Mához egy hétre lecsap az indító zászlaja a Népligetben, hogy fülrepesztő
motordörgés és kompresszorsivítás közben engedve útjukra a világ
legjobb versenyzőit, akik a magyar Grand Prix keretében mérik
össze erejüket [sic!]. Magyar szempontból ritka ünnep lesz ez a vasárnap,
hiszen
mérföldköve lesz annak a korszaknak, mely bennünket is bevezet azoknak az
országoknak a sorába, melyek az automobil szempontjából is megérdemlik a
kultúrállam jelzőt. Amikor a környező államok közül eddig csupán
Csehszlovákia rendezett GP-t és utóbb erről is letett - mondhatni nemzeti
sikert jelent június 21-ike!
A Magyar GP - bár szervesen illeszkedik bele az úgynevezett Grande
Épreuve-ök sorába - túlnő a szokásos Nagydíj kereteken. Ezt szögezi le a
világsajtó is, amikor a magyar versenyről mint az év legnagyobb
jelentőségű erőpróbájáról számol be s hosszú cikkekben méltatja annak
ritka sportbeli súlyát.
A küszöbön álló magyar GP sportjelentőségének méltatásához vissza kell
pillantanunk a multba és vázolnunk az autóversenysport jelenlegi
helyzetét.
A háború utáni tespedés után teljes erővel indult meg a sebességi
versenyzés, a gyárak teljes gőzzel feküdtek bele az országúti sportba,
hatalmas mezőnyök álltak rajthoz. Közönségszázezrek jelenlétében folytak
le a nagy erőpróbák, a nagyrészt egyenlő erők találkozása nyilt
küzdelmeket eredményezett, ami alkalmas volt az érdeklődés fokozására,
mert hiszen a sport igazi savát-borsát a küzdelem, a késhegyig tartó harc
adja meg.
Az utóbbi években mintha megváltozott volna a GP-k képe. A németek
nemzeti ügynek tekintették az autóversenyzést, a német kormány hatalmas
összegekkel sietett az MB és az Auto-Union gyár segítségére, megszülettek
a Mercedes Benz és a Porsche versenykocsik. Az óriási anyagi
felkészültség, a német konstruktőrök tökéletes munkája meghozta az
eredményt, a német kocsik verhetetleneknek bizonyultak, ahol indultak:
sorra nyerték a versenyeket és egymás között intézték el a győzelem és a
helyezések sorsát. A hajdan éllovas olasz versenysport háttérbe szorult,
a franciák nem is avatkoztak bele a küzdelmekbe, a német versenykocsik
mondhatni diadalútban vándoroltak versenyről-versenyre.
A németek diadalsorozatának a versenysport adta meg az árát. A közönség
érdeklődése nem csappant, aminek kiáltó bizonyítéka a francia GP 280.000
főnyi fizető nézője, másrészt azonban a gyárak kezdtek visszavonulni a
versenyzéstől, abból az elgondolásból indulva ki, hogy amíg a siker
reményével nem vehetik fel a küzdelmet, inkább a kulisszák bögül [sic!]
figyelik az eseményeket és minden erejüket az új versenygépek
megteremtésére fordítják.
Az elmúlt hónapok lázas tevékenységben teltek el, különösen az olasz Alfa
Romeo-gyár feküdt bele ugyancsak állami támogatással az új
versenykocsi-csodák építésébe. Megszülettek az új Alfák, melyek a
szakértők szerint alkalmasak arra, hogy a németeket megállítsák
diadalsorozatukban.
A minap lefutott Barcelona Nagydíjon megtört a jég. Tazio Nuvolari,
minden idők legnagyobb országúti sebességi versenyzője kicsikarta a
győzelmet a teljes MB- és AU-gárdával szemben. Az egész autósvilág
felfigyelt a barcelonai eredményre, mely mintegy hírnöke volt a "szebb"
idők eljövetelének.
Az általános felfogás szerint: ha a magyar GP-n sikerül az olaszoknak
kivívniok a győzelmet, úgy a nemzetközi GP-k történelmében új korszak
nyílik. Ujra nyilt küzdelmek kerülnek eldöntésre, újra régifényében
virágzik az autóversenysport!
A németek természetesen nagyon is tisztában vannak azzal, hogy számukra
kettős jelentőségű a magyar GP, hiszen nehezen kivívott hegemóniájuk
forog kockán. Lázas munkával készülnek a versenyre, mely útvonalának
természeténél fogva is kemény diót ígér. A népligeti pálya inkább
ügyességi, mint GP-pálya, mondhatni egyetlen egyenese sincsen, A
Simor-utcai szakaszt kivéve, ami nagyon kedvez a zsonglőr
Nuvolarinak, aki mint régi motorkerékpárversenyző különösen a
fordulótechnika terén nagy. A németek közül Stuck és
Rosemeyer mestere a fordulónak és alkalmas szükség esetén
vadulásra, Caracciola inkább a technika embere, Chiron
pedig közismert arról, hogy nem vállal kockázatokat. Nuvolari
Alfája sebesség dolgában nem marad el az AU- és az MB-kocsik mögött,
szintén 300 lóerő felett teljesít és hála független rugózású alvázának,
stabilitás szempontjából sincsen hátrányban. Az esélyek tehát nyiltak!
Ez a magyarázata annak, hogy a magyar GP-t a világsajtó az év legnagyobb
és legjelentősebb versenyének ismeri el.