43

X. Nazarénusok.

A nazarénusok, újhitüek, vagy mint magukat nevezik, "hívők", Szegeden 1862. év óta vannak. A puritánság és az őskeresztényi hitelvek ezen követőinek első terjesztői, Szombathy István kaptafakészítő és Ótott István molnár voltak. Az új tanok különben H.-M.-Vásárhelyről, Kis Tóth Ferencz útján származtak ide.

Az újhitűek iránt felettébb nagy volt az érdeklődés s miként az általában szokott lenni, a legképtelenebb hírek terjedtek el felőlük. Kommunizmussal, sőt még a női közösséggel is gyanúsították őket. Az összetartás, az igazi testvéri szeretet és az egymás iránt való áldozatkészség példái és esetei táplálták a valótlan ráfogásokból keletkezett híreket.

Üldöztetve, de még nyomva sem voltak soha s talán ép azért a tagok száma 100-on felül soha sem emelkedett. De nem is törekedtek proseliták szerzésére, mert a gyülekezetbe csak azokat vették fel, kik magukbaszállásuknak kétségtelen tanujelét adják s gyarlóságaik, hibáik és vétkeik jóvátételét bebizonyították. Ellenben számosabban a gyülekezetből kizárattak.

1867-ben a mai zerge-utazában egy házat szereztek, mely a "Krisztusban hivők gyülekezete" czím alatt telekkönyvileg is nevükre van kebelezve. Később a cserepes-soron szélmalmot is építettek, melynek jövedelmeit a felekezeti szükségletekre s illetőleg a szegény hívők segélyezésére fordították. A tagok a legszegényebb néposztályhoz tartoznak, de megbízhatóság, becsületesség és józanság tekintetében mindenek fölött állanak.