MIKOJAN-GURJEVICS MiG-1 & MiG-3 (SU)
TECHNIKAI ADATOK (MiG-3)
| Legénység: 1 fő | Motor: 1 db 12 hengeres Mikulin AM-35A; 1350 LE | Sebesség: 640 km/h (7000 m-en) |
| Fegyverzet: 1 db 12,7 mm-es Berezin BS géppuska, 2 db 7,62 mm-es SKAS géppuska, 2 db 100 kg-os bomba vagy 6 db 82 mm-es RS-82 rakéta | ||
| Súly: 2595 kg (üresen); 3350 kg (harckészen) | Csúcsmagasság: 12.000 m | Hatótávolság: 1195 km |
| Fesztávolság: 10,32 m | Hossz: 8,15 m | Magasság: 2,61 m |
TÖRTÉNETE
A szovjet légierő sürgős megrendelése nyomán 1939-ben kezdte meg Mikojan és Gurjevics egy vegyes (fém-fa) szerkezetű vadászrepülőgép tervezését. Az I-200 jelű prototípus 1940 áprilisában emelkedett először a magasba. A rövid törzsű, nehezen kormányozható gép erősen billegett fel- és leszálláskor, de a gyors tervezés miatt ezt megengedhetőnek tartották, és MiG-1 néven megkezdték a sorozatgyártást. A hosszú és súlyos motor csak gyenge fegyverzet beépítését tette lehetővé, ezért a rögtön frontszolgálatba került modell rendre alulmaradt a légiharcokban. Még 1940-ben le is állították gyártását, és áttértek a MiG-3 építésére. Ez gyakorlatilag a MiG-1 áttervezésének minősíthető: erősebb motort, új légcsavarokat kapott, megerősítették a pilótafülke páncélzatát, mely ezentúl hátratolható kabintetőt kapott. Nagyobb üzemanyagtartály és megnövelt, V-állású szárny voltak a további újítások. Ezen változtatások is csak kisebb fegyverzeterősítésre voltak alkalmasak. A MiG-3 gyártása 1942 augusztusági folyt, ekkorra már kivonták a frontról, és jobbára légvédelmi vadász feladatokra (pl. Moszkva légterében) alkalmazták.
KÉPEK
MiG-1
 |
MiG-3
 |
 |
 |
 |
|
 |
|
 |
|
 |