A magyarországi református partikulák XVIII. századi történetét, mûvelõdésben betöltött szerepét igen sokszor vizsgálták már. Mégis jelenlegi ismereteink szerint nehéz lenne például azt megválaszolni, hogy a kálvinista partikulák könyvtárai milyen szellemi irányzatok meglétérõl tanúskodtak és ezek hogyan hatottak a diákok, tanárok, iskolák fejlõdésére. Másként megközelítve feltehetõ úgy is a kérdés, hogy milyen összefüggés mutatható ki a könyvtárak állománya és a mûvelõdési viszonyok között. Pedig a leányiskolák és könyvgyûjteményeik nagy száma országos viszonylatban szabályozta a kor szellemi áramlatainak terjedését.
Ezek megvizsgálására igen kiterjedt kutatómunkára van szükség. Ebben a dolgozatomban csak egy kisebb kollégium könyvtárának a helyi mûvelõdési viszonyokra gyakorolt hatását vizsgálom meg, amely igen apró szelete a fentebb felvázolt problémakörnek.
Tudni kell azt, hogy a mezõtúri református gimnázium történetét már feltárták. Nem célom ezen munkák újraírása, de több ponton kiegészítésre szorulnak. Ezek közül leginkább az iskolai könyvtárral kapcsolatos összefüggésekre koncentrálok, de mivel magának az oktatási intézménynek a XVIII. századi viszonyai is részben tisztázatlanok, így a következõkben az iskola és a könyvtár történetét rekonstruálom, és igyekszem következtetéseket levonni a helyi mûvelõdésre gyakorolt hatásukkal kapcsolatban.
