Katonatiszt, diplomata. Az ír származású hivatásos katona vezérkari iskolát és hadiakadémiát is végzett. Harcolt az első világháborúban,
majd katonai attasé volt Londonban és Washingtonban, később ismét csapatszolgálatot teljesített. Egységeivel részt vett a felvidéki és a délvidéki
bevonulásban is. A
Don menti harcok alatt a III. hadtest parancsnoka. A súlyos helyzetben 1943. február 1-én példa nélküli
parancsában feloszlatta hadtestét. Röviddel később fogságba esett, mindkét lábát amputálni kellett. Hazatérte után
koholt vádak alapján halálra ítélték, de ezt előbb életfogytiglanra, majd 12 évi börtönre enyhítették. 1956-ban szabadult. Halála (1968) után, 1989-ben
rehabilitálták.
Emlékiratai 1990-ben jelentek meg.