Az idõhatár megválasztásának leginkább helytörténeti okai vannak. Azért 1710-tõl kezdem tárgyalni az eseményeket, mert Mezõtúr lakosai 1710-ben települtek véglegesen vissza a városba és magától értetõdõen az iskola is ekkortól tudott kedvezõbb feltételek között mûködni, illetve primer források jelenlegi ismereteim szerint többnyire csak a XVIII. századból maradtak fenn az iskolára vonatkozóan. Vizsgált korszakunk végsõ határa 1809. Ennek legfõbb oka, hogy Ertsei Dániel helyi református lelkész 1809-ben halt meg. Ertsei a haláláig bizonyíthatóan sokat tett a könyvtárért, míg 1809-et követõ hosszú ideig nincs hiteles forrásunk a bibliotékáról. Tehát 1809 korszakhatárnak tekinthetõ.
A vizsgált 100 év alatt valószínûleg folyamatosan fennállt egy gimnáziumi könyvgyûjtemény, bár ezt több esetben tényleges adatokkal nem, hanem csak hipotézisek alapján tudom bizonyítani. Legelsõ problémaként maga az iskola létezése merül fel.
Egészen bizonyos, hogy valamilyen iskola a XVIII. század folyamán végig mûködött Mezõtúron, de a középfokú szint megléte már bonyolultabb problémakör. Számunkra ez azért fontos, mert a könyvgyûjtemény meglétét, nagyságát az iskola típusa sokban befolyásolta.
Forrás:
Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777, Bp., Akadémiai K., 1981
A XVIII. században három középszintû iskolatípust különböztetünk meg. Ezek közül a legkisebb az úgynevezett kisgimnázium, amelyben a legmagasabb szintet a latin grammatika tanítása jelentette. Következõ a nagygimnázium, amelyben a latin grammatikán túl poétikát és retorikát is oktattak. Ebben a korban a legmagasabb középszintû iskola olyan intézmény volt, ahol akadémiai bölcseleti tagozat is létezett. Ezekben a grammatika, poétika, retorika után logikát, fizikát és etika-metafizikát tanítottak. Szükséges azt is megjegyezni, hogy a református középszintû iskolákat ebben a korban nem nagygimnáziumnak, vagy kisgimnáziumnak, hanem kollégiumoknak hívták, és ezekben nem különült el élesen az elemi oktatás a középfokútól és a felsõfokútól. A kollégiumok között is szinvonaluktól függõen megkülönböztetünk teljes kollégiumot, nem teljes kollégiumot és egyszerûbb szervezetû nem teljes kollégiumot.
