Osztrák jogász. Kapcsolatban állt az osztrák nácikkal. 1938 elején belügyminiszterként tevékenyen részt vett az Anschluss előkészítésében.
Márciusban néhány napig kancellár, majd Ostmark (a Német Birodalomhoz csatolt Ausztria) birodalmi főbiztosa. 1939-ben tárca nélküli miniszter.
Lengyelországban
Hans Frank helyettese, majd 1940-től hollandiai helytartó. Korlátlan hatalommal rendelkezett, közreműködött 117 ezer
zsidó deportálásban és 5 millió holland állampolgárnak kényszermunkára fogásában. A holland gazdaságot teljes egészében a harmadik birodalom kiszolgálásának
rendelte alá. 1945 májusában kanadai csapatok fogságába esett. A
nürnbergi perben halálra ítélték és kivégezték.