A MAGYAR MÜVELÖDÉS ÉS A KERESZTÉNYSÉG - LA CIVILTA UNGHERESE E IL CRISTIANESIMO IV. Hungarológiai Kongresszus Róma-Nápoly, 1996. szeptember 6-10.

Centro Interuniversitario gli Studi Ungheresi, Roma

Universita degli Studi di Roma, La Sapienza

Istituto Universitario Orientale, Napoli

Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság

1996-ban, a honfoglalás 1100-dik évfordulóján számos konferencián találkoznak a magyarság múltját vallatók. A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság Itáliába invitálja tagságát s a csatlakozni kívánó szakembereket, hogy szakszerűen, filológiai felkészültséggel mutassák fel azt a sokoldalú kötődést, amely a magyar művelődés- és a kereszténység történetét összefűzi.

A világkongresszus előadásai a kereszténység mindhárom nagy ágazatával (Bizánc, Róma, protestantizmus) foglalkoznak majd, de a megfogalmazott cél: az Európához, a nyugati kereszténységhez való kötöttségünk tudatosítása s a nem magyarokkal való megismertetése.

A Kongresszus nem egyház- és nem vallástörténeti tematikájú, mert ezek az értelmezések a cím (A magyar művelődés és a kereszténység) tartalmának tetemes leszűkülését jelentenék; a keresztény szellemiségnek a magyar művelődésben betöltött sokrétű hatását, ösztönzését, alkotó erejét kell részleteiben, a filológia eszköztárával vizsgálni.

Az Előkészítő Bizottság a jelentkezéssel együtt kért témavázlat alapján mérlegelte, hogy a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság Végrehajtó Bizottsága által elfogadott és a főtémát kisebb részterületekre tagolt, elkülönített szekciók melyikében hangozzék el majd egy-egy előadás, illetve egyes résztémák feltűnő hiánya esetén szakembereket kért fel azon téma viszgálatára. A javasolt és választható szempontok a következők voltak:

1. Az egyházak és a társadalom (társadalmi élet, politika, charitas-mozgalmak stb.)

2. Iskolák, iskolán kívüli nevelés.

3. Könyv- és olvasmánykultúra (nyomdák, könyvkiadás, könyvgyűjtés, szellemi áramlatok vizsgálata egyes korok olvasmányainak tükrében).

4. A kereszténység és a magyar irodalom, zene, nyelv, képzőművészetek, folklór.

5. Bölcselet, teológia.

6. Magánéleti és közösségi vallásosság (szokások, hitélet, a vallásosság változatai).

A szervezők kívánatosnak tartották, hogy az előadások eszmetörténeti megalapozottságúak legyenek. A kereszténységgel összefüggő európai szellemi áramlatok hazai recepciójának története - az egyes szerzetesrendek által képviselt szellemiségtől kezdve, a modern eszmeáramlatokig -, és persze a hazai indíttatású gondolkodás históriája képezik majd azt a keretet, amelybe az egyes résztémák beágyazódnak. A szekciók végleges elkülönülése természetesen csak a beküldött jelentkezések száma és tematikája alapján történhet majd meg.

Itália: Róma és Nápoly - bár a színhelyek szinte sugallják azt, hogy a katolicizmus és a magyar művelődés kapcsolattörténete kapja a legnagyobb hangsúlyt, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság nem szeretné, ha bármilyen megfontolásból is, bármely felekezet kultúrtörténeti szerepe nagyobb hangsúlyt nyerne, mint amilyen megilleti. A protestantizmus és a magyar művelődés története ugyanolyan szerves egység, mint ahogy a katolicizmus és a magyar kultúra története. Koronként ugyan változó volt az egyes felekezetek súlya - és talán éppen ez az, amely kicsit eltérővé, de ugyanakkor érdekessé is teszi Magyarország történetét a nem magyarok számára is: egykor hazánk, illetve Kelet-Európa tudott példa lenni Nyugat-Európa számára a másság elviselésében és a vele való együttélésben. Ma fordított a helyzet. Miért, hol és hogyan történt a fordulat? Fontos lenne megtalálni a választ. A kongresszus egyik feladatának a válaszadás megkísérlését tekinti.

A Kongresszust támogatja:

Illyés Közalapítvány

Művelődési és Közoktatási Minisztérium

Magyar Tudományos Akadémia

Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány

Magyarok Világszövetsége

CIPSH-FILLM

Pátria Nyomda RT

A honfoglalás 1100 éves évfordulója emlékbizottsága

Scriptum Kft(Szeged)

Teleki Alapítvány

További információk: