Wehrmacht főparancsnokság | FHQ 41. III. 5. |
WFSt (L/I. Op.) ügyoszt. Nr. 44282/41 fok. Főpar. | |
Titkos parancsnoksági ügy | u14 példányban |
Főnöki ügy. Csak tisztek kezéhez | 2. példány |
24. sz. utasítás
a Japánnal való együttműködésről.
A Führer a Japánnal való együttműködéssel kapcsolatban megparancsolta az alábbiakat.
1. A háromhatalmi egyezmény révén megalapozott együttműködés célja: Japánt a lehető leghamarabb aktív tevékenységre
késztetni a Távol-Keleten. Ily módon számottevő angol erők köthetők le, és az Amerikai Egyesült Államok érdekeinek súlypontja a Csendes-óceán
térségére tevődik át.
Japán győzelmi esélyei, figyelembe véve az ellenfél háborús készültségének alacsony fokát, annál nagyobbak, minél előbb kezdi meg a beavatkozást.
A Barbarossa-terv ehhez különösen kedvező politikai és katonai feltételeket teremt.
2. Az együttműködés előkészítése megkívánja a japán haderőnek minden eszközzel való erősítését.
Ezért a Wehrmacht-részlegek főparancsnokságai, átfogóan és nagyvonalúan eleget téve a japán kívánságoknak, adják át a német háborús és harci tapasztalatokat,
nyújtsanak hadigazdálkodási és technikai természetű támogatást. A kölcsönösség kívánatos, de a tárgyalásokat nem szabad nehezíteni. Az előtérben
természetszerűleg azok a japán indítványok álljanak, amelyek rövid időn belül hasznosíthatók a hadvezetésben.
Különleges esetekben a Führer magának tartja fenn a döntés jogát.
3. A kétoldalú opertaív tervek egybehangolása a haditengerészet főparancsnokságának feladata.
E téren az alábbi irányelvek érvényesüljenek:
a) A hadvezetés közös céljának tekintendő Anglia gyors térdre kényszerítése, és ily módon az Egyesült Államoknak a háborúból való kirekesztése.
Egyébként Németországnak a Távol-Keleten nincsenek sem politikai, sem katonai vagy gazdasági érdekei, amelyek okokat adnának bármiféle fenntartásra a japán
szándékokat illetően.
b) A kereskedelmi háborúban elért nagy német sikerek különösen indokolttá teszik, hogy számottevő japán erőket is mozgósítsanak ugyanerre
a célra. Emellett ki kell használni minden lehetőséget a német kereskedelmi háború támogatására.
c) Az egyezményben részt vevő hatalmak nyersanyaghelyzete megkívánja, hogy Japán elfoglalja azokat a területeket, amelyekre a háború
folytatásához szüksége van, különösen akkor, ha az Egyesült Államok beavatkozik. Miután Japán belépett a háborúba, meg kell valósítani a Németországnak
létfontosságú gumiszállítást is.
d) Anglia távol-keleti kulcsállásának, Szingapurnak a bevétele az egész háromhatalmi hadvezetés döntő fontosságú sikere lenne.
Ezenkívül az angolok más támaszpont-rendszerei elen végrehajtott támadások – az amerikai tengeri hatalom ellen csak akkor, ha az Egyesült Államok belépése a
háborúba elkerülhetetlen – alkalmasak arra, hogy megingassák az ellenség ottani hatalmi rendszerét, és csakúgy mint a tengeri közlekedésre mért csapások,
különféle számottevő erőket kössenek le (Ausztrália).
Az operatív tárgyalások megkezdésének időpontja egyelőre még nem meghatározható.
4. A háromhatalmi egyezmény értelmében létrehozandó katonai bizottságok csupán azokat a kérdéseket tárgylják,
amelyek azonos módon érintik a három részt vevő hatalmat. Mindenekelőtt ide tartoznak majd a gazdasági háború feladatai.
A részletes
meghatározás a Wehrmacht főparancsnokságának részvételével a Főbizottság dolga.
5 A Barbarossa-tervről semmiféle említés nem tehető a japánoknak.
A Wehrmacht Legfelső Parancsnokságának Főnöke. |
Keitel |
A kiadvány hiteléül:
Junge
korvettkaptiány
Nürnbergi per : C-75
Forrás : Mader – Stuchlik – Pehnert, ; 129-130. p.