Német tábornagy. Híres arisztokrata családból származott. Harcolt az első világháborúban, azt követően pedig a Reichswehr kötelékében
szolgált. 1939 tavaszán nyugalomba vonult, de a
lengyel hadjárat idején reaktiválták. Részt vett a
franciaországi harcokban, ahol olyan beosztottai voltak, mint
Hoth vagy
Guderian. 1941-ben a
balkáni hadjárat alatt beveszi Belgrádot, majd a
Szovjetunió elleni támadás során Kijevet is. 1942-ben az 1. páncéloshadsereg parancsnoka, majd az A hadseregcsoport
irányítója. Vezetésével a németek megkísérelték az előretörést a bakui olajmezőkig, de Groznij előtt üzemanyaghiány és a szovjet ellentámadások miatt
kénytelenek voltak megtorpanni. Kleist egységeit ezután
Sztálingrád felmentésére küldték. Ezt követően védekező
harcokat folytattak, és bár 1943-ban Kleist megkapta tábornagyi kinevezését, 1944-ben
Hitler visszahívta. 1945-ben amerikai fogságba
esett, de kiadták a jugoszlávoknak, akik 15 év kényszermunkára ítélték. 1949-ben átadták a Szovjetuniónak. Hadifogságban halt meg a vlagyimirovkai táborban.