Hálózati segédeszközök régi
nyomtatványok feldolgozásához
1. mi a régi könyv?
az a könyv, amit a kőnyvnyomtatás kezdeteitől a a nagyüzemi könyvelőállitás,
és -terjesztés megindulásáig készítettek (kézi nyomtatású könyv)
idõhatárok kijelõlésének szempontjai:
- az adott ország nagyüzemi könyvtermelésének megindulása
- egyes gyűjtemények
- nagysága
- összetétele
- használata
SzTE:
- hungaricum 1850-ig
- külföldi könyv 1700-ig (helyhiány miatt)
2. miben különbözik ez a modern könyvektől?
a/ külsejében:
- ősnyomtatvány (l5.sz.): kódexhez hasonló:
- antiqua: humanista, klasszicizáló betűtípust használ (Erasmus,
Luther
Melanchthon,
1563, Wittenberg Szent
Ágoston, 1588)
- barokk: terjengős cimlapok, hosszas ajánlások, változatos betútipusok
(Penzinger,
Concordantia, Aldrovandi)
- reformkor: ismét egyszerűsödő küllem (numizmatika,
geometriakönyv)
b/ előállitásának módjában
kezdeti időszak: a nyomdász, a kiadó, és a terjesztő személyének összefonódása
c/ egyediségében
az egyes művek különböző kiadásaiból gyakran csak nagyon kevés, vagy egy-egy
példányt ismerünk (Misztóthfalusi
Kis Miklós: Szakácskönyv)
d/ "habent sua fata libelli"
- tulajdonosok: Dernschwam,
ferences
- köttetés
- gerinc (ferences)
- bejegyzések,
perek, eltűnések, felbukkanások) ami sok esetben a könyvből is kiolvasható,
ez értékes művelődéstörténeti adalék szellemi áramlatok recepciótörténete
szempontjából (ez már a könyvfeldolgozás a könyvtáron túlmutató tartalmi
szintjéhez vezet át)
3. régi nyomtatványok feldolgozása: - mindig annak megfelő mélységben, amilyen
célt szolgál
a/ formailag : cimleirás
b/ tartalmilag: tartalom, olvasottság, elterjedettség, ismertség, tulajdoni
bejegyzések, tartami megjegyzések, könyvtár-, és recepciótörténet
a/ címleirás
két, egymással ellentétes szempont érvényesítésével:
- nagy adatbázisokban való kezelés lehetősége - a mű, modern könyvekkel azonos
szempontokból tőrténő feltárása
- a példányra vonatkozó egyedi jellemzők feltűntetése (nyomdász, fingerprint,
possessorok, kiadásra vonatkozó egyedi adatok - eltérő cimlap stb -, a kötet
hiányosságai)
MARC-formátum:
- 1975: ISBD/A - régi könyvek és dokumentumok leirásának szabványa - célja,
hogy a fenti két szempont közötti ellentétet feloldja
- használata: előzetes megegyezés alapján (szempontok: gyűjtemény nagysága,
használati szokások, kapcsolódások más adatbázisokhoz stb.) meghatározott
módon (ld. Corvina-szabvány)
b/ tartalmi feldolgozás
- a könyvek tartalma által tükrözött szellemi áramlatok, kiadás-,
könyv,- nyomdászattörténet (történelem,
tudomány-, mûvelõdéstörténet)
- a kötetek elterjedésének, használatának kutatása
- a könyvek meglétének kutatása
- a tartalom visszatükröződése a használó munkáiban (marginalia, be-, ill.
feljegyzések, levelek, saját művek) I.
- kiállítások
4. hálózati segédeszközök a feltáráshoz
a. milyen adatokra lehet szükségünk?
- művek azonosítása
- szerző kiléte - szerzői névalak
- mű azonosítása - cím, szöveg
- régi könyveket tartalmazó OPAC-ok, lexikonok
- kiadás azonosítása - kiadó, város, évszám, egy kiadáson belüli
variánsok
- korszakkal kapcsolatos információk - irodalom, nyelv, történelem,
kortárs szerzők, könyvkiadás
- terminusok meghatározása:
- idegen nyelvű szöveg megértése (szótárak)
- kiadással, városnevekkel, könyvkiadással, műfajokkal kapcsolatos kifejezések
megértése, feloldása
b.hogyan találjuk meg ezeket az adatokat?
keresőrendszerek:
- fulltext-keresők
- az indexelt oldalak kb. 30-40%án keresnek
- "hivatkozatlan" oldalak előtt megakadnak
- sok a redundancia a HTML-lapok kulcsszó-hiánya miatt
- adatbázisokban nem keresnek
- konkrét kérdések, kifejezések esetén érdemes használni őket
- szakrendi keresők
- kézzel készült "tárgyszókatalógusok"
- a webfelület kb. 5-6%-át figyelik
- elsősorban a kiindulópontokat lehet megtalálni (portálok)
- témára keresve hasznosak
- linkgyűjtemények
- egy-egy tudományághoz, témához összegyûjtött
linkek