|
Horthy emlékiratai Bethlen - Károlyi váltás 1931. VIII. 24. |
|
Miután
Bethlen István már tíz éve viselte a miniszterelnökség
terhét, felmentését kérte. Csak nehezen és
nagy sajnálattal váltam meg tõle. Távozásához
akkor és azóta is mindenféle találgatásokat
fûztek, mert nemigen hitték el, ami kézen feküdt. Maga
Bethlen vallotta azt a nézetet, hogy azok a nehézségek,
amelyek a mezõgazdasági és a nagy világgazdasági
válságból keletkeztek, változást tettek szükségessé
az ország politikai vezetésében.
1931. augusztus 24-én Károlyi Gyula grófot, az egykori szegedi ellenkormány elnökét, a Bethlen-kormány utolsó külügyminiszterét neveztem ki miniszterelnökké, s õ tevékenységének súlypontját pénzügyi és gazdaságpolitikai kérdések megoldására helyezte. Takarékosságában odáig ment, hogy magától és minisztertársaitól állami gépkocsijuk használatát is megvonta, és távoli pesti lakásából gyalog járt fel a budai várban lévõ hivatalába. Mi ketten kezdettõl fogva tisztában voltunk azzal, hogy az õ vállalkozása csak átmeneti idõre szól. Mikor nehézségei támadtak a kormánypárttal, ahol szakadás fenyegetett, 1932. szeptember 21-én lemondott. Bensõséges barátságunk nem szenvedett csorbát; ez a tiszta jellemû és megbízható férfiú továbbra is egyik legértékesebb tanácsadóm maradt.
Horthy Miklós: Emlékirataim, Bp. Európa-História, 1990. 173-174.
(c) Egyetemi Könyvtár, Szeged, 1998-2000.