tartottuk, hogy három jelentõs képzõmûvészeti gyûjteményt is könnyen elérhetõvé tegyünk. Erre lehetõséget ad az a körülmény, hogy egyetemünk egyik szervere a világ talán két legjelentõsebb virtuális múzeumának hivatalos tükrözõje. E két gyûjtemény: a WebMuseum és a Carol Jackson-féle Fine Art. Ehhez készítettünk egy látványos, témához illõ közös "bejáratot", kiegészítve a hasonló magyar kezdeményezés (Web Mûvészeti Galéria) linkjével.

4.4. Kitekintés

Hiányos lenne az összeállításunk, ha nem szentelnénk néhány szót a témához kapcsolódó linkeket bemutató oldalunknak. Ezen a lapon az elõadás elején csak futólag említett képzõmûvészeti lapok is helyet kapnak, az egyes mûvészek személyes lapjai közül is utalunk néhány fontosabbra. A magyarországi oldalakat külön is rendszerbe foglaltuk, egyébiránt inkább a tematikus felosztást részesítettük elõnyben.

Magától értetõdõ, hogy e lapokra is érvényes egy korábbi megállapításunk: folyamatosan bõvíthetõek újabb és újabb linkekkel. Nem árt idõnként revíziót is tartani fölöttük, hiszen gyakran meg is szûnnek korábban még élõ lapok.

5. További tervek, kilátások

Mivel mindannyiunk számára közismert tény, hogy az Internet és benne a World Wide Web folyamatosan, óráról órára változik, új eszközök jelennek meg, ezért nem is kell külön ecsetelni, milyen nehéz lenne határozott kontúrokkal vázolni jövendõ elképzeléseinket. Egy biztos: már meglévõ kiállításaink sosem tekinthetõk kész, befejezett egységnek. Folyamatosan alakulnak, tartalmukban bõvülnek továbbra is. Emellett mindig adódnak majd új témák, új kihívások, és idõnként szükségszerû néhány formai változtatás, megújulás a "kiállítótermeinkben" is. Minden kiállítási oldalunkon lehetõséget adunk olvasóinknak a közvetlen vélemény-nyilvánításra, egy egyszerû mailto segítségével - ezáltal minden látogatónknak módjában áll esetenként közvetve részt venni az alkotás folyamatában.

Végezetül csak egy jelképes meghívót szeretnék átnyújtani mindannyiuknak, jöjjenek el, nézzék meg a JATE Egyetemi Könyvtár honlapját és azon belül kiállításainkat!

Hivatkozások

[1] Computer & Design, 1996/4-9.

[2] Csontváry Múzeum, Pécs
http://ipisun.jpte.hu/pecs/kepek/csonti/csontvary.html

Victor Vasarely Múzeum, Pécs
http://ipisun.jpte.hu/pecs/vasarely/

A modern magyar felsõoktatás kezdetei
http://lib.elte.hu/prog1-hu.html

Bemutató a 20-as évek kereskedelmi plakátaiból
http://www.lib.klte.hu/library/plakat/index.html#bemutat

TOOL CHESTS: Symbol and Servant
http://www.si.sgi.com/img/organiza/museums/nmah/homepage/toolbox/si/index.html

[3] EXPO'96, Magyar Pavilon
http://www.idg.hu/expo/oktogon

Artpool Mûvészetkutató Központ
http://www.artpool.hu/Defaulthu.html

Jedlik Ányos Gimnázium
http://www.jedlik.hu/jedlik.htm

Virágfotókiállítás
http://www.datanet.hu/viragfoto

Web Mûvészeti Galéria
http://sunserv.kfki.hu/~arthp/index-hu.html

dASH Virtuális Galéria
http://www.cab.u-szeged.hu/local/gondolatjel/gond1.html

[4] Vatican Exhibit Main Hall (An Exhibit at the Library of Congress, Washington
http://sunsite.unc.edu/expo/vatican.exhibit/exhibit/Main_Hall.html

African Art: Aesthetics and Meaning
http://www.lib.virginia.edu/dic/exhib/93.ray.aa/African.html