Német tábornok. Az első világháború alatt tüzértisztként frontszolgálatot teljesített. 1919-ben a vezérkarhoz került. 1939 és 1945
között az Oberkommando der Wehrmacht (OKW, véderő-főparancsnokság) hadműveleti irodájának vezetője.
Keitel, az OKW vezetője mellet
vezérkari főnök, bár aktív parancsnoki tapasztalata nem volt.
Hitler feltétlen híve volt, és bár beosztásában csak Keitel után
következett, igazából ő volt a Führer legfőbb katonai szakértője. Munkája főként abból állt, hogy Hitler stratégiai utasításait átültesse a taktikai
hadműveletek szintjére. Reimsben ő írta alá a német megadást. A
nürnbergi per során háborús bűneiért halálra
ítélték és kivégezték.
