Az elõbbiekben már említettem, hogy 1705-1710 között a kisgimnáziumi tananyagot oktatta Hetényi Sámuel az iskolában. Tudjuk azt is, hogy a mezõtúri iskola a debreceni kollégium partikulája volt (erre a késõbbiekben még visszatérek). A partikuláris jelleg megléte viszont még nem jelentette azt, hogy középfokú oktatás is zajlott az adott partikulában, mert sok ilyen iskola csak egy népiskolát jelentett. A mezõtúri református gimnáziummal kapcsolatos kutatások valamennyien azt állítják, hogy a városban középszintû oktatás folyt. Ezek a munkák nem közlik egyértelmûen, hogy a középfokú tanítás melyik típusa volt meg a városban. Ráadásul eltérõ idõpontokra teszik a különbözõ fokozatok folyamatos mûködésének idõszakát.
A Bodoki szerzõpáros szerint 1734-tõl volt ismét középfokú oktatás, mert a templommal együtt ekkor épült fel ismét a fiúiskola, illetve ekkor vették át némi módosítással a debreceni kollégium 1657-es törvényeit. Egyben Bodokiék szerint a mezõtúri iskola Debrecen legszínvonalasabb partikulája volt az 1740-es évektõl a század végéig. Ezzel szemben Soós Imre és Szabó László csak a XVIII. század végére datálják a mezõtúri középszintû oktatás létrejöttét, míg Marcsa Imre és Mészáros István szerint Mezõtúron 1714-tõl a XVIII. század folyamán végig az úgynevezett nagygimnáziumi oktatás folyt. Tóth Dezsõ azt mondja, hogy már a lakosok visszatelepülésétõl, azaz 1710-tõl olyan kollégiuma volt a településnek, amely a legmagasabb szinten oktató partikulák közé tartozott. Ehhez Tóth azért azt is hozzáteszi, hogy véglegesen csak 1734-ben szilárdult meg a nagygimnáziumi oktatás Túron. Az iskola 1980-as évkönyvében található iskolatörténet szerint pedig a XVI. századi alapítástól kezdve folyamatosan középszintû oktatás folyt itt, amelyre bizonyítékként az iskola tagozódását leíró följegyzést idéznek az egyházi levéltár egy anyagából. Ez a tagozódás grammatikai, poétikai, retorikai tagozatokat említ, vagyis a nagygimnázium meglétének legfõbb bizonyítékait. Faragó Bálint szerint a XVIII. század folyamán az oktatás színvonala erõsen függött az adott rektor személyétõl, de a század közepétõl a városban folyamatosan "magasabb szintû oktatás folyt egy átlagos gimnáziumnál." Vadász István és Fekete Szabó Sándor szerint csak a XVIII. század közepétõl játszott jelentõs szerepet a mezõtúri református gimnázium a megye kulturális életében. Soós Adorján ezzel szemben azt állítja, hogy az egész XVIII. század alatt a városban egy középfokú iskola mûködött. Simon Béla csak annyit közöl az elõzõekhez, hogy a XVIII. század végétõl a református fiúiskola elemi- és középszintre vált szét. Látható, mennyire nem egyértelmû, hogy milyen típusú iskola volt Mezõtúron.
Kutatásaim során több bizonyítékot találtam a nagygimnáziumi szint meglétére Mezõtúron. Vegyük sorra ezeket.