FAMETSZET

Magasnyomású sokszorosító eljárással készült grafikai lap. A művész tollal vagy irónnal egy csiszolt fadúcra rajzol, s a fekete vonalakat meghagyva vésők segítségével a többi felületet bemélyíti, hogy a fadúcról nyomdai úton lenyomatot készíthessen.
(Művészeti lexikon)
"A magyar fametszet igazi fellendülése Molnár C. Pál nevéhez fűződik. A rajz bravúros mesterét kora fiatalsága óta izgatta mindenben a technika, a mesterség, a kézművesség. Első metszeteit külső impulzusra készítette és nem is maga metszette fába. De ezek keltették fel érdekődését a fametszet mestersége iránt és megtanulta, bámulatos gyorsasággal, minden csínját-bínját. A fametszetben új utakat keresett és talált. ... Újra használja az észázadok óta nem használatos árokvésőt is és ezzel a régi eszközzel érdekes, megkapó formákat vés a fába. Nagyalakú biblikus fametszetsorozatán kívül számtalan könyvet illusztrált fametszettel..." (Rosner Károly: A magyar grafikus művészet Bp. 1938.)
"...a magyar grafikusművészek egyik legkomolyabb tehetsége, Buday György, jóformán kizárólag a fametszetre specializálta magát. Ő önmagát is "fametsző"-nek nevezi, mintegy visszanyúlva őseihez, az erdélyi mesterekhez. A fametszet megkötött technikájában sok újat és figyelemreméltót alkotott. A világítási effektusokkal, a fekete és fehér szembeállításával megragadja a szemlélőt és képzelete gazdag tárházából merít. Magyar tárgyú illusztrációi a grafikában új útirányt jelentenek. Legjobb lapjának az "Ábel az erdőben" című illusztrációja tekinthető." (Rosner Károly: A magyar grafikus művészet
Bp. 1938.)
"A tragikusan elhalt Derkovits Gyula autodidakta volt a rézkarc és a fametszet művészetében, de senki sem tudta nála szuggesztívebben és nagyobb művészi hatással érzéseit kifejezni. Minden lapjába belevitte szociális érzéseit. Grafikusművészetének csúcspontjául tekinthetjük a Dózsa-fametszetsorozatát, az "1514"-et, mely a háború utáni magyar grafikai alkotás legegységesebb, önmagában lezárt alkotása." (Rosner Károly: A magyar grafikus művészet Bp. 1938.)