EMIL PUHL ÍRÁSBELI VALLOMÁSA

Baden - Baden
Németország
1946. május 3.

Én, Emil Puhl, eskü alatt a következő tanúvallomást teszem:

1. Nevem Emil Puhl. 1889. augusztus 28-án születtem Németországban, Berlinben, s 1915-ben a Birodalmi Bank igazgatóságának tagjává, 1939-ben pedig a bank alelnökévé neveztek ki. Ezt a tisztséget folyamatosan viseltem egészen Németország kapitulációjáig.

2. 1942 nyarán Walter Funk gazdasági miniszter, a Birodalmi Bank elnöke egy ízben megbeszélést folytatott velem, később pedig Friedrich Wilhelm úrral, a Birodalmi Bank igazgatóságának egy másik tagjával. Funk közölte velem, hogy Himmler SS-Reichsführerrel olyan megállapodást kötött, amelynek értelmében aranyat és ékszereket vesz át az SS-től megőrzésre. Funk utasított, hogy kössem meg a szükséges megállapodásokat Pohllal, az SS gazdasági osztályának vezetőjével, akihez a koncentrációs táborok gazdasági ügyei tartoztak.

3. Megkérdeztem Funkot az SS által beszállítandó arany, ékszerek, pénz és más tárgyak származása felől. Funk azt válaszolta, hogy a keleti megszállt területeken lefoglalt tárgyakról van szó, s figyelmeztetett, hogy ne kérdezzek többet erről. Én tiltakoztam az ellen, hogy a Birodalmi Bank átvegye a szóban forgó értékeket. Funk azt mondta, hogy meg kell kötnünk a szükséges megállapodásokat az értékek átvételét illetően, s a dolgot a legnagyobb titokban kell tartanunk.

4. Ezután megkötöttem a szükséges megállapodásokat, hogy a pénztárt és a páncélszekrényeket kezelő tisztviselőkkel átvehessem az értékeket, s a következő igazgatósági ülésen beszámoltam intézkedéseimről. Ugyanaznap felhívott telefonon Pohl az SS gazdasági osztályáról, s megkérdezte, hogy tájékoztattak-e az ügyről. Nem voltam hajlandó a dolgot telefonon megbeszélni. Erre eljött hozzám és közölte, hogy az SS bizonyos ékszereket a Birodalmi Banknak akar átadni megőrzésre. Megállapodtam vele az átadásra vonatkozóan, s ettől az időtől, 1942 augusztusától kezdve a következő években rendszeresen érkeztek az SS-től szállítmányok.

5. Az SS által letétbe helyezett tárgyak között nagy mennyiségben voltak ékszerek, órák, szemüvegkeretek, aranytömések és egyéb dolgok, amelyeket az SS zsidóktól, a koncentrációs táborok áldozataitól és más személyektől kobozott el. Ez úgy jutott tudomásunkra, hogy az SS emberei megpróbálták készpénzzé tenni készletüket, s ehhez Funk tudtával és beleegyezésével a bank személyzetének segítségét is igénybe vették. Az SS a Birodalmi Banknak aranyon, ékszereken és más hasonló tárgyakon kívül papírpénzt, devizákat és értékpapírokat is átadott, amelyeket az ilyen tárgyakra érvényes előírások szerint kezeltünk. Ami az ékszereket és az aranyat illeti, Funk közölte velem, hogy az aranyat és a tárgyak eladásából befolyó összeget Himmler és von Krosigk pénzügyminiszter megállapodása értelmében az államkincstár javára írják.

6. Kötelességem teljesítése során időről időre megtekintettem a Birodalmi Bank páncélszekrényeit, s láttam, amit ott őriztek. Időnként Funk is megtekintette a páncélszekrényeket kötelessége teljesítése közben.

7. Funk utasítása alapján a Golddiskontbank folyószámlát nyitott, amelyre végül 10-12 millió birodalmi márka volt befizetve, s amellyel az SS gazdasági osztálya rendelkezett az SS irányítása alatt koncentrációs táborokból odaszállított munkaerővel dolgoztató gyárak termelésének finanszírozása végett.

Tudok angolul, és ezennel kijelentem, hogy a fenti adatok és állítások a legjobb tudomásom és lelkiismeretem szerint megfelelnek a valóságnak.

Esküvel megerősíttetett és aláíratott előttem 1946 május 3-án Camps d'Altschweierben, Baden-Badenben.

Nürnbegi per : PS-3944

Forrás : Mader : Haramiák kincse, 25-27. p.