Elõszó 5
1. A PROJEKT, MINT A KÖZÉPISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉS
MÓDSZERE 8
1.1. A módszer lényege 8
1.2. A projekt felépítése 11
1.3. Az értékelés sajátosságai a projekt módszerben 13
1.4. Miért használjunk projekteket? 17
Felhasznált és ajánlott irodalom 19
2. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVIZSGÁLAT PROJEKT 20
2.1. A környezetgazdálkodási auditálás rövid ismertetése 21
2.1.1. Miért végezzen a vállalat önkéntes környezetvédelmi
átvilágítást? 21
2.1.2. Az auditálás a gyakorlatban 21
2.2. Az auditálás projektrendszerû oktatásának elõkészítése 25
2.2.1. A vállalat kiválasztása 25
2.2.2. A projekt céljának és szintjének meghatározása 26
2.2.3. Konzultáció a kiválasztott vállalattal 27
2.2.4. Munkafüzet készítése 28
2.3. A projekt végrehajtása 28
2.3.1. A tanulók informálása 28
2.3.2. Üzemlátogatás 30
2.3.3. Konzultációk és a jegyzõkönyvek összeállítása 30
2.3.4. A projekt értékelése 30
2.3.5. Az auditálási tanulmány összeállítása 30
Felhasznált és ajánlott irodalom 32
3. ESETTANULMÁNYOK 33
Bevezetés 33
3.1. A Dráva Tej kft 33
3.2. A Rockwool kõzetgyapotgyár (Hollandia) 62
3.4. Szigetvár vizsgálata 69
3.5. Az iskola vizsgálata 96
Felhasznált és ajánlott
irodalom 97
E kézikönyvet alapvetõen "A környezeti állapot vizsgálata" c. környezetvédelmi alapozó gyakorlati központi programmodult tanító középiskolai pedagógusok számára készítettük. (A 18 tanítási órára tervezett programmodul a Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési Intézetben készült 1997-ben.) Azonban bízunk abban, hogy a könyvet hasznosan forgathatja mindenki, aki környezeti állapotvizsgálatok, környezetgazdálkodási auditálások oktatásával kíván foglalkozni.
A könyv megírásakor tehát mindenek elõtt az a szándék vezérelt bennünket, hogy tapasztalataink átadásával gyakorlati segítséget nyújtsunk a pedagógusoknak a programmodul oktatási céljainak megvalósításához. Ezek a következõk:
1. Megismertesse a tanulókat a környezetvédelem/környezetszennyezés gazdasági, mûszaki és társadalmi összefüggéseivel.
2. Tapasztalatszerzést biztosítson a tanulók számára a cégek/vállalatok környezetvédelmi átvilágításában.
3. Üzemlátogatások révén biztosítsa a tanulóknak a gyakorlati környezetvédelemmel való kapcsolatba kerülését.
4. Megismertesse a tanulókkal a termelési folyamatok környezetet terhelõ hatásait.
5. Tapasztalatszerzést biztosítson a környezetvédelmi vizsgálatokhoz szükséges adatgyûjtésben a tanulók számára.
6. Megismertesse a tanulókat egy vállalat anyaggazdálkodásának és energiaforgalmának elemzésével.
7. Bemutassa egy vállalati környezetvédelmi technikus lehetséges szerepét.
8. Lehetõséget nyújtson a tanulók számára projektek irányítással történõ végrehajtásában.
9. A tanulók csapatmunkához szükséges készségeit fejlessze.
10. A tanulók rendszerszemléletû gondolkodásmódját fejlessze.
11. Megismertesse a tanulókat a környezeti állapotvizsgálatok szervezésével a gyakorlatban.
Tapasztalataink szerint a könyv útmutatása alapján végrehajtott program után a tanulók képesek lesznek a központi programmodul alábbi követelményrendszerének megfelelni:
Ismeret szinten
A könyv felépítése:
A központi programmodul céljainak elérése a hagyományos oktatási rendszerben szerintünk nehezen képzelhetõ el. Úgy véljük, hogy e célok leginkább a projektrendszerû oktatással érhetõk el. Ezért az elsõ fejezetben röviden ismertetjük, hogy mit értünk oktatási projekt alatt. Sok olyan anyag szerepel itt, amely bármely projekt végrehajtása során jól alkalmazható.
A második fejezetben a környezeti állapotvizsgálatok, a környezetgazdálkodási auditálások gyakorlatát és oktatásának kulcskérdéseit tárgyaljuk. Gyakorlatból vett táblázatokat és formanyomtatványokat mutatunk be, amelyek a projektek során jól használhatók.
A harmadik fejezetben - a könyv legfontosabb részében - három, általunk végrehajtott projektet ismertetünk azok minden tapasztalatával. Mindhárom projekt kb. húsz munkaórát igényelt a tanulók részérõl, így meggyõzõdésünk, hogy a központi programmodult tanítani kívánók számára jól hasznosíthatók.
A szerzõk ezúton fejezik ki köszönetüket és elismerésüket azon kollégáknak és diákoknak, akik a könyvben szereplõ esettanulmányok aktív résztvevõi voltak. Az õ lelkesedésük adta a legfõbb biztatást könyvünkhöz.
Külön köszönet a miskolci Õkotechnika Bt-nek, személy szerint Nagy Károlynak és Tóth Árpádnak, akik auditálási tapasztalataikkal nagy segítséget nyújtottak részünkre.
A SZERZÕK
1. A PROJEKT, MINT
A KÖZÉPISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉS MÓDSZERE
1.1. A MÓDSZER LÉNYEGE
Az oktatásnak ma már számos olyan formája (dráma, szimulációs játékok, stb.) ismert Magyarországon is, amely a hangsúlyt a tanulók tevékenységére helyezi. Ezekben az esetekben a tanárok szerepe nem csökken, hanem jelentõsen megváltozik a hagyományos (pl. frontális) módszerekhez képest. Ilyen módszer a projekt is.
Könyvünkben a projekt alatt azt az oktatási formát értjük, amikor a tanulók egy csoportjának egy konkrét feladatot kell - elsõsorban korábbi tapasztalataik komplex felhasználása révén - végrehajtani. A tanár csak "külsõ konzulensként" vesz részt ebben a folyamatban, vagyis nem direkt irányítja a kiadott feladat végrehajtását, hanem csak figyelemmel követi és koordinálja a diákok munkáját. Szükség esetén pedig információforrással látja el õket, kérdéseket tesz fel, esetleg magyaráz.
Fontosnak tartjuk tisztázni, hogy a szakoktatás esetében mikor beszélhetünk projektrõl; ugyanis sokan egyszerûen a gyakorlati oktatás keretében kiadott feladatokat tekintik projekteknek. Valóban, a projekt lényege egy gyakorlatias feladat, de a projektet a következõ megállapítások egyszerre kell, hogy jellemezzék:
1. Egy - viszonylag komplex - a gyakorlatból vett konkrét problémáról legyen szó, amelyhez a diákoknak tudást és jártasságot kelljen felhasználniuk.
2. A projektnek jól felépített szerkezete legyen, amelyet a diákok munkaterv formájában dolgoznak ki.
3. A projektet egy diákcsoport hajtsa végre, hogy kommunikációra, feladatmegosztásra, együttmûködésre kerüljön sor.
3. Megoldást a tanulóknak a gyakorlatban kelljen keresniük.
4. Ne a végeredmény, hanem a probléma helyes megragadása legyen a cél.
5. A tanulóknak a projektet önállóan kelljen végrehajtaniuk: a tanár csak "konzulens" legyen.
6. A projekt mindig produktum-orientált tevékenység: azaz a projekt minden esetben kézzel fogható eredménnyel kell hogy végzõdjön. Maguk a jegyzõkönyvek, ütemtervek, poszterek, értékelések, javaslatok is jelenthetik a tanulók munkáját.
Mindenképp hangsúlyozni szeretnénk a projekt rugalmas jellegét: ugyanis a legtöbb projektet a képzés szakaszától, az oktatási céloktól, a tanárnak a témában való tapasztaltságától függõen különbözõ szinten lehet végrehajtani - akár többször is - az alábbi tényezõk variálásával:
1. Az iskolák rugalmasságának hiánya: a projektek idõigényesek, azokat nem lehet hagyományos órarendi szerkezetben végrehajtani. Az óracseréket sok helyen nem támogatják.
2. A tanárokat kevés szabadidejük miatt nehéz megnyerni a projektek számára: a látszat ellenére a projektoktatás rendkívül idõigényes a tanár részérõl (a szakmai felkészülés, szervezés, stb. rengeteg idõt igényel különösen az elsõ alkalommal).
3. Gyakorlati módszereket és ismereteket oktatni tudó pedagógusok hiánya: egy projekt végrehajtásához annak szakmai hátterét jól ismerõ tanárokra van szükség: szakmai továbbképzésekre kell járni, kapcsolatot kell tartani hatóságokkal, szakmai intézményekkel, önkormányzattal, stb.
4. Az iskolák nincsenek kellõen felszerelve a projektoktatáshoz: a legtöbb jó projekt eszközigényes, min. szabadon használható telefon, számítógép, gépkocsi szükséges hozzá.
5. Pénzügyi gondok: a szakmai projekt költséges oktatási módszer. Az elõzõ pontban szereplõ eszközök használata egyre több pénzbe kerül.
6. Az iskolák és a társadalmi-szakmai szervezetek közti kommunikáció hiánya: egyes iskolák nehezen jutnak jó projekt témához, ill. az ezekhez szükséges információhoz, szakmai segítséghez.
A felsorolt problémák ellenére már számos, sokak által jól ismert projekt (ózon, savas esõ, stb.) létezik a környezetvédelmi és természetvédelmi oktatás-nevelés, azaz a környezeti nevelés terén. Tapasztalataink szerint mind a környezeti nevelésben, mind pedig a projektek alkalmazásában az általános iskolák járnak élen, a közép-, fõleg a szakközépiskolák sajnos lemaradtak e téren. Pedig manapság az iparban és a mezõgazdaságban nehezen képzelhetõ el olyan munkakör, ahol ne lenne szükség környezetvédelmi, természetvédelmi ismeretekre. Mindenki által jól ismert tény, hogy a fogyasztók mennyire érzékenyek a "környezetbarát termékekre", ill "környezetbarát vállalatokra". Ezért egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a középiskolákban is a környezeti nevelésre. Meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy a környezeti nevelésben a projekt az egyik leghatékonyabb, és egyúttal a legizgalmasabb módszer, mivel a projektek révén:
Minden projektnek jól követhetõ
szerkezettel, felépítéssel kell rendelkeznie. Enélkül
különösen egy hosszabb projekt nagyon könnyen megakad,
vagy vakvágányra kerül. Az egyes projekteknek természetesen
különbözõ szerkezete lehet, de a tapasztalataink
alapján még a legrövidebb projekt esetén is legalább
az alábbi részletességgel célszerû írásban
elkészíteni a végrehajtás menetét.
|
szakasz neve | tanulói tevékenység | tanártevékenység |
|
információ | ...............................................
probléma állítás célok megfogalmazása kritériumok kitûzése |
projekt elkészítése
és kiadása
............................................. |
|
tervezés | munkaterv készítése
ütemterv készítése feladatmegosztás |
információszolgáltatás |
|
elõterjesztés | a munkaterv elõterjesztése
a munkaterv alkalmazása |
magyarázat
irányított kérdések |
|
végrehajtás | a projekt végrehajtása | ellenõrzés |
|
feldolgozás | a projekteredmények
projektcélok taneredmények tancélok beszámoló készítése |
a beszámoló értékelése |
|
értékelés | az eredmények ismertetése
a munka értékelése |
a tanulók és a projekt értékelése |
|
utóélet | szakmai publikációk
közzététel a médiákban benyújtás pályázatokra |
segítségnyújtás
a tanulóknak
szakmai publikációk |
Információ: a tanár feladata a projekthez szükséges összes feltétel megteremtése. Rendkívül fontos a projekthez szükséges idõtartam pontos megbecslése. A tanulói tevékenység megkezdéséhez hiánytalanul át kell adni a projekt végrehajtásához szükséges dokumentumokat. Ez a szakasz igényli a legtöbb tanári munkát.
A tanulók feladata a projekt ismertetése után annak pontos értelmezése. Ezután meg kell határozniuk, hogy mit és milyen módon kívánnak elérni.
Tervezés: ebben a periódusban az egyes csoportoknak a projekt sikeres végrehajtása érdekében a feladatot fázisokra kell bontani, ütemtervet kell készíteni és személyre lebontva el kell osztaniuk a munkát.
Elõterjesztés: célja, hogy az elkészített munka-, és ütemtervet ismertessék a tanárral és szükség esetén módosítsák azokat. Így elkerülhetõ, hogy a tanulók "ész nélkül" neki vessék magukat a feladatnak.
Végrehajtás: a projekt leghosszabb része. A tanárnak folyamatos figyelemmel kell követnie tanulóit, hogy munkájukat személyre szabottan is tudja értékelni. Természetesen ez idõ alatt a tanulóknak konzultációs lehetõséget kell biztosítani.
Feldolgozás: a csoportoknak önállóan meg kell tudniuk ítélni, hogy a projekt során szerzett eredmények megfelelnek-e mind tartalmilag, formailag, minõségileg az általuk megállapított kritériumoknak, céloknak. Ha nincs szükség további munkára, akkor el kell készíteni a projektrõl az írásos beszámolót.
Értékelés: a csoportok ismertetik a végzett munkát. Ismertetik az esetleges nehézségeiket és nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy mit tanultak a projektbõl. Mind a csoport, mind pedig az egyének munkáját is értékelniük kell tudni. A csoport és az egyének munkáját, ill. az elhangzottakat a tanár is értékeli.
Utóélet: a tanulók megfelelõ gyakorlat után eredményeiket megoszthatják a vízfolyás mentén élõ lakosokkal. Ennek egyik leghatékonyabb módja a helyi sajtóban egy cikk megjelentetése. Ma már számos környezetvédelmi pályázat van, ahová a tanulók munkájukat beküldhetik és ott anyagi támogatást kaphatnak a projekt folytatásához.
1.3. AZ ÉRTÉKELÉS
SAJÁTOSSÁGAI A PROJEKT MÓDSZERBEN
A projekt értékelése során az egyéni munka, a csoportmunka és az egész projekt értékelése kell, hogy megtörténjen.
Nagyon fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy lényeges különbség van az oktatás (a tantárgy) és magának a projektnek a célja között! A projekt csak egy módszer: a projekt értékelése során - különösen az elsõ alkalommal - elsõsorban nem a végrehajtás eredményét kell figyelembe venni. A diákok munkáját egy a rajtuk kívül álló okok miatt eredménytelen projekt után is számos pedagógiai és szakmai szempontból lehet értékelni.
A projektek értékelését nagyban megkönnyítik a következõ oldalakon közölt értékelõlapokhoz hasonló dokumentumok. Ezek egyúttal a projekt továbbfejlesztéséhez is segítséget nyújtanak.
A projekt címe: |
|||
Általános
információk:
Csoport száma: Nevek: ................................................................... ................................................................... ................................................................... ................................................................... ...................................................................
A csoport témája: ........................................... A projekt kezdete: ...................................... Határidõ: ................................................... Beadás idõpontja: ........................................ |
A projekt
elvégzéséhez szükséges ismeretek:
Az összes szükséges ismeretet írjuk be,majd ellenõrizzük ezeket. A tanulókkal elérendõ
célok:
Soroljuk fel azokat a minimális ismereteket, amiket a tanulók a projekt végrehajtása során meg kell, hogy szerezzenek. |
||
A projekt
célja:
A projekt végrehajtásával mit szeretnénk elérni. |
|||
A projekt eredménye, megjegyzések: | |||
Követelmények:
Minimális szint, aminek esetén a projektet eredményesnek tartjuk, ill. a diákok elégséges osztályzatot kaphatnak. |
Ellenõrzés, értékelés: | ||
A projekthez szükséges információforrások, címek: | Szükséges eszközök és mûszerek: |
Idézetek a NAT "Ember és természet", ill. "Földünk és környezetünk" c. mûveltségi területek környezeti nevelést érintõ céljaiból és követelményeibõl:
Legkonkrétabb | Közvetlen tapasztalatok | Érzékszervek maximális igénybevétele | A tanuló a legaktívabb |
Közvetett tapasztalatok
Dramatizálás Demonstrációk Számítógépes szituációk Modellek Bemutatók, kiállítások, Film, video Hangfelvételek Táblázatok, állóképek Vizuális szimbólumok |
|||
Legelvontabb | Verbális szimbólumok | Minimális érzékszervi igénybevétel | Legkevésbé aktív |
A környezeti nevelés terén alkalmazott projekteknek az is alapvetõ célja, hogy a tanulóknak ki kelljen menni a természetbe és ott foglalkozzanak konkrét problémákkal, elsõsorban terepgyakorlatok során.
Feltétlen meg szeretnénk jegyezni, hogy a projekt módszerrel javíthatjuk az elméleti és gyakorlati tudás arányait. Köztudott, hogy a magyar oktatásban az elõbbi oktatása van túlsúlyban.
A fentiek mellett ez az oktatási forma lehetõséget ad az alábbi oktatási célok elérésére is:
Felhasznált és ajánlott irodalom:
1. Jef van den Hurk: Problem-Oriented Teaching. Elõadások a Világbanki és Phare iskolák környezetvédelmi szakmacsoportjai részére, 1992-96
2. Borián György: A GREEN projekt alkalmazása a szakközépiskolai környezeti nevelésben, JPTE-PMMF szakdolgozat, 1997
3. Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv, Iskolafejlesztési Alapítvány, OKI Iskolafejlesztési Központ, Budapest, 1991
4. John Dewey: Az iskola és társadalom, Lampel, Budapest, 1912
5. Victor András: A környezeti nevelés rendszere, Iskolakultúra, 1993/24
6. Dr. Lükõ István: Bevezetés a környezeti nevelés pedagógiai és társadalmi kérdéseibe, Edutech Kiadó, Sopron 1996
7. Stefan Prigge: Nearby rivers, Hamburg, 1993
8. Természetvédelem '94. Szerkesztette: Tardy János, KTM, Budapest, 1994
9. Nemzeti Alaptanterv, Tankönyvkiadó, Budapest, 1995
10. Pukánszky Béla -Németh András: Neveléstörténet, JGYTF kiadó, Szeged, 1993