1945. november 26.
Én, Wilhelm Höttl eskü alatt tanúsítom:
Nevem: dr. Wilhelm Höttl SS-Sturmbannführer (SS-őrnagy). Beosztásom Németország összeomlásáig: tisztviselő és helyettes csoportvezető a Birodalmi Biztonsági Főhivatal VI. osztályán. Az RSHA VI. osztálya a Biztonsági Szolgálat úgynevezett külügyi hivatala volt és az információs szolgálattal foglalkozott a világ minden országában. Hasonlít a British Intelligence Service-hez: Ahhoz a csoporthoz, amelynek tagja voltam, a délkelet-európai (balkáni) hírszerzés tartozott.
1944 augusztus végén megbeszélést folytattam Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführerrel, akit 1938 óta ismertem. A beszélgetés budapesti lakásomon folyt le.
Eichmann ebben az időben, amennyire tudom, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal IV. osztályán (Gestapo) volt osztályvezető, és mint ilyen, megbízást kapott Himmlertől, hogy valamennyi európai országban tartóztassa le a zsidókat, és deportálja Németországba. Eichmannra ebben az időben nagy hatást gyakorolt Románia kilépése a háborúból – ez néhány nappal azelőtt történt. Éppen emiatt jött hozzám, hogy információt kapjon a katonai helyzetről. Én naponta kaptam információt a magyar Honvédelmi Minisztériumtól és a magyarországi Waffen-SS parancsnokától. Kifejezte azt a véleményét, hogy Németország most már elvesztette a háborút, és neki személy szerint reménytelen a helyzete. Tudta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete őt az egyik fő háborús bűnösnek tekinti, mert a zsidók millióinak élete terheli lelkiismeretét. Megkérdeztem, mekkora lehet ez a szám. Azt válaszolta, hogy bár ez szigorúan bizalmas államtitok, nekem megmondja, mert nagyon valószínű, hogy kommandó egységéből sohasem fog visszatérni Romániából. Nem sokkal azelőtt jelentést készített Himmler számára, aki pontosan akarta tudni a megölt zsidók számát. Információi alapján a következő eredményre jutott:
Körülbelül négymillió zsidót öltek meg a különböző megsemmisítő táborokban, továbbá kétmillió más módon halt meg. Ezeknek nagy részét a biztonsági csendőrség különítményei lőtték agyon az Oroszország elleni hadjárat folyamán.
Himmler nem volt megelégedve a jelentéssel, mivel az volt a véleménye, hogy a megölt zsidók számának hatmillió felett kell lennie. Kijelentette, hogy statisztikai osztályáról Eichmannhoz fog küldeni egy embert, hogy az Eichmann anyaga alapján egy új jelentést készítsen, és dolgozza ki a helyes számot.
Azt kell hinnem, hogy ez az információ, melyet nekem Eichmann adott, helyes, mert minden számba jöhető személy közül feltétlenül neki volt a legjobb áttekintése a meggyilkolt zsidók számáról. Először is, mert ő „szállította” hogy úgy mondjam, a zsidókat a megsemmisítő táborokba speciális osztagaival, és ezért ezt a számot pontosan tudta, másodszor, mint az RSHA IV. osztályának egyik osztályvezetője – minthogy a IV. osztály zsidóügyekkel is foglalkozott –, bizonyosan bárki másnál jobban ismerte a más módon meghalt zsidók számát.
Eichmann ezenkívül abban a pillanatban olyan lelkiállapotban volt az események következtében, hogy egyáltalában nem lehetett szándékában olyat mondani nekem, ami nem volt igaz.
Én magam azért emlékszem ilyen jól ennek a beszélgetésnek a részleteire, mert természetesen, nagy hatást gyakorolt rám, és mert a német összeomlás előtt ebben a kérdésben én is pontosabb információt adtam egy semleges országban működő amerikai hivatalnak, amellyel abban az időben felvettem az érintkezést.
Dr. Wilhelm Höttl |
Jelenlétemben 1945. november 26-án Nürnbergben, Németországban, ezennel hitelesítve és saját kezűleg aláírva
Frederick L. Felten U.S.N.R. hadnagy # 253345 |
Nürnbergi per : PS-2738
Forrás : Pintér – Szabó : A hóhérok nyilatkoznak, 44-46. p.