Az indiai eredetû buddhizmus a kínai kultúra elemeivel
gazdagodva az i. sz. 6. században
jutott el Japánba. A buddhista világkép és a buddhista mûvészet mélyrehatóan befolyásolta
a japán kultúra fejlõdését, értékei beépültek a japánok életébe. A buddhizmus ma is eleven
vallás Japánban, mûvészeti emlékei nagy gazdagságban maradtak fenn évszázadok óta.
A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum japán buddhista gyûjteménye ma mintegy
kétszáz mûtárgyból, szobrokból, festményekbõl, házioltárokból és rituális gyûjteményekbõl áll.
A japán gyûjteményt a múzeum névadója, Hopp Ferenc (1833-1919), vagyonos üzletember és
mûgyûjtõ alapozta meg vásárlásaival: 1881 és 1914 között megtett öt földkörüli utazása során
három ízben is járt Japánban, és elsõsorban iparmûvészeti tárgyakat vásárolt. Amikor 1919-ben
a magyar államra hagyta villáját és gyûjteményét, az már mintegy négy és fél ezer távolkeleti
mûtárgyból állt, s köztük voltak a kiállításon látható szentélyek is. A Kelet-Ázsiai Múzeum
megalapítása után a gyûjtemény kiegészült a Szépmûvészeti Múzeum japán
gyûjteményével,
amelyet gróf Vay Péter (1864-1949) 1906-ban állami megbízásból vásárolt, pápai protonotáriusként
járva Japánban és a Távol-Kelet más országaiban. A bemutatott buddhista szobrok és festmények
túlnyomó többsége az õ gyûjtésébõl származik.
Ezeknek a mûtárgyaknak egy része különbözõ kiállításokon már megtekinthetõ volt. Ilyen
gazdagságban, tematikus válogatásban, önálló kiállítás keretében azonban most láthatók elõször.
A múzeum kincsein keresztül az érdeklõdõk megismerkedhetnek a japán buddhizmus és a japán
buddhista mûvészet sajátos vonásaival, esztétikai értékeivel, a kolostorok hangulatával.
A kiállítást színes képes katalógus kíséri.
A kiállítás és a kiadványok létrejöttét a Japán Alapítvány (The Japan Foundation) támogatta.
