Thészeusz
A labirintus én vagyok csalás
hogy léteznék útvesztõ bármi más
a bikaszörny is énbennem lakik
én álmodom vérgõzös álmait
és én vagyok kit fel kell falnia
én Thészeusz Athén királyfija
a labirintus én vagyok az éj
sötétje megtölt és csupán a kéj
villámai világítják utam
míg járom tévelyegve önmagam
s ha ez a fény is ellobban örökre
elmerülök a bûnbe és csömörbe
a labirintus én vagyok a kéj-
vágyó királylány fonala a vér
ereim éjlõ alagútjait
befutva a Minótauroszig
szívemig vezet s nincs tovább utam
vagy megölöm vagy felfalom magam
a labirintus én vagyok csak én
a kín a kéj a vaksötét a fény
magamra rontok én az áldozat
a hõs vagyok ki vasfegyvert ragad
s a szörny akit meg kell gyilkolnia
én Thészeusz Athén királyfija
![]() |
![]() |