A középsõ Duna nagy medencéjében kialakult ezeréves Magyarországot északon és keleten a Kárpátok veszik körül, délen az Adriai tenger, az Una, a Száva és a Duna határolja, nyugaton az Alpok végsõ keleti hegyei nyúlnak bele. Ez a terület csaknem ezer éven át - kisebb-nagyobb megszakításokkal - tartozott hazánkhoz s ezalatt legállandóbb határunk a Kárpátok koszorúja maradt. Többi határaink gyakran húzódtak beljebb a természetes országterület belseje felé, de éppen úgy elõfordult az is, hogy kitágultak, legnagyobb mértékben Nagy Lajos és I. Mátyás királyunk idejében.
 

Magyarország területe a világháború kitörése idejében 325.411 km² volt. Ebbõl a tulajdonképpeni ország 282.870 km² területû volt, a többi 42.541 km² Horvát-Szlavónországra jutott. A Dráván inneni ország lakosainak száma az 1910. évi - legutolsó éphazai - népszámlálás adatai szerint 18,264.533 volt, Horvát-Szlavónországban ugyanekkor 2,621.954 ember élt. Az egész országban tehát 20,886.487 lakost számláltak össze 1910-ben. Egy négyzetkilométeren ekkor átlagosan 64 ember élt. Ez a világháború elõtti ép Magyarország a mai Európa államai között terület szerint is, a lakosság száma szerint is a nyolcadik helyet foglalná el.

Anyanyelv szempontjából a következõképpen oszlott meg 1910-ben az ország lakossága: 10,050.575 (48.1%) magyar, 2,037.435 (9.8%) német, 1,967.970 (9.4%) tót, 1,833.162 (8.8%) horvát, 1,106.471 (5.3%) szerb és 472.587 (2.3 %) rutén. A trianoni Magyarországon a magyar anyanyelvûeknek csak kétharmada maradt meg, 33%-uk idegen uralom alá került.

Vallás szerint 1910-ben így alakult a lakosság számaránya: 52.1% római katolikus, 14.3% görög keleti, 12.6% református, 9.7% görög katolikus, 6.4% ágostai evangélikus, 4.5% izraelita és 0.3% unitárius.

Az ép Magyarország nagyobb helységei 1930. évi lakosszámuk sorrendjében:

Magyarország 71 magyar (63) és horvát (8) vármegyéje közül csak tíz maradt megcsonkítatlan, az ép ország 12.511 helysége közül pedig csupán 3543 várost és községet hagytak meg a csonka hazának.

Csonka-Magyarország fontosabb mezõgazdasági iparainak termelési értéke 1938-ban: malomipar 513, húsfeldolgozóipar 181, dohánygyártás 130, borászat 88, sütõipar 82, tejfeldolgozóipar 77, cukorgyártás 50, cukorka- és csokoládégyártás 34, sör- és malátagyártás 28, szeszes italok gyártása 25, növényi olaj- és zsiradékgyártás 22 millió pengõ.

Vasutak hossza a trianoni Magyarország területén, az 1937. évben: 7968 km fõvasút (ebbõl 7818 km a MÁV kezelésében), 745 km helyiérdekû vasút (ebbõl 89 km a BHÉV kezelésében), 239 km közúti vasút (ebbõl 183 km a BSzKRT kezelésében). Ezen a vasúthálózaton 1690 gõzmozdony, 84 egyéb mozdony, 1608 mótorkocsi, 39 sínautó, 4943 személykocsi, 42.781 teherkocsi és 1375 egyéb kocsi közlekedett. Összesen 462 millió utast szállítottak.

Az 1938. november 2-án hozott bécsi döntés és a késõbbi magyar-szlovák határmegállapítás az addig 93.073 km² területû és 1930-ban 8,688.319, 1939 júliusában pedig 9,100.886 lakosú, trianoni Csonka-Magyarországot 12.012 km²-rel és 1,056.657 lakossal növelte. Ehhez járult még az a kárpátaljai terület - 12.061 km² 664.826 lakossal -, melyet az 1939. március 15-én meg indult események juttattak vissza hazánknak. Az összesen 24.073 km²-rel (25.8%) és 1,721.500 lakossal (18.9%) megnövekedett mai Csonka-Magyarország kiterjedése 117.146 km². Ezen a területen 1930-ban 10,315.683 embert számláltak össze, az 1939. júliusi adatok szerint pedig 10,822.000 ember lakott. Egy négyzetkilométeren tehát 92 lakos élt. A községek száma 4758: ebbõl 3147 van a trianoni területen, 877 a Bécsben visszacsatolt sávban és 464 a Kárpátalján.

A megnagyobbodott Csonka-Magyarország Európa országai között nagyságra a tizennegyedik, lakosainak száma szerint a tizedik.

Magyarország területe és népessége 1869 óta:
 

Országunk mai csonka területén 1910-ben a lakosság 84.1%-a volt magyar, 7%-a német, 3.9%-a rutén és 3%-a szlovák anyanyelvû; vallás szempontjából 1930-ban 61.3% volt római katolikus, 19.6% református, 5.9% görög katolikus, 5.8% izraelita és 5.5% evangélikus.

A mai Csonka-Magyarország területének 55.6%-a (11 millió kat. hold) szántó, 16.6%-a (3.4 millió kat. hold) erdõ, 10.5%-a legelõ, 7.9%-a rét, 1.8%-a szõlõ és 1.3%-a kert.

Külkereskedelmi forgalmunk (értékét millió pengõkben túntettük fel) az 1939. év elsõ felében így alakult:

Cikkek szerint:
 

A Bécsben, 1938 november 2-án kimondott döntõbírósági ítélet értelmében a trianoni Csonka-Magyarországhoz csatolták vissza az addig Csehszlovákiához tartozott úgynevezett Felvidék - a csehszlovákiai Tótföld (Slovensko) és Ruszinföld (Podkarpatská Rus) - túlnyomóan magyarlakta déli sávját, Pozsony és Nyitra magyar környékének kivételével.

A döntést követõ idõben (1938 december 15-én és 1939 július 15-én) ezen a - részletesebb határmegállapítás szerint - 12.012 km²-nyi visszatért területsávon 1,056.657 lakost számláltak össze. A népszámlálás területi adatai csak 11.927 km²-t öleltek fel: ez az eredmény újabb kiigazításokkal emelkedett fel 12.012 km²-re.

A visszatért felvidéki sáv részletesebb területi és népességi adatai (1938. XII. 15.):

A népsûrûség - tehát az 1 km²-re esõ átlagos Iakosszám - ezen a területen az 1910. évi 71.7-rõl 87.1-re emelkedett. A visszacsatolt területsáv nagyobb helységei: Kassa 58.090, Munkács 27.223, Ungvár 22.624, Érsekújvár 21.903, Beregszász 19.135, Komárom (dunabalparti városrész) 17.465, Losonc 12.467, Léva 12.236, Guta 12.160, Rozsnyó 6595, Nagysurány 6562, Tardoskedd 6501, Dunaszerdahely 6410, Rimaszombat 6345, Naszvad 5843, Udvard 5678 és Szenc 5559 lakossal (az 1938 dec. 15-i adatok szerint).

A lakosság 62.3%-a római katolikus, 18.8%-a református, 7.8%-a izraelita, 7.3%-a görögkatolikus, 3.3%-a evangélikus vallású volt. Anyanyelv szempontjából 84.4% magyart, 11.9% szlovákot, 1.9% ruszint és 1% németet kaptunk vissza. A cseh-morvák kõzöl mindössze 1092 maradt meg a visszacsatolt vidékeken. A népesség 90.7%-a tudott magyarul.

A Felvidék magyarlakta sávjával visszakerült terület mûvelési ágak szerint: 1,203.000 kat. hold szántó, 344.000 hold erdõ, 181.000 hold legelõ, 176.000 hold rét, 29.000 hold kert, 12.000 hold szõlõ és 3.000 hold nádas. Termés (millió q-ban): 4.9 cukorrépa, 2.5 burgonya, 2.3 búza, 1.8 árpa, 0.7 rozs, 0.7 kukorica, 0.5 zab.

Vallás szerint 1930-ban: 57.7% görögkatolikus, 20.1% görögkeleti, 12.1% izraelita, 7.2% római katolikus és 2.8% református.

Kárpátalja Legnagyobb községei az 1939 július közepén megtartott népszámlálás alapján: Huszt (Chuszt) 18.874, Nagyszõllõs (Nagy-Szevljevs) 12.569, Kõrösmezõ (Jaszinya) 11.799, Rahó (Rachov) 10.499, Técsõ (Ticsev, Tyacsevo) 9245, Alsóapsa (Nizsnya Apsa) 8046, Visk 7675, Nagybocskó (Velikij Bocskov) 7057, Nagylucska (Lucski) 6844, Szolyva (Szvaljava) 6800, Felsõapsa (Visnya Apsa) 6792, Bilke (Bilki) 6348, Kövesliget (Drahovo) 6042, Dombó (Dubovoje) 5889, Ilonca (Iljnica) 5493, Faluszlatina (Szelo Szolotvina) 5297, Herincse (Horincsovo) 5245, Ökörmezõ (Volovoje) 5125 és Tiszabogdány (Bogdan) 5005 lakossal.

(Forrás: Az ezeréves Magyarország, Bp. 1939. Pesti Hirlap Rt. 1161­1166. pp.)

(c) JATE Egyetemi Könyvtár, Szeged, 1998-1999.