Német politikus. Az első világháborúban önkéntesként vett részt, majd rövid ideig attasé volt Isztambulban. A háború után üzleti ügyekkel
foglalkozott. 1932-től a náci part tagja,
Hitler külpolitikai szakértője. Arrogáns, erőszakos, humortalan személye sok ellenségre
(pl.
Göring,
Goebbels) tett szert a párton belül is. 1936–38-ban londoni követ, 1938–45
között külügyminiszter. Németország külpolitikáját Hitler kívánalmai szerint alakította. Pályafutása csúcspontja az 1939-ben
Molotovval aláírt szovjet-német megnemtámadási szerződés tető alá hozása volt. Ezután figyelmeztette a Führert, hogy
Lengyelország megtámadása esetén Nagy-Britannia hadat fog üzenni Németországnak, de Hitler nem hallgatott rá. A háború
során megpróbálta rávenni országa szövetségeseit a minél szorosabb együttműködésre. 1945-re szinte teljesen elvesztette Hitler bizalmát, de ő végig a Führer
feltétlen híve maradt. 1946-ban a
nürnbergi per során mint háborús bűnöst halálra ítélték és kivégezték.
