Elõszó 5

1. A PROJEKT, MINT A KÖZÉPISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉS

MÓDSZERE 8

1.1. A módszer lényege 8

1.2. A projekt felépítése 11

1.3. Az értékelés sajátosságai a projekt módszerben 13

1.4. Miért használjunk projekteket? 17

Felhasznált és ajánlott irodalom 19

2. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVIZSGÁLAT PROJEKT 20

2.1. A környezetgazdálkodási auditálás rövid ismertetése 21

2.1.1. Miért végezzen a vállalat önkéntes környezetvédelmi

átvilágítást? 21

2.1.2. Az auditálás a gyakorlatban 21

2.2. Az auditálás projektrendszerû oktatásának elõkészítése 25

2.2.1. A vállalat kiválasztása 25

2.2.2. A projekt céljának és szintjének meghatározása 26

2.2.3. Konzultáció a kiválasztott vállalattal 27

2.2.4. Munkafüzet készítése 28

2.3. A projekt végrehajtása 28

2.3.1. A tanulók informálása 28

2.3.2. Üzemlátogatás 30

2.3.3. Konzultációk és a jegyzõkönyvek összeállítása 30

2.3.4. A projekt értékelése 30

2.3.5. Az auditálási tanulmány összeállítása 30

Felhasznált és ajánlott irodalom 32

3. ESETTANULMÁNYOK 33

Bevezetés 33

3.1. A Dráva Tej kft 33

3.2. A Rockwool kõzetgyapotgyár (Hollandia) 62

3.4. Szigetvár vizsgálata 69

3.5. Az iskola vizsgálata 96

Felhasznált és ajánlott irodalom 97
 

E kézikönyvet alapvetõen "A környezeti állapot vizsgálata" c. környezetvédelmi alapozó gyakorlati központi programmodult tanító középiskolai pedagógusok számára készítettük. (A 18 tanítási órára tervezett programmodul a Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési Intézetben készült 1997-ben.) Azonban bízunk abban, hogy a könyvet hasznosan forgathatja mindenki, aki környezeti állapotvizsgálatok, környezetgazdálkodási auditálások oktatásával kíván foglalkozni.

A könyv megírásakor tehát mindenek elõtt az a szándék vezérelt bennünket, hogy tapasztalataink átadásával gyakorlati segítséget nyújtsunk a pedagógusoknak a programmodul oktatási céljainak megvalósításához. Ezek a következõk:

1. Megismertesse a tanulókat a környezetvédelem/környezetszennyezés gazdasági, mûszaki és társadalmi összefüggéseivel.

2. Tapasztalatszerzést biztosítson a tanulók számára a cégek/vállalatok környezetvédelmi átvilágításában.

3. Üzemlátogatások révén biztosítsa a tanulóknak a gyakorlati környezetvédelemmel való kapcsolatba kerülését.

4. Megismertesse a tanulókkal a termelési folyamatok környezetet terhelõ hatásait.

5. Tapasztalatszerzést biztosítson a környezetvédelmi vizsgálatokhoz szükséges adatgyûjtésben a tanulók számára.

6. Megismertesse a tanulókat egy vállalat anyaggazdálkodásának és energiaforgalmának elemzésével.

7. Bemutassa egy vállalati környezetvédelmi technikus lehetséges szerepét.

8. Lehetõséget nyújtson a tanulók számára projektek irányítással történõ végrehajtásában.

9. A tanulók csapatmunkához szükséges készségeit fejlessze.

10. A tanulók rendszerszemléletû gondolkodásmódját fejlessze.

11. Megismertesse a tanulókat a környezeti állapotvizsgálatok szervezésével a gyakorlatban.

Tapasztalataink szerint a könyv útmutatása alapján végrehajtott program után a tanulók képesek lesznek a központi programmodul alábbi követelményrendszerének megfelelni:

Ismeret szinten

• megnevezni és összegyûjteni a környezeti állapotvizsgálatokhoz szükséges információkat,
• felismerni és megnevezni a termelési folyamatokat,
• észrevenni és megnevezni a keletkezõ hulladékokat,
• megnevezni az alapanyagok és az energia felhasználásának, ill. a hulladékok keletkezésének színtereit,
• rámutatni a hulladékok elõírásszerû kezelésének módszereire,
• felismerni a felhasznált alapanyagok és a keletkezõ hulladékok környezetre gyakorolt hatását,
• felsorolni a hulladékok újrahasznosításának lehetõségeit.

• igazolni a vállalatok önkéntes környezetvédelmi átvilágítása mellett szóló érveket,
• megmagyarázni az anyag és energiatakarékos, tiszta technológiák jelentõségét,
• feltárni a munkafolyamatok összefüggéseit,
• megindokolni a hulladékok csökkentésének szükségességét.

• folyamatábrát készíteni a munkafolyamatokról,
• ábrázolni egy cég szervezeti felépítését,
• elemezni az anyag és energia áramlásának folyamatát,
• alkalmazni a jegyzõkönyv, ill. tanulmány készítéséhez szükséges szoftvereket,
• önállóan használni a környezeti hatás-mátrixot.

• új helyzetben részt venni egy cég környezeti állapotának vizsgálatában, annak profiljától függetlenül,
• értékelni a munkafolyamatok környezetre gyakorolt hatásait.

A könyv felépítése:

A központi programmodul céljainak elérése a hagyományos oktatási rendszerben szerintünk nehezen képzelhetõ el. Úgy véljük, hogy e célok leginkább a projektrendszerû oktatással érhetõk el. Ezért az elsõ fejezetben röviden ismertetjük, hogy mit értünk oktatási projekt alatt. Sok olyan anyag szerepel itt, amely bármely projekt végrehajtása során jól alkalmazható.

A második fejezetben a környezeti állapotvizsgálatok, a környezetgazdálkodási auditálások gyakorlatát és oktatásának kulcskérdéseit tárgyaljuk. Gyakorlatból vett táblázatokat és formanyomtatványokat mutatunk be, amelyek a projektek során jól használhatók.

A harmadik fejezetben - a könyv legfontosabb részében - három, általunk végrehajtott projektet ismertetünk azok minden tapasztalatával. Mindhárom projekt kb. húsz munkaórát igényelt a tanulók részérõl, így meggyõzõdésünk, hogy a központi programmodult tanítani kívánók számára jól hasznosíthatók.

A szerzõk ezúton fejezik ki köszönetüket és elismerésüket azon kollégáknak és diákoknak, akik a könyvben szereplõ esettanulmányok aktív résztvevõi voltak. Az õ lelkesedésük adta a legfõbb biztatást könyvünkhöz.

Külön köszönet a miskolci Õkotechnika Bt-nek, személy szerint Nagy Károlynak és Tóth Árpádnak, akik auditálási tapasztalataikkal nagy segítséget nyújtottak részünkre.

A SZERZÕK

1. A PROJEKT, MINT A KÖZÉPISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉS MÓDSZERE
 

1.1. A MÓDSZER LÉNYEGE

Az oktatásnak ma már számos olyan formája (dráma, szimulációs játékok, stb.) ismert Magyarországon is, amely a hangsúlyt a tanulók tevékenységére helyezi. Ezekben az esetekben a tanárok szerepe nem csökken, hanem jelentõsen megváltozik a hagyományos (pl. frontális) módszerekhez képest. Ilyen módszer a projekt is.

Könyvünkben a projekt alatt azt az oktatási formát értjük, amikor a tanulók egy csoportjának egy konkrét feladatot kell - elsõsorban korábbi tapasztalataik komplex felhasználása révén - végrehajtani. A tanár csak "külsõ konzulensként" vesz részt ebben a folyamatban, vagyis nem direkt irányítja a kiadott feladat végrehajtását, hanem csak figyelemmel követi és koordinálja a diákok munkáját. Szükség esetén pedig információforrással látja el õket, kérdéseket tesz fel, esetleg magyaráz.

Fontosnak tartjuk tisztázni, hogy a szakoktatás esetében mikor beszélhetünk projektrõl; ugyanis sokan egyszerûen a gyakorlati oktatás keretében kiadott feladatokat tekintik projekteknek. Valóban, a projekt lényege egy gyakorlatias feladat, de a projektet a következõ megállapítások egyszerre kell, hogy jellemezzék:

1. Egy - viszonylag komplex - a gyakorlatból vett konkrét problémáról legyen szó, amelyhez a diákoknak tudást és jártasságot kelljen felhasználniuk.

2. A projektnek jól felépített szerkezete legyen, amelyet a diákok munkaterv formájában dolgoznak ki.

3. A projektet egy diákcsoport hajtsa végre, hogy kommunikációra, feladatmegosztásra, együttmûködésre kerüljön sor.

3. Megoldást a tanulóknak a gyakorlatban kelljen keresniük.

4. Ne a végeredmény, hanem a probléma helyes megragadása legyen a cél.

5. A tanulóknak a projektet önállóan kelljen végrehajtaniuk: a tanár csak "konzulens" legyen.

6. A projekt mindig produktum-orientált tevékenység: azaz a projekt minden esetben kézzel fogható eredménnyel kell hogy végzõdjön. Maguk a jegyzõkönyvek, ütemtervek, poszterek, értékelések, javaslatok is jelenthetik a tanulók munkáját.

Mindenképp hangsúlyozni szeretnénk a projekt rugalmas jellegét: ugyanis a legtöbb projektet a képzés szakaszától, az oktatási céloktól, a tanárnak a témában való tapasztaltságától függõen különbözõ szinten lehet végrehajtani - akár többször is - az alábbi tényezõk variálásával:

• A problémahelyzet és a megoldás gyakorlati jellege: azaz a felvetett probléma és megoldása mennyire áll közel a valósághoz és a gyakorlathoz.
• Egy elméleti tanulmány készítése is lehet jó projekt, mert ebben az esetben is könyvtárba, netán vállalatok szakmai könyvtárába kell járni, idegennyelvû anyagokat lehet fordítani, szövegszerkesztõ, táblázatkezelõ programokat kell használni a tanulmány megírásához. Azonban meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy minél közelebb áll a téma a gyakorlathoz, ill. minél több pszichomotoros tevékenységet igényel (érzékszervvel érzékelés, szerelés, mérés, stb), annál jobban érdekli a középiskolás tanulókat a projekt.

• A végrehajtás szintje: a legtöbb projekt alkalmas arra, hogy a tancéloknak megfelelõen válasszuk meg a végrehajtás módját. (Pl. vízminõség-vizsgálat esetében: tesztcsík - fotométer - gázkromatográf használata jelentheti a különbözõ szinteket.)

• A diákok önállósága: a tanár szerepét is különbözõ mértékben lehet variálni. Mint már említettük, ha a tanáré van túlsúlyban akkor nem beszélhetünk igazán projektrõl. Természetesen a tanár szerepét projektrõl projektre lehet csak csökkenteni.

1. Az iskolák rugalmasságának hiánya: a projektek idõigényesek, azokat nem lehet hagyományos órarendi szerkezetben végrehajtani. Az óracseréket sok helyen nem támogatják.

2. A tanárokat kevés szabadidejük miatt nehéz megnyerni a projektek számára: a látszat ellenére a projektoktatás rendkívül idõigényes a tanár részérõl (a szakmai felkészülés, szervezés, stb. rengeteg idõt igényel különösen az elsõ alkalommal).

3. Gyakorlati módszereket és ismereteket oktatni tudó pedagógusok hiánya: egy projekt végrehajtásához annak szakmai hátterét jól ismerõ tanárokra van szükség: szakmai továbbképzésekre kell járni, kapcsolatot kell tartani hatóságokkal, szakmai intézményekkel, önkormányzattal, stb.

4. Az iskolák nincsenek kellõen felszerelve a projektoktatáshoz: a legtöbb jó projekt eszközigényes, min. szabadon használható telefon, számítógép, gépkocsi szükséges hozzá.

5. Pénzügyi gondok: a szakmai projekt költséges oktatási módszer. Az elõzõ pontban szereplõ eszközök használata egyre több pénzbe kerül.

6. Az iskolák és a társadalmi-szakmai szervezetek közti kommunikáció hiánya: egyes iskolák nehezen jutnak jó projekt témához, ill. az ezekhez szükséges információhoz, szakmai segítséghez.

A felsorolt problémák ellenére már számos, sokak által jól ismert projekt (ózon, savas esõ, stb.) létezik a környezetvédelmi és természetvédelmi oktatás-nevelés, azaz a környezeti nevelés terén. Tapasztalataink szerint mind a környezeti nevelésben, mind pedig a projektek alkalmazásában az általános iskolák járnak élen, a közép-, fõleg a szakközépiskolák sajnos lemaradtak e téren. Pedig manapság az iparban és a mezõgazdaságban nehezen képzelhetõ el olyan munkakör, ahol ne lenne szükség környezetvédelmi, természetvédelmi ismeretekre. Mindenki által jól ismert tény, hogy a fogyasztók mennyire érzékenyek a "környezetbarát termékekre", ill "környezetbarát vállalatokra". Ezért egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a középiskolákban is a környezeti nevelésre. Meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy a környezeti nevelésben a projekt az egyik leghatékonyabb, és egyúttal a legizgalmasabb módszer, mivel a projektek révén:

• A tanulók: egy konkrét problémára koncentrálva annak különbözõ dimenzióival, vonatkozásaival találkoznak a gyakorlatban. (Lokális cselekvés - globális gondolkodás elve.)

• A tanárok: a diákokkal való közös munkából rengeteg tapasztalatot nyerhetnek. Új pedagógiai módszereket, ötleteket alkalmazhatnak, amik az osztálytermen, sõt az iskolán kívüli tevékenység ténye mellett színt visznek a "szürke iskolai hétköznapokba".

• Az iskola: kénytelen megújítani a szemléletét: lehetõséget kell teremtenie kirándulásokhoz, iskolán kívüli programokhoz. A kollégáknak jobban együtt kell dolgozniuk, ami elõbb utóbb az iskola egészének a környezet-, és természetvédelem iránti elkötelezettségéhez vezet.

Minden projektnek jól követhetõ szerkezettel, felépítéssel kell rendelkeznie. Enélkül különösen egy hosszabb projekt nagyon könnyen megakad, vagy vakvágányra kerül. Az egyes projekteknek természetesen különbözõ szerkezete lehet, de a tapasztalataink alapján még a legrövidebb projekt esetén is legalább az alábbi részletességgel célszerû írásban elkészíteni a végrehajtás menetét.
 

szakasz	szakasz neve	tanulói tevékenység	tanártevékenység
1.	információ	...............................................  probléma állítás  célok megfogalmazása  kritériumok kitûzése	projekt elkészítése és kiadása  .............................................
2.	tervezés	munkaterv készítése  ütemterv készítése  feladatmegosztás	információszolgáltatás
3.	elõterjesztés	a munkaterv elõterjesztése  a munkaterv alkalmazása	magyarázat  irányított kérdések
4.	végrehajtás	a projekt végrehajtása	ellenõrzés
5.	feldolgozás	a projekteredmények   projektcélok  taneredmények   tancélok  beszámoló készítése	a beszámoló értékelése
6.	értékelés	az eredmények ismertetése  a munka értékelése	a tanulók és a projekt értékelése
7.	utóélet	szakmai publikációk  közzététel a médiákban  benyújtás pályázatokra	segítségnyújtás a tanulóknak  szakmai publikációk

Információ: a tanár feladata a projekthez szükséges összes feltétel megteremtése. Rendkívül fontos a projekthez szükséges idõtartam pontos megbecslése. A tanulói tevékenység megkezdéséhez hiánytalanul át kell adni a projekt végrehajtásához szükséges dokumentumokat. Ez a szakasz igényli a legtöbb tanári munkát.

A tanulók feladata a projekt ismertetése után annak pontos értelmezése. Ezután meg kell határozniuk, hogy mit és milyen módon kívánnak elérni.

Tervezés: ebben a periódusban az egyes csoportoknak a projekt sikeres végrehajtása érdekében a feladatot fázisokra kell bontani, ütemtervet kell készíteni és személyre lebontva el kell osztaniuk a munkát.

Elõterjesztés: célja, hogy az elkészített munka-, és ütemtervet ismertessék a tanárral és szükség esetén módosítsák azokat. Így elkerülhetõ, hogy a tanulók "ész nélkül" neki vessék magukat a feladatnak.

Végrehajtás: a projekt leghosszabb része. A tanárnak folyamatos figyelemmel kell követnie tanulóit, hogy munkájukat személyre szabottan is tudja értékelni. Természetesen ez idõ alatt a tanulóknak konzultációs lehetõséget kell biztosítani.

Feldolgozás: a csoportoknak önállóan meg kell tudniuk ítélni, hogy a projekt során szerzett eredmények megfelelnek-e mind tartalmilag, formailag, minõségileg az általuk megállapított kritériumoknak, céloknak. Ha nincs szükség további munkára, akkor el kell készíteni a projektrõl az írásos beszámolót.

Értékelés: a csoportok ismertetik a végzett munkát. Ismertetik az esetleges nehézségeiket és nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy mit tanultak a projektbõl. Mind a csoport, mind pedig az egyének munkáját is értékelniük kell tudni. A csoport és az egyének munkáját, ill. az elhangzottakat a tanár is értékeli.

Utóélet: a tanulók megfelelõ gyakorlat után eredményeiket megoszthatják a vízfolyás mentén élõ lakosokkal. Ennek egyik leghatékonyabb módja a helyi sajtóban egy cikk megjelentetése. Ma már számos környezetvédelmi pályázat van, ahová a tanulók munkájukat beküldhetik és ott anyagi támogatást kaphatnak a projekt folytatásához.

1.3. AZ ÉRTÉKELÉS SAJÁTOSSÁGAI A PROJEKT MÓDSZERBEN
 

A projekt értékelése során az egyéni munka, a csoportmunka és az egész projekt értékelése kell, hogy megtörténjen.

Nagyon fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy lényeges különbség van az oktatás (a tantárgy) és magának a projektnek a célja között! A projekt csak egy módszer: a projekt értékelése során - különösen az elsõ alkalommal - elsõsorban nem a végrehajtás eredményét kell figyelembe venni. A diákok munkáját egy a rajtuk kívül álló okok miatt eredménytelen projekt után is számos pedagógiai és szakmai szempontból lehet értékelni.

A projektek értékelését nagyban megkönnyítik a következõ oldalakon közölt értékelõlapokhoz hasonló dokumentumok. Ezek egyúttal a projekt továbbfejlesztéséhez is segítséget nyújtanak.

Projekt értékelõ lap A projekt címe:
Általános információk:   Csoport száma:  Nevek: ...................................................................  ...................................................................  ...................................................................  ...................................................................  ...................................................................      A csoport témája: ...........................................  A projekt kezdete: ......................................  Határidõ: ...................................................  Beadás idõpontja: ........................................	A projekt elvégzéséhez szükséges ismeretek:               Az összes szükséges ismeretet írjuk be,majd ellenõrizzük ezeket.  A tanulókkal elérendõ célok:          Soroljuk fel azokat a minimális ismereteket, amiket a tanulók a projekt végrehajtása során meg kell, hogy szerezzenek.
A projekt célja:   A projekt végrehajtásával mit szeretnénk elérni.
A projekt eredménye, megjegyzések:
Követelmények:  Minimális szint, aminek esetén a projektet eredményesnek tartjuk, ill. a diákok elégséges osztályzatot kaphatnak.		Ellenõrzés, értékelés:
A projekthez szükséges információforrások, címek:		Szükséges eszközök és mûszerek:

1.4. MIÉRT HASZNÁLJUNK PROJEKTET?

Idézetek a NAT "Ember és természet", ill. "Földünk és környezetünk" c. mûveltségi területek környezeti nevelést érintõ céljaiból és követelményeibõl:

• "A környezeti nevelés átfogó célja elõsegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását..."

• "A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minõségi változásainak megismerésére...."

• "A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megõrzésébe, gyarapításába... Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttmûködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén...."

A környezeti nevelés terén alkalmazott projekteknek az is alapvetõ célja, hogy a tanulóknak ki kelljen menni a természetbe és ott foglalkozzanak konkrét problémákkal, elsõsorban terepgyakorlatok során.

Feltétlen meg szeretnénk jegyezni, hogy a projekt módszerrel javíthatjuk az elméleti és gyakorlati tudás arányait. Köztudott, hogy a magyar oktatásban az elõbbi oktatása van túlsúlyban.

A fentiek mellett ez az oktatási forma lehetõséget ad az alábbi oktatási célok elérésére is:

• problémaközpontú gondolkodás,
• különbözõ tudományágak ismeretének, és jártasságának a felhasználása,
• tájékozódás a gyakorlatban,
• csoportmunka,
• önálló tanulás.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

1. Jef van den Hurk: Problem-Oriented Teaching. Elõadások a Világbanki és Phare iskolák környezetvédelmi szakmacsoportjai részére, 1992-96

2. Borián György: A GREEN projekt alkalmazása a szakközépiskolai környezeti nevelésben, JPTE-PMMF szakdolgozat, 1997

3. Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv, Iskolafejlesztési Alapítvány, OKI Iskolafejlesztési Központ, Budapest, 1991

4. John Dewey: Az iskola és társadalom, Lampel, Budapest, 1912

5. Victor András: A környezeti nevelés rendszere, Iskolakultúra, 1993/24

6. Dr. Lükõ István: Bevezetés a környezeti nevelés pedagógiai és társadalmi kérdéseibe, Edutech Kiadó, Sopron 1996

7. Stefan Prigge: Nearby rivers, Hamburg, 1993

8. Természetvédelem '94. Szerkesztette: Tardy János, KTM, Budapest, 1994

9. Nemzeti Alaptanterv, Tankönyvkiadó, Budapest, 1995

10. Pukánszky Béla -Németh András: Neveléstörténet, JGYTF kiadó, Szeged, 1993