TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1897 | Vízkiszorítás: 2350 t | Sebesség: 21,9 csomó |
Hossz: 96 m | Szélesség: 11,7 m | Személyzet: 308 fő |
Fegyverzet: 8 db 12 cm-es L/40 ágyú ; 10 db 4,7 cm-es L/44 ágyú ; 2 db 45 cm-es torpedóvető cső |
TÖRTÉNETE
Az 1899-ben szolgálatba állt Zenta az ún. védett cirkálók vagy kiscirkálók jellegzetes képviselője. Feladata a kereskedelmi hajóforgalom ellenőrzése
és diplomáciai küldetések teljesítése volt. Első útja a Távol-Keletre vezetett, ahol 1900–1901-ben egy nemzetközi hajóraj keretein belül részt vett a
kínai boxerlázadás leverésében. A következő években afrikai és dél-amerikai vizeken hajózott, 1904-től a torpedóflottillához került. A háború kitörésekor
már lassú, elavult hajónak számított. A Montenegroval szemben beállt hadiállapotot követően 1914. augusztus 8-án a Zenta adta le a tengeri háború első
lövését, amikor részt vett Antivari ágyúzásában. 10-étől kezdve blokádszolgálatot teljesített. Augusztus 16-án az Ulan romboló kíséretében látta
el feladatát, amikor egy 17 egységből álló egyesült francia–angol hajóraj támadta meg a két egységet. Az Ulannak sikerült elmenekülnie, a
kivénhedt Zenta viszont erre képtelen lett volna. Parancsnoka, Pachner Pál fregattkapitány visszautasította a megadást, és felvette a küzdelmet a túlerővel.
A világháború első tengeri ütközete rövidnek bizonyult, a nagy francia egységek kb. negyed óra alatt megbénították a Zentát, majd tovább lőve azt, el is
süllyesztették. Ezután drámai események következtek, mivel a vízben úszókat nem mentette ki senki, aki bírta, öt órás úszást követően érte el a partot és
esett montenegrói fogságba. Számuk 139 volt, a 312 főnyi legénységből 173-an odavesztek.
Testvérhajói : Aspern, Szigetvár
KÉPEK
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |