Francia admirális, politikus. 1939–40-ben a flotta főparancsnoka. Franciaország veresége után ígéretet tesz
Churchillnek, hogy a francia hajóhadat, Európa második számú haditengerészeti erejét nem adja német kézre. Később csatlakozik
a vichyi kormányzathoz, 1940-től tengerészeti miniszter, a flottát Észak-Afrikába küldi. Látva habozását, a britek Mers-el-Kebirnél támadást intéznek a
francia hajók ellen, és súlyos károkat okoznak. Darlan 1941 februárjától miniszterelnök-helyettes és
Pétain kijelölt utóda lett.
Megkísérelt együttműködni
Hitlerrel, hogy a franciákat minél kedvezőbb pozícióba hozhassa. 1942 tavaszán
Laval
felmenti miniszteri tisztéből, de az észak-afrikai vichyi fegyveres erők főparancsnokává nevezik ki. Még az év novemberében átállt az Észak-Afrikában partra
szállt szövetségesekhez, és elrendelte az ellenállás beszüntetését. Az amerikaiak hajlandók lettek volna államfőként elismerni a britek által támogatott
de Gaulle-lal szemben, de december 24-én Algírban egy diák agyonlőtte.
