1848
|
|
március 15. | Az országgyűlés határozata kimondja a nemzetőrség felállításának szükségességét. |
március 22. | Az országgyűlés elfogadja a nemzetőrség megalakításáról szóló törvényt. |
április 15. | A minisztertanács Batthyány Lajosra bízza a nemzetőrség szervezését. |
május 7. | V. Ferdinánd a magyar kormánynak való engedelmességre szólítja fel a főhadparancsnokokat. |
május 15. | A minisztertanács elrendeli a délvidéki várak megerősítését. |
május 16. | Felhívás önkéntesek (honvédek) toborzására. |
június 12. | A péterváradi helyőrség támadása a karlócai szerb tábor ellen; az akció kudarccal végződik. |
június 15. | A nádor Szeth Jánost nevezi ki a honvédség főparancsnokának. |
június 30. | Szerb felkelők elfoglalják Oláhszentmihályt. |
július 4. | Megkezdi működését a honvédség főparancsnoksága. |
július 14-17. | Magyar-szerb összecsapások Szenttamáson, Tarason, Écskánál, Földváron és Futaknál. |
július 23. | Szerb felkelők elfoglalják Pancsovát. |
augusztus 3-7. | Szárcsánál több sikertelen támadást indítanak a szerbek. |
augusztus 10. | Kudarccal végződő szerb támadás Járeknél. |
augusztus 13. | 2000 szerb megtámadja Verbászt. A védők visszaverik őket. |
augusztus 19. | Sikertelen támadás a szenttamási szerb állások ellen. Vécsey felégeti Tarast, Fehértemplom városát sikerrel védik meg a szerb támadás ellen. |
augusztus 22. | A szerb felkelők elfoglalják és felgyújtják Új-Moldavát. |
augusztus 23. | Újabb sikertelen szerb ostrom Fehértemplom ellen. |
augusztus 24. | Szerb-magyar összecsapások a Szireg és Temerin közötti térségben. |
augusztus 28. | Kiss Ernő ezredes csapatai Écskánál megverik a szerb felkelőket. Istvánfalvánál a szerbek, az ómoldavai szerb tábornál a magyarok aratnak győzelmet. |
augusztus 30. | Stratimirovics csapatai beveszik Temerint és Járeket. Fehértemplom védői újabb ostromot vernek vissza. |
szeptember 2. | A Kiss Ernő vezette magyar csapatok elfoglalják a perlaszi szerb tábort. |
szeptember 7. | A fehértemplomi csapatok Maderspach őrnagy vezetésével elfoglalják Krusicát és Kusicot, majd a vracsegváji szerb tábort. |
szeptember 8. | Pancsovai szerbek felégetik Debeljácsot. |
szeptember 9. | A szerbek elfoglalják Tomasovácot és Perlaszt. |
szeptember 11. | Jellacsics seregének főereje átkel a Dráván. Kiss Ernő ismét elfoglalja Perlaszt. |
szeptember 14. | Batthyány miniszterelnök újabb honvédtoborzást rendel el. |
szeptember 16. | A strázsai szerb tábor katonái több községet elfoglalnak. |
szeptember 21. | A Mészáros Lázár vezette magyar csapatok sikertelen ostroma Szenttamás ellen. |
szeptember 22. | Brezovánál a szlovák, Zichyfalva térségében a szerb felkelők aratnak győzelmet. |
szeptember 23. | Batthyány Pándy Somát nevezi ki a honvédség főparancsnokának. |
szeptember 24. | Kossuth Lajos toborzókörútra indul az Alföldön. A fehértemplomi helyőrség több falut visszafoglal a szerbektől. |
szeptember 25. | Magyar győzelem Vljakovecnél a szerbek felett. |
szeptember 26. | Jellacsics csapatai bevonulnak Székesfehérvárra. |
szeptember 27. | A szlovákok elfoglalják Óturát. |
szeptember 28. | Magyar győzelem Miavánál a szlovákok felett. |
szeptember 29. | A Móga János vezette magyar sereg Pákozd és Sukoró között legyőzi Jellacsics csapatait. |
szeptember 30. | Móga és Jellacsics három napos fegyverszünetet kötnek. |
október 1. | Jellacsics megszegve az előző napi megállapodást, Győr felé indítja csapatait. A fehértemplomi magyar helyőrség előbb vereséget mér a szerbekre, majd a túlerő elől visszavonul kiinduló állásaiba. |
október 2. | Batthyány miniszterelnök lemond. |
október 3. | V. Ferdinánd Récsey Ádámot nevezi ki miniszterelnöknek. Jellacsics bevonul Győrbe. Székesfehérváron elfogják a horvát bán utóvédét. A nemzetőrök felszabadítják Nagykanizsát. |
október 4. | A császár Jellacsicsot nevezi ki a magyarországi haderő főparancsnokává. Görgei Artúr Tácon rajtaütést hajt végre a horvátokon. Szentjánosról kiverik a szerbeket. |
október 6. | A szerbek elfoglalják Szárcsát. |
október 7. | A képviselőház törvénytelennek nyilvánítja Récsey kinevezését, aki még aznap lemond. Sikertelen szerb támadás Zichyfalva ellen. |
október 8. | Jellacsics főserege átkel az osztrák-magyar határon, utóvédét Magyaróvárott elfogják. A szerbek elfoglalják Zsigmondfalvát, de a magyar erősítés visszaveti őket. |
október 9. | Sikertelen szerb támadás Feketehegynél. |
október 10. | A képviselőház határozata a külföldön lévő magyar katonák visszahívásáról; Mógát Jellacsics üldözésére utasítják. |
október 12. | Két napon át tartó harcok kezdődnek a szerbek és a magyar csapatok között Óbecse, Törökbecse és Nagykikinda térségében. |
október 13. | A Óbecsét ostromló szerbek visszavonulnak Damjanich János seregei elől. A Zichyfalván állomásozó helyőrség Aranyi Mór százados vezetésével elkergeti a környékről a szerb csapatokat. |
október 14. | A képviselőház visszarendeli az osztrák területre előrenyomult csapatokat. Nagykikindánál döntetlenül végzõdik a magyar-szerb összecsapás. Román felkelők támadása Kisenyed ellen. |
október 15. | A Jellacsicsot üldöző sereg átlépi a határt. |
október 16. | A császár Alfred zu Windisch-Grätz-et nevezi ki a hadsereg főparancsnokának, s utasítja a bécsi és a magyar forradalom leverésére. |
október 17. | Móga visszarendeli csapatait a Lajta mögé. Perczel Mór dandára Letenyénél és Kotorinál vereséget mér a horvát és császári csapatokra. A nagyszebeni főhadparancsnokság a magyarok elleni felkelésre szólítja fel a román lakosságot. A 18-ára virradó éjjel Görgei rajtaütést hajt végre a brucki császári előőrsön. |
október 18. | Perczel Mór elfoglalja Csáktornyát. A kisenyedi magyar helyőrség megadja magát. |
október 19. | Román felkelők támadást intéznek Magyarcsesztve ellen. |
október 20. | A felvinci magyar helyőrség szétkergeti a magyarcsesztvei románokat. Sikertelen román támadás Gyulafehérvár ellen. |
október 21. | Simunich altábornagy császári seregei betörnek az országba. Máriássy János őrnagy megkezdi Arad körülzárását. |
október 22. | Román felkelők elfoglalják Kőrösbányát. |
október 23. | Az aradi helyőrség kitörési kísérletét az ostromló magyar sereg visszaveri. |
október 24. | Az Avram Iancu és társai által vezetett román felkelők bevonulnak Abrudbányára és Verespatakra. |
október 25. | A császári csapatok és a román felkelők győzelme Lugosnál és Magyarsárosnál. Nagyenyed mellett a magyar seregek szétkergetik a román felkelők táborát. |
október 27. | A Parndorfban megtartott haditanács hosszas huzavona után elhatározza Bécs felmentését. |
október 28. | Magyar vereség Kosztolnánál. Az erdélyi Krakkónál sikertelen magyar támadás Avram Iancu tábora ellen. A nemzetőrség három órán át ágyúzza Vukovárt. |
október 30. | Schwechatnál Windisch-Grätz túlerőben lévő seregei legyőzik a magyarokat, akik visszavonulnak a határ mögé. |
október 31. | A székely csapatok győzelme Sárpataknál és Vajdaszentivánnál. |
november 1. | Móga utódaként Görgei lesz a feldunai hadsereg parancsnoka. A székelyek Szászrégent, a honvédek és nemzetőrök Zsibót szállják meg. |
november 2. | A nemzetőrök felgyújtják Rónafalvát, Szakállasnál pedig visszaverik a román támadást. |
november 3. | Bem jelentkezik Kossuth főhadiszállásán. A császári csapatok beveszik Németbogsánt. |
november 4. | A szatmári nemzetőrök Katona Miklós vezetésével Koltókatalin mellett szétkergetik a román felkelőket. |
november 5. | A székely csapatok feladják Marosvásárhelyt. |
november 6. | A székelyek Bikfalvánál visszaverik a császáriak támadását. Gál László őrnagy bevonul Kőrösbányára. |
november 7. | Brád és Németbogsán visszafoglalása. A román felkelők elfoglalják Marosújvárt. |
november 8. | A Stájerországba betört Perczel Mór vezette csapatok Friedaunál legyőzik a császáriakat. A magyar egységek kivonulnak Nagyenyedről. |
november 9. | Damjanich János katonái beveszik Strázsát. Nagyenyedre bevonulnak a császáriak és a román felkelők. |
november 11. | Perczel Mór csapatai kivonulnak a Muraközből. Avram Iancu felkelői Felvincen garázdálkodnak. |
november 12. | Windisch-Grätz felszólítja a császári tiszteket, hogy 14 napon belül térjenek vissza a császári hadseregbe, ellenkező esetben haditörvényszék elé állítják őket. Magyar győzelem Lippánál. |
november 13. | Vásárhelyi István katonái élén Csepinnél visszavonulásra készteti a horvát határőröket. 12 órás harc után a császári csapatok elfoglalják Lippát. Az aradi vár védői kitörnek, és elfoglalják Újaradot. Sikertelen magyar támadás Szamosújvárnál. |
november 14. | A temesvári várőrség szétveri a Gyertyánoson állomásozó nemzetőröket, ám ezzel egyidőben Nagysándor József katonái feldúlják a kisbecskereki előretolt állásukat. |
november 15. | Asbóth Lajos sikerrel védi meg Németbogsánt. |
november 16. | Magyar győzelmek Resicánál és Marossolymosnál. Kolozsvárt kiürítik a magyar csapatok. Gábor Áron ágyúöntő munkát ajánl fel, amit a háromszéki népgyűlés elfogad. |
november 18. | Máriássy János előzőéjszakai támadásának eredményeként hajnalban visszafoglalja Újaradot. Nagysándor József győzelmet arat Szentandrásnál. A császáriak bevonulnak Kolozsvárra. Román győzelem Horgaspataknál. |
november 19. | A Batthyány Kázmér vezette eszéki katonák Csepinnél megverik a horvátokat. |
november 20. | Kosztolányi Móric felégeti a dévényújfalui hidat. Nagysándor József sikertelen támadása Knéz ellen. |
november 22. | Perczel Mór csapatai benyomulnak a Muraközbe. |
november 23. | Riczkó Ignác őrnagy sikertelen gyalui támadása után visszavonul. Gábor Áron bejelenti elsőágyúinak elkészültét. |
november 25. | Súlyos magyar vereség Désnél. A császáriak Felsőrákos mellett visszavonulásra késztetik a székelyeket. |
november 26. | Asbóth Lajos őrnagy felégeti Tirnovát. A császáriak Hídvégnél visszaverik a székely előőrsöket. |
november 27. | Az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) közleménye az egységes magyar honvédség létrejöttéről. |
november 28. | Sikertelen magyar támadás Lieszkónál. A háromszéki székelyek gyűlése kimondja a fegyveres ellenállást. |
november 29. | Kossuth az erdélyi hadsereg parancsnokává nevezi ki Józef Bem vezérőrnagyot. Döntetlenül végződő összecsapás Hídvégnél a császári és a székely katonák között. |
november 30. | Maderspach Ferenc katonái elfoglalják a szerbek ördöghídjai táborát. A Károlyfalvát ostromló magyar csapatokat visszaszorítják a szerbek, akik Sziregnél, Szenttamásnál és Turjánál is sikerrel védekeznek. A háromszéki székelyek Hídvégnél visszavonulásra késztetik a császári erőket. |
december 1. | A Kosztolányi Móric vezette sereg lerombolja a magyarfavi hidat. |
december 2. | V. Ferdinánd lemond a trónról, Ferenc Károly főherceg pedig a trónutódlásról. Az új osztrák császár és magyar király I. Ferenc József lesz. Szegedy Imre alezredes katonái kiszorítják a császáriakat Deutsch-Haslauból. |
december 4. | A Karl Frischeisen vezette császári csapatok Jablonkánál magyar területre nyomulnak. Sikertelen magyar ostrom Arad vára ellen. |
december 5. | Kiss Ernő sikertelen támadása a tomasováci szerb tábor ellen. A székelyek visszafoglalják Nyént és Bodolát. |
december 6. | Franz von Schlik császári csapatai a Duklai-hágón át betörnek Magyarországra. A császári és román erők elfoglalják Kölniket. |
december 7. | A magyar országgyűlés kijelenti, hogy továbbra is V. Ferdinándot tekinti magyar királynak. Bánffy János Nagysebes mellett szétkergeti Avram Iancu román felkelőit. |
december 9. | Köpec mellett a császáriak legyőzik a székely csapatokat. |
december 11. | Schlik csapatai bevonulnak Kassára. Budetinnél a magyar egységek győznek a császáriak ellen. |
december 12. | Damjanich János katonái Károlyfalván és Alibunáron elfoglalják a szerbek táborait. |
december 13. | Felsőrákos mellett a székelyek feldúlják Heydte százados táborát. |
december 14. | Simunich altábornagy a Nádasi-szorosnál győzelmet arat a magyarok felett. |
december 15. | Jarkovácon a szerbek megtámadják a magyar tábort, de Damjanich katonái megfutamítják őket. |
december 16. | Windisch-Grätz hadserege magyar földre lép. A császári erők elfoglalják Sopront. Nagyszombatnál Simunich csapata súlyos vereséget mér a Guyon Richárd vezette magyar erőkre. |
december 17. | Resica nemzetőr védői visszaverik a császári támadást. |
december 18. | Asbóth Lajos katonái legyőzik a furluki és a szocsáni császári és román erőket. Nagyalmásnál vereséget szenvednek a magyarok. |
december 19. | Magyar győzelem Csucsánál és Zsibónál. |
december 20. | A császári csapatok veresége Szurdoknál. |
december 22. | Kossuth Lajos általános népfelkelésre hívja fel az ország népét. Tóth Ágoston csapatai Kápolnánál megverik a Jablonsky vezette császáriakat. Gál Sándor katonái Miklósvárnál legyőzik a román felkelőket. |
december 23. | Jablonsky újabb veresége Kápolnánál, ezúttal Bem csapataitól. |
december 24. | A császáriak és a románok bevonulnak Németbogsánba és Resicára. A székelyek súlyos veresége Hídvégnél. |
december 25. | Bem beveszi Kolozsvárt. |
december 26. | Görgei kivonul Győrből. Windisch-Grätz statáriumot hirdet a népfelkelők ellen. |
december 27. | Windisch-Grätz katonái bevonulnak Győrbe. |
december 28. | Jellacsics egyik hadteste győzelmet arat Bábolnánál. |
december 29. | Bem győzelme Bethlennél. |
december 30. | A Windisch-Grätz alá rendelt Jellacsics Mórnál súlyos vereséget mér a Perczel vezette magyarokra. Czetz János visszafoglalja Tordát. |
december 31. | Az országgyűlés és az OHB határozata a Debrecenbe költözésről. Magyar győzelem Naszódnál. |
1849 |
|
január 1. | Az országgyűlés és az OHB Debrecenbe költözik. A magyarok kiszorítják a szerbeket Újfaluról. |
január 2. | Császári győzelem Budetinnél. Tchórznicki lengyel alezredes vezetésével egy magyar egység elfoglalja a Dargó-hágót. Kiss Ernő sikertelen támadása Pancsova ellen. Bem győzelme Besztercénél. A háromszéki székelyek békét kötnek Heydte császári századossal. |
január 3. | Görgei sikeres utóvédharcot vív Téténynél. |
január 4. | Bem Tihuca mellett legyőzi Karl Urban ezredes katonáit. Schlik Kassánál vereséget mér Mészáros Lázár seregére. |
január 5. | Windisch-Grätz hadserege bevonul a kiürített Pest-Budára. Görgei kiadja váci nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy a feldunai hadtest harcolni fog a császári erők ellen. |
január 6. | Görgei serege megkezdi Vác kiürítését. |
január 7. | Windisch-Grätz felszólítja Magyarország lakóit, hogy hódoljanak meg a császári sereg előtt. |
január 8. | Román felkelők garázdálkodnak Nagyenyeden. |
január 9. | Kossuth Kiss Ernőt országos főhadparancsnoknak, Klapka Györgyöt a felső-tiszai hadtest parancsnokának nevezi ki. |
január 11. | Aulich Lajos kiveri Verebélyről Simunich előőrsét. Ipolyságnál Guyon Richárd és Csorich seregei csapnak össze, a magyarok visszavonulnak. |
január 13. | Althann császári alezredes Bakonybélnél szétkergeti Mednyánszky Sándor szabadcsapatát. A császáriak bevonulnak Szolnokra. Bem elfoglalja Marosvásárhelyt. Román felkelők lerombolják Járát. |
január 15. | Alsóturcseknél a császári erők visszavonulásra késztetik Aulich Lajos katonáit. |
január 16. | Újabb, ezúttal döntetlenül végződőütközet Alsóturcseknél. A bácskai hadtest parancsnoka, Esterházy Sándor lemond, utóda Vécsey Károly. Pereczi Mihály Felvincnél visszaveri a román felkelők támadását. |
január 17. | Bem Gálfalvánál legyőzi Puchnert. |
január 19. | Szélaknánál Salis császári rnagy visszavonulásra kényszerül Guyon Richárd serege elől. Klapka Schlik elővédjével csap össze Szántónál, majd visszavonul. Damjanich győzelmet arat Versecnél. |
január 21. | Újabb csata Szélanánál, Guyon Selmecbányára vonul vissza. Bem megpróbálja elfoglalni Nagyszebent, de súlyos vereséget szenved. |
január 22. | Perczel kiveri Szolnokról az Ottinger-dandárt. Guyon feladja Selmecbányát. Klapka Tarcalnál legyőzi Schlik katonáit. Sikertelen szerb támadás Feketehegy ellen. |
január 23. | Klapka újabb győzelme Schlik ellen, ezúttal Bodrogkeresztúrnál. A szerbek feldúlják Feketehegyet. |
január 24. | Szelindeknél Bem megállítja a császári erőket. Puchner segítséget kér Lüders orosz tábornoktól. |
január 25. | Perczel Mór Ceglédnél ismét legyőzi Ottingert. A szerbek megtámadják Verbászt, de kénytelenek visszavonulni. |
január 26. | Nézeteltérés Dembinski és Perczel között; Perczel lemond. Verbászra bevonulnak a szerb felkelők. |
január 27. | Kula szerb kézre kerül. Lüders orosz tábornok csapatokat ígér Puchner megsegítésére. |
január 29. | Az OHB Dembinskit nevezi ki a honvéd fősereg élére. |
január 31. | Klapka sikeres védelmi harcot vív Tokajnál. Bem újabb győzelmet arat Szelindeknél. Gedeon császári vezérőrnagy beveszi Erzsébetvárost. Az orosz csapatok megkezdik bevonulásukat Erdélybe. Bem serege Vízaknára nyomul előre. A császáriak elfoglalják Pécset. |
február 1. | A szerbek bevonulnak Zentára. Engelhardt orosz őrnagy megkezdi Brassó megszállását. |
február 2. | A lipótvári erőd kapitulál a császáriak előtt. A szerbek elfoglalják Kucurát. Balázsfalvánál Puhl Ferenc katonái visszaverik a román támadókat. |
február 3. | A lőcsei helyőrség sikertelen rajtaütést hajt végre Iglón, Guyon Richárd katonái Szepesváraljáig űzik a támadókat. |
február 4. | Mesterházy István katonái Cibakházánál sikerrel védekeznek a császári támadókkal szemben, ám azoknak sikerül lerombolniuk a Tisza-hidat. Puchner győzelmet arat Vízaknánál Bem felett. Az Engelhardt vezette orosz csapatok Szászhermány mellett megverik Gál Sándor katonáit. |
február 5. | Guyon Richárd hadosztálya áttör a Branyiszkói-hágón. Bem elfoglalja Szászsebest. |
február 6. | Asbóth Lajos győzelmet arat Poroszlónál. Marosborgó mellett a császáriak elfognak egy magyar különítményt. |
február 7. | A komáromi őrség sikeres rajtaütést hajt végre az eperjesi hídnál. A szsászvárosi ütközet után Bem Psikire vonul vissza. |
február 8. | Klapka Hidasnémetinél megkergeti Schlik utóvédjét. Szerb és császári csapatok elfoglalják Óaradot, de délutánra a magyarok visszafoglalják a várost. Heydte bevonul Medgyesre. |
február 9. | Schlik katonái kivonulnak Kassáról. Bem győztes csatát vív Piskinél. A magyarok visszaveszik Medgyest. |
február 10. | Kassánál egyesül Klapka és Görgei hadteste. Bem előőrse visszafoglalja Szászsebest, majd Alvincen megfutamítja a császáriak egy dandárát. |
február 11. | A Todorovics vezette szerbek elfoglalják Újszegedet, de Hadik Gusztáv katonái Szőregig kergetik vissza őket. A szerbek megszállják a kiürített Zombort. |
február 12. | A császáriak elfoglalják Margitfalvát. |
február 13. | Piller János Szén mellett megveri Schlik utóvédét. Hadik Gusztáv csapatai bevonulnak Szőregre. A péterváradi erődből kitörő katonák lerombolják a palánkai szerb állásokat. Az eszéki vár őrsége kapitulál. |
február 14. | Schlik Tornaljánál visszaveri Dembinski támadását. A császáriak bevonulnak az eszéki várba. |
február 16. | Horgosnál Derra Kálmán visszaszorítja a szerb támadókat. |
február 18. | Dessewffy győzelmet arat Kompoltnál. Királynémetinél a császáriak megverik Riczkó Ignác dandárát, az összecsapásban Riczkó is elesik. |
február 19. | Hrabovszky István Kiszácsnál legyőzi a szerbeket. |
február 24. | Pétervására mellett a magyarok visszavonulnak Schlik csapatai elől. Császári katonák sikertelen támadása a cibakházi hídőrség ellen, a védők egyik parancsnoka, Leiningen-Westerburg Károly fogságba esik, de egy ellentámadás során kiszabadítják. Bozó Manó őrnagy kiveri a szerbeket Futakról. |
február 25. | Bem győzelmet arat Urban felett Borgóprundnál. Murányváralján magyar győzelem a szlovák önkéntesek ellen. Kápolna mellett összecsapások zajlanak Windisch-Grätz serege és Dembinski katonái között. |
február 27. | A kápolnai csata magyar vereséggel ér véget. Bem kiveri Erdélyből Urban erőit. |
március 1. | Egerfarmosnál Klapka György vereséget szenved a császáriaktól. Eger városát beveszik a császári csapatok. |
március 2. | Görgei csapatai kiürítik Poroszlót. Két napon át tartó ütközet kezdődik Medgyesnél, melyben Puchner legyőzi Bem seregét. |
március 3. | Szemere Bertalan engedve a tisztikar kérésének, leváltja Dembinskit; az új fővezér Görgei Artúr lesz. |
március 4. | I. Ferenc József Olmützben új birodalmi alkotmányt ad ki. |
március 5. | Damjanich János és Vécsey Károly csapatai Szolnoknál megverik a császáriakat. Gál László Szabadka mellett legyőzi a szerbeket. Soborsinnál Csutak Kálmán katonái meghiúsítják a császáriak átkelési kísérletét a Maroson. |
március 6. | A császáriak bevonulnak Poroszlóra. |
március 8. | A császári csapatok kiürítik Egert. |
március 10. | Guyon Richárd lesz Komárom várának parancsnoka. |
március 11. | Bem serege elfoglalja Nagyszebent. |
március 15. | Czetz János ezredes győzelme Fenyőfalva mellett. Bem katonái a Vöröstorony-szorosnál kiszorítják az orosz és császári csapatokat Havasalföldre. |
március 16. | Vetter Antal főserege Cibakházánál megkezdi átkelését a Tiszán. |
március 18. | Vetter serege visszavonul a Tisza bal partjára. |
március 19. | Bem bevonul Brassóba. |
március 20. | Puchner csapataival havasalföldre menekül. |
március 21. | Bem befejezi Erdély megtisztítását. |
március 22. | Perczel Mór Szőregnél, Szentiványnál és Deszknél, Keményfi József Kiszombornál, Czintula Antal Ókanizsánál veri meg a szerbeket. |
március 23. | Gál László beveszi Zentát. Kemény Farkas Nagyenyed mellett szétveri a románok táborát. |
március 25. | Kemény Farkas ezredes megsemmisíti a Diód melletti román tábort. |
március 26. | Perczel Mór kiveri a szerbeket Kuláról és Verbászról. Igmándy Sándor katonái Gyálánál győzik le a szerbeket. |
március 27. | Perczel hadteste felmenti az ostromlott Péterváradot. Kemény Farkas katonái megkezdik a gyulafehérvári erőd bekerítését. |
március 28. | Vetter Antal megbetegszik, s a késõbbiekben már nem tudja ellátni a főparancsnoki teendőket. |
március 29. | A péterváradi várőrség sikertelen kitörési kísérlete. Mihálovich Mihály elfoglalja a szerbek deszpotszentiváni táborát. |
március 31. | Kossuth Vetter ideiglenes utódaként Görgei Artúrt nevezi ki a honvédfőparancsnoki posztra. Welden táborszernagy bombáztatja Komáromot. Perczel Mór Kulánál ismét megveri a szerbeket. |
április 1. | Hatvan és Hort között összecsapás zajlik a magyar és császári seregek előőrsei között. |
április 2. | Gáspár András Hatvannál megveri Schlik hadtestét. Bem körülzárja Gyulafehérvárat. Csutak Kálmán felégeti Pogyele falut. |
április 3. | Perczel elfoglalja Szenttamást. Csutak Kálmán szétveri a Mihelény melletti román tábort. |
április 4. | Csata Tápióbicskénél. Jellacsics utóvédje visszavonulásra készteti Klapkát, ezt követően Damjanich hadteste legyőzi Jellacsics két dandárát. |
április 6. | Görgei hadserege (Klapka, Aulich és Damjanich hadtestei) Isaszegnél legyőzik Windisch-Grätz seregét (Schlik és Jellacsics hadtestei). |
április 7. | Kossuth jelenlétében haditanácsot tartanak Gödöllőn. Beniczky Lajos elfoglalja Eperjest. Perczel győzelmet arat Goszpodincénél. |
április 9. | Az aradi várőrség kitörési kísérletét az ostromló magyar sereg visszaveri. |
április 10. | Damjanich hadteste kiveri Vácról Götz altábornagy hadosztályát; az ütközetben Götz is elesik. Csutak őrnagy felégeti Valisovát. |
április 12. | I. Ferenc József Windisch-Grätz utódaként Ludwig von Weldent nevezi ki a magyarországi császári és királyi hadsereg élére. |
április 14. | Debrecenben az országgyűlés kimondja a Habsburg ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Csutak Kálmán elfoglalja Boicát. |
április 15. | Lemond Mészáros Lázár hadügyminiszter. A következő naptól mint ideiglenes miniszter dolgozik tovább. |
április 16. | Bem csapatai benyomulnak a Temesközbe. |
április 18. | Görgey Ármin kiveri Selmecbányáról a császári helyőrséget. |
április 19. | Csata Nagysallónál, magyar győzelemmel. Perczel bevonul Óbecsére, Bem pedig Lugosra. |
április 20. | Welden táborszernagy elrendeli Pest kiürítését. Kéméndnél a Poeltenberg Ernő vezette magyar csapatok legyőzik a császáriak egy dandárát. Perczel megkezdi benyomulását a Temesközbe. |
április 21. | Az osztrák kormány segítséget kér az orosz cártól. |
április 22. | A honvédsereg bevonul Komáromba. Podhering mellett Martiny Frigyes őrnagy legyőzi a Joseph Barco által vezetett császári dandárt. Sikertelen szerb támadás Mokrinnál. Malkowski császári altábornagy benyomul a Temesközbe. |
április 23. | Perczel Mór Mokrinnál legyőzi a szerbeket. Görgey Ármin győzelmet arat Pribócnál. |
április 24. | Aulich Lajos hadteste bevonul Pestre. Basahidánál Perczel újabb győzelme a szerbek felett. |
április 25. | Vécsey Károly katonái teljesen körbezárják az aradi várat. Éjszaka a magyar fősereg Komáromnál megkezdi átkelését a Duna jobb partjára. |
április 26. | Frank Jakab százados Zaskala mellett megver egy szlovák szabadcsapatot. Bem katonái megszállják Temesvár egyik külvárosát. |
április 27. | Noszlopy Gáspár népfelkelést hirdet Somogy megyében. |
április 29. | A magyar haditanács Klapka javaslatára elhatározza Buda ostromát. Bem sikertelen kísérletet tesz Temesvár egyik kerületének elfoglalására. |
április 30. | Perczel Mór serege bevonul Nagybecskerekre. |
május 1. | Kossuth Szemere Bertalant nevezi ki miniszterelnöknek. Görgey Ármin elfoglalja Varint. Noszlopy Gáspár bevonul a kiürített Kaposvárra. A szerbek elfoglalják Óbecsét. |
május 3. | A temesvári várőrség kitörési kísérlete az ostromló magyar csapatok ellen. |
május 4. | A magyar fősereg befejezi Buda várának bekerítését. Hentzi, a budai vár parancsnoka löveti Pestet. |
május 5. | Görgei parancsára ágyúzzák a budai várat. |
május 6. | A császári csapatok kiürítik Szigetvárt. Czintula Antal felégeti Csurogot. Jellacsics egyik különítménye sikertelenül támadja Szeremlét, majd Baját. |
május 7. | Kossuth Görgeit nevezi ki hadügyminiszternek; megérkezéséig Klapka György viszi a minisztériumi ügyeket. Perczel győzelmet arat Uzdinnál. A román felkelők támadást indítanak Abrudbánya ellen. |
május 8. | Károlyi Miksa alezredes győzelmet arat Fehértemplomnál. A román felkelők beveszik Verespatakot. |
május 9. | I. Miklós cár kiáltványban közli, hogy fegyveres segítséget nyújt I. Ferenc József császárnak. Hentzi újra löveti Pestet. |
május 10. | Perczel bevonul Pancsovára. A magyarok kivonulnak Abrudbányáról; a román felkelők tömegmészárlást rendeznek a településen. |
május 11. | A budai várőrség sikeres kitörési akciót hajt végre. Poeltenberg Ernő győzelmet arat Lesvárnál. Bem kiveri a császáriakat Petrillováról. |
május 12. | Hentzi ismét ágyúztatja Pest városát. Burtis de Pournay császári vezérőrnagy Tejfalunál visszavonulásra készteti Janik János alezredes hadosztályát. A temesvári várőrség kitörési kísérletét az idejében érkező magyar erősítés visszaveri. |
május 13. | Hentzi Pest mellett Budát is löveti. Spitkovicénél Zassz orosz tábornok katonái betörnek Magyarországra. |
május 14. | Összecsapás Újfalunál. Vécsey csapatai elfoglalják a temesvári Gyárvárost. |
május 15. | Temesvár minden külvárosa magyar kézre kerül. Hatvani Imre újra Abrudbánya ellen vonul. Összecsapás a gyulafehérvári várőrség és az ostromló magyar sereg előőrsei között. |
május 16. | Görgei nehézlövegekkel löveti a budai várat; a királyi palota kigyullad. Bem bevonul Orsovára. Zassz cári tábornok Lomnánál rajtaüt a magyar előőrsön. Hatvani Imre visszaveszi Abrudbányát. |
május 17. | Hatvani csapatai Verespataknál és Bucsumnál összecsapnak a román felkelőkkel. Éjszaka sikertelenül végződő magyar roham indul a budai vár ellen. |
május 18. | Éjszaka Görgei látszattámadást indít a budai vár ellen. |
május 19. | Hatvani Imre kivonul Abrudbányáról; a menetoszlopot a románok szétverik; a magyarok kiürítik Brádot és Kőrösbányát. |
május 20. | A minisztertanács elfogadja Klapka haditervét. A császári csapatok kiürítik Nagykanizsát. |
május 21. | A magyar sereg rohammal elfoglalja a budai várat; Hentzi, a várőrség parancsnoka elesik; helyettese, Allnoch ezredes megkísérli felrobbantani a Lánchidat, a híd csak kisebb károkat szenved, Allnoch életét veszti. Nagyhalmágyról kivonulnak a magyar csapatok. |
május 22. | Perczel sikertelen ostroma Titel ellen. |
május 23. | A barcsi császári helyőrség Csokonya mellett összecsap a Noszlopy Gáspár vezette magyar erőkkel. |
május 24. | Dembinski lemond hadtestparancsnoki posztjáról, mivel ellenzi a május 20-án elfogadott haditervet. Noszlopy Gáspár kiveri Barcsról a császári helyőrséget. Perczel újabb sikertelen ostromkísérlete Titel ellen. Bene Lajos kivonul Perlaszról. |
május 25. | Mamula császári ezredes beveszi a péterváradi őrség által épített sáncot. Kossuth Alessandro Monti ezredest nevezi ki az olasz légió parancsnokává. Gyulafehérvárról kitörnek a román védők. |
május 26. | Perczel Mór lemond hadtestparancsnoki tisztéről. Bene Lajos visszafoglalja Perlaszt. |
május 27. | Déva várának őrsége szabad elvonulásért cserébe átadja az erődítményt Forró Elek hadosztályának. Görgei három hadteste megkezdi felvonulását a Vág-vonalra. |
május 30. | I. Ferenc József Ludwig von Welden utódaként Julius Jakob von Haynaut nevezi ki a magyarországi császári és királyi csapatok főparancsnokává. |
május 31. | A román felkelők több sikertelen támadást intéznek a Gyulafehérvárt ostromló magyar erők ellen. |
június 1. | Vécsey Károly megadásra szólítja fel az aradi vár védőit; az őrség visszautasítja az ajánlatot. |
június 3. | Kovács Ignác zászlóalját Középalmásnál román felkelők támadják meg; a magyarok visszaverik a támadást. Panyutyin orosz tábornok hadosztálya bevonul Pozsonyba. |
június 4. | Perczel sikertelen kitörése Péterváradról. Az aradi várnál fegyverszünetet köt a két fél. |
június 5. | A magyar kormány Pestre érkezik. |
június 7. | Káty mellett Jellacsics megveri Perczel seregét. Kossuth Vetter Antal altábornagyot nevezi ki a délvidéki haderő parancsnokává. |
június 8. | Hosszúhetény lakossága kiűzi a császári helyőrséget a faluból. Kovács Ignác katonái Királypataknál és Krakkónál sikerrel hárítják el a románok támadásait. Kemény Farkas ezredes megkezdi a havasi hadjáratot, melynek célja a román felkelés leverése. |
június 9. | Nagysándor József Patánál átkergeti a Vágon Wohlgemuth altábornagy katonáit; a magyarok átkelési kísérletét a császári tüzérség megakadályozza. Csanády István sikerrel védi meg Nagyhalmágyot a román felkelők támadásával szemben. |
június 10. | Turony mellett a pécsi szászári helyőrség szétveri a dél-baranyai felkelők egységét. |
június 11. | Jellacsics sikertele kísérlete Újvidék bevételére. Abrudbányánál a magyarok sikerrel verik vissza Avram Iancu román felkelőit. |
június 13. | A csornai csatában Kmety György ezredes legyőzi a Franz Wyss vezérőrnagy vezette császári sereget; az ütközetben Wyss is elesik. |
június 14. | Szekulits ezredes Kürtig veri vissza a Derschatta ezredes vezette császári csapatokat. |
június 15. | Nagysándor József visszaveszi Patát és Soponyát. Pécs előtt Borotha császári őrnagy legyőzi a népfelkelőket. Rüdiger orosz tábornok hadteste Ófalunál átlépi a magyar határt. Sikertelen román támadás Abrudbánya ellen. Az éjszaka folyamán Vécsey Károly hadteste átkergeti a temesvári őrség előőrseit a Bégán, majd felrobbantja a Béga hídját. |
június 16. | Asbóth Lajos vereséget szenved Zsigárdnál. Nagysándor József sikertelen támadása a semptei tábor ellen. Kosztolányi Mór Patasnál szenved vereséget. Kemény Farkas katonái kiürítik Abrudbányát. |
június 17. | Grotenhjelm orosz altábornagy betör Erdélybe. A Paszkevics tábornagy vezette orosz fősereg a Duklai-hágón megkezdi bevonulását Magyarországra. |
június 19. | Józef Wysocky utóvédje Lófalunál összecsap az oroszok előőrsével, majd visszavonul. Grabbe altábornagy elfoglalja Rózsahegyet. Alekszandr Lüders tábornok megkezdi bevonulását Erdélybe. A császári csapatok bevonulnak Pécsre. |
június 20. | Zsigárd és Pered közelében a Görgei vezette honvéd fősereg legyőzi Wohlgemuth altábornagy IV. hadtestét. A lengyel Idzikowski őrnagy által vezetett egység Héthársnál összecsap Rüdiger kozákjaival. Lüders katonái áttörnek a Tömösi-szoroson; a védők parancsnoka, Kiss Sándor ezredes fogságba esik. Nikolai von Engelhardt orosz vezérőrnagy elfoglalja a Törcsvári-szorost. |
június 21. | A peredi csata második napja: a Panyutyin vezette orosz hadosztály legyőzi Görgei seregét. Lüders megkezdi Brassó ostromát. Román felkelők sikertelen ostroma Boica ellen. |
június 22. | Grabbe altábornagy kozákjai Turócszentmártonban legyőznek egy magyar csapatot . Brassó helyőrsége kapitulál. Borgómundnál az oroszok legyőzik Dobay József ezredes hadosztályát. Az oroszok elfoglalják Eperjest. |
június 23. | Dessewffy Arisztid Somosnál megtámad egy orosz dandárt, majd visszavonul. Az oroszok Prásmár mellett megtámadják és visszaszorítják Gál Sándor hadosztályát. |
június 24. | Paszkevics bevonul Kassára. Az oroszok elfoglalják Sepsiszentgyörgyöt. |
június 25. | Jellacsics Óbecsénél megütközik a Tóth Ágoston vezette hadtesttel. Hasford orosz altábornagy csapatai elfoglalják Kézdivásárhelyt. |
június 26. | A minisztertanács Görgei javaslatára elrendeli a főerők Komárom térségében való összevonását. Sikertelen magyar támadás Perlasznál a szerbek ellen. Schütte altábornagy visszavonulásra készteti a Marcal vonalát védő Kmety György vezette magyar hadosztályt. Bem bevonul Besztercére. |
június 27. | A kormány népfelkelésre szólít fel. Schütte Ihásznál legyőzi Kmetyt. Az aradi várőrség megkezdi az erődítmény átadását Vécsey Károly seregének. |
június 28. | Haynau Győr mellett legyőzi a Poeltenberg Ernő vezette VII. hadtestet. Vetter Antal újra elfoglalja Óbecsét. Kuznyecov orosz hadteste elfoglalja a tokaji átkelőt. Bem Olaszfalutól Szeretfalváig vonul vissza, miután megütközik Grotenhjelm katonáival. |
június 29. | A minisztertanács elrendeli a honvédsereg Szeged környéki összpontosítását. Orosz-magyar összecsapás Fogarasnál. |
június 30. | A temesvári várőrség kitörési kísérletét az ostromló magyar sereg meghiúsítja. Paszkevics elfoglalja Miskolcot. |
július 1. | Bem bevonul Besztercére. Kossuth egy félreértés miatt leváltja Görgeit a fővezérségről; utóda Mészáros Lázár lesz. Kosztolányi ezredes Keszegfalva mellett összecsap von Asselt seregeivel, majd visszavonul. |
július 2. | A komáromi csatában Görgei meghiúsítja Haynau támadását; a csatában Görgei súlyos sebet kap. Uzon és Kökös között döntetlenül végződő csata Aldelberg orosz és Gál Sándor székely katonái között; az ütközetben elesik Gábor Áron őrnagy. Az országgyűlés úgy határoz, hogy Szegedre helyezi át székhelyét. |
július 3. | Az oroszok bevonulnak Debrecenbe. Bem ostromállapotot rendel el Székelyföldön. |
július 5. | Aldelberg serege Sepsiszentgyörgynél szétveri Gál Sándor hadosztályát. Kossuth felmenti Görgeit hadügyminiszteri posztjáról, de kinevezi a komáromi hadsereg főparancsnokává. Heinz császári hadnagy Szászrégennél szétver egy magyar zászlóaljat. |
július 6. | Az orosz csapatok Debrecenből Tokaj felé indulnak. Guyon Richárd Kishegyesnél visszavonulásra készteti Ottinger lovasdandárát. Gál Sándort leváltják a székelyföldi hadosztály parancsnoki posztjáról; utóda Szabó Nándor. Havasnagyfalunál a románok szétverik Vasvári Pál szabadcsapatát; az ütközetben Vasvári is elesik. |
július 7. | Kossuth Perczel Mórt nevezi ki a közép-tiszai hadsereg élére. Kozmatelkénél az oroszok szétkergetnek egy magyar zászlóaljat. |
július 8. | A kormány megkezdi Szegedre költözését, mely július 14-én fejeződik be. |
július 9. | A gyulafehérvári várőrség kitör, és kiszorítja az ostromló magyarokat az egyik elővárosból. |
július 10. | Grotenhjelm visszaszorítja Bem hadosztályát, majd elfoglalja Besztercét. |
július 11. | Újabb csata Komáromnál. Klapka nem tudja áttörni a császáriak vonalait. Egy császári előőrs behatol Budára. |
július 12. | Adlerberg százados kozákjai bevonulnak a fővárosba. Fogarasnál az oroszok megadásra késztetik Móricz József különítményét. A magyar fősereg Görgei parancsnoksága alatt Komáromból Vác irányába indul. |
július 13. | Grotenhjelm előőrsei Nagysajó mellett legyőznek egy magyar csapatot. |
július 14. | Kishegyesnél Vetter Antal és Guyon Richárd legyőzik Jellacsics seregét. Sikertelen magyar támadás a perlaszi hídfőt védő császári erők ellen. Kossuth Aulich Lajost nevezi ki hadügyminiszterré. Clam-Gallas altábornagy csapatai a Törcsvári-szorosnál megkezdik bevonulásukat Erdélybe. |
július 15. | Csata Vácnál; Paszkevics lovassága elzárja Görgei feldunai hadserege elől a közvetlenül délre vezető utat. Jellacsics megkezdi a Duna bal partjának kiürítését. |
július 16. | Vetter Antal Péterváradra teszi át főhadiszállását. Grotenhjelm Szeretfalvánál legyőzi Damaszkin György hadosztályát. Noszlopy Gáspár visszafoglalja Nagykanizsát a horvátoktól. |
július 17. | Görgei Vácnál sikerrel hárítja el Paszkevics támadását, majd elvonul Rétság – Vadkert irányába. |
július 18. | Poeltenberg Ernő Vadkert és Balassagyarmat között legyőzi a feldunai hadsereget üldöző oroszokat. |
július 19. | Haynau Pestre teszi át főhadiszállását. A magyarok kiürítik Nagyszebent. |
július 20. | Paszkevics egyik hadosztálya Turánál legyőzi Perczelt, aki ezt követően Szeged felé indul. Bem Sepsiszentgyörgynél és Kökösnél is visszavonulásra készteti a császári csapatokat. Lüders katonái kiszorítják az országból Ihász Dánielnek a Vöröstoronyi-szorost védő csapatait. |
július 21. | Bem Ilyefalvánál visszavonulásra készteti Clam-Gallas csapatait. Lüders bevonul Nagyszebenre. Grotenhjelm Tekénél és Nagysajónál is legyőzi a magyarokat. Dondorf őrnagy Sárvárnál szétveri a népfelkelőket. |
július 23. | Poeltenberg Ernő Harsánynál összecsap Kuznyecov altábornagy kozákjaival. Guyon Richárd sikertelen támadásokat indít a szerbek által védett Titel ellen. Szászrégennél Damaszkin György hadosztálya meghátrál az oroszok elől. Bem az Ojtozi-szorosnál betör Moldvába, s Grozestinél legyőzi Usztrugov csapatait. Clam-Gallas Szemerjánál visszavonulásra készteti Gál Sándor katonáit. |
július 24. | Mészáros Lázár lemond honvédfőparancsnoki tisztéről. Ütközet Görömbölynél Cseodajev és Poeltenberg katonái között. Haynau főserege megindul Szeged felé. |
július 25. | Leiningen-Westerburg Károly és Poeltenberg Ernő Felsőszolcánál és Miskolcnál sikerrel hárítják el Cseodajev támadásait. Gorcsakov orosz tábornok Tiszafürednél elfoglalja a töltést, de Korponay János katonái felgyújtják a Tisza hídját. Guyon Richárd hadteste megkezdi a Bácska kiürítését, és Szeged felé vonul. Sikertelen román támadás Sárdnál a gyulafehérvári magyar ostromsereg ellen. Bem kivonul Moldvából, s megindul Erdély felé. A komáromi várőrség sikertelen rajtaütést kezd az ostromló császári erők ellen. Az éjszaka során Bem utasítására a gyulafehérvári ostromsereg elvonul a vár alól. |
július 26. | Cseodajev Poga és Köröm között támadást indít Poletenberg ellen, amit a magyar tüzérség visszaver. Gorcsakov katonái Tiszafürednél átkelnek a Tiszán. Vécsey sikertelen rohamot indít a temesvári vár ellen. A románok feldúlják Nagyenyedet. |
július 27. | Paszkevics serege Tiszafürednél megkezdi átkelését a Tiszántúlra. |
július 28. | Gesztelynél Leiningen-Westerburg Károly tüzérsége visszaveri Grabbe orosz tábornok támadását. Újszegeden felrobban a lőszerraktár. |
július 29. | Perczel a tiszai hadsereggel Szeged alá vonul vissza. Perczelt ugyan ezen napon a minisztertanács leváltja, s egyben elfogadja Mészáros Lázár lemondását is. Haynau serege is Szegedre körzetébe érkezik. Görgei Tokajnál átkel a Tiszán, s Arad felé veszi az irányt. |
július 30. | A Szegednél összpontosított sereg parancsnokává Dembinski altábornagyot nevezik ki. A komáromi várőrség szétveri a Duna bal partján állomásozó császári erőket. Dyck orosz vezérőrnagy Kőhalomnál legyőzi Dobay József különítményét. A császári csapatok felégetik Csongrádot. |
július 31. | Lüders Segesvárnál súlyos vereséget mér Bem seregére. Klapka a csallóközi ostromzárat is szétveri Komárom körül. Nugent táborszernagy katonái bevonulnak Kaposvárra. |
augusztus 1. | A kormány és a képviselőház Aradra költözik. Szerdahelynél Hasford császári hadosztálya legyőzi a Stein ezredes vezette magyar hadosztály elővédjeit. Kászonújfalunál Clam-Gallas hadteste szétveri Tuzson János őrnagy különítményét. Gál Sándor Tusnádfürdő mellett súlyos vereséget szenved Coppet császári vezérőrnagytól. Dembinski megkezdi kivonulását Szegedről. |
augusztus 2. | Haynau bevonul Szegedre. A debreceni csatában Nagysándor József vereséget szenved az orosz főerőtől. |
augusztus 3. | Klapka újra kitör Komáromból, s a Duna jobb partját is megtisztítja. Haynau kiűzi Újszegedről Dembinski katonáit, és Szőregig szorítja őket vissza. A gyulafehérvári várőrség kitörési kísérletét Beke József ezredes visszaveri. Avram Iancu felfüggeszti a román felkelők hadműveleteit. |
augusztus 4. | Makónál Schlik elővédje összecsap a Szerdahelyi Sándor őrnagy vezette magyar utóvéddel. Vécsey sikertelen támadást indít a temesvári vár ellen. |
augusztus 5. | Klapka előőrse bevonul Győrbe. A császáriak kiürítik Székesfehérvárt. A szőregi csata; Dembinski vereséget szenved Haynautól, s eltérve a haditervtől, Arad helyett Temesvár felé vonul vissza. Bem visszafoglalja Nagyszebent. |
augusztus 6. | Dembinski előbb Óbesenyőnél, majd Kisteremiánál is vereséget szenved. A Lüders és Hasford vezette orosz csapatok a nagycsűri ütközetben szétverik Bem seregét. |
augusztus 7. | Kossuth leváltja Dembinskit, Bem lesz az új honvéd főparancsnok. Grotenhjelm Nagysármásnál legyőzi Gál Sándor csapatait. |
augusztus 8. | A temesvári várőrség kitör, s visszaszorítja a magyarokat. Grabbe felégeti Losoncot. |
augusztus 9. | A temesvári csatában Bem döntő vereséget szenved Haynautól. Görgei hadteste Aradra érkezik. Gál Sándor csapatai maradékával bevonul Kolozsvárra. |
augusztus 10. | A székesfehérvári népfelékelők sikertelen támadást indítanak Falkenhayn vezérőrnagy különítménye ellen. Nagysándor József Németságnál összecsap Schlik hadtestével, majd visszavonul Újaradra. |
augusztus 11. | Kossuth lemond kormányzóelnöki tisztéről, s átadja a hatalmat Görgeinek. Görgei levélben fegyverletételt javasol Rüdigernek. |
augustus 12. | Lüders Szászsebesnél legyőzi a Stein ezredes vezette dél-erdélyi sereget. |
augusztus 13. | Görgei Világosnál feltétel nélkül leteszi a fegyvert Rüdiger előtt. A dévai vár lőszerkészlete felrobban; a magyar őrség is elpusztul. Jellacsics megindul Temesvár felé. |
augusztus 14. | Apahidánál Gortenhjelm elővédje legyőzi Makray László huszárkülönítményét. Kemény Farkas kiüríti Kolozsvárt. |
augusztus 15. | Klapka kivonul Győrből. Lugosnál a déli magyar sereg visszavonulásra kényszerül. Az oroszok Ungvárnál szétverik Rambowski őrnagy katonáit. Grotenhjelm elfoglalja Kolozsvárt, s legyőzi a magyar utóvédet. |
augusztus 16. | Grotenhjelm Sárvásárnál megveri Gál Sándor előőrsét. I. Miklós orosz cár levélben kegyelmet kér a magukat megadó katonáknak. Hasonló tartalmú előterjesztést nyújt be I. Ferenc Józsefnek Paszkevics is. |
augusztus 17. | Kossuth Orsovánál elhagyja Magyarországot. Damjanich János átadja Arad várát az oroszoknak. |
augusztus 18. | Beke József Dévánál kapitulál Lüders előtt. |
augusztus 19. | A császári csapatok bevonulnak Székesfehérvárra. Paszkevics ismét kegyelmet kér Haynautól a magukat megadóknak. Lázár Vilmos és Dessewffy Arisztid Karánsebesnél leteszik a fegyvert. |
augusztus 20. | Vécsey Károly Nagyváradon leteszi a fegyvert az oroszok előtt. Haynau elrendeli az elfogott és szolgálatra alkalmas honvédek besorozását a császári-királyi hadseregbe. |
augusztus 21. | A komáromi védők 14 napos fegyverszünetet kötnek a császáriakkal. Hátszegnél Frummer Antal őrnagy leteszi a fegyvert Hasford orosz altábornagy előtt. |
augusztus 22. | Az Inczédy László vezette bihari csapatok Belényesnél leteszik a fegyvert. I. Ferenc József Paszkevicshez intézett válaszában közli, hogy nem ad amnesztiát a magukat megadóknak. |
augusztus 23. | Fockner őrnagy Mehádiánál visszaveri a támadó császári erőket. |
augusztus 24-25. | Kazinczy Lajos Zsibónál leteszi a fegyvert. |
augusztus 26. | Mezősy Pál őrnagy átadja Munkács várát az oroszoknak. Haynau közli Görgeivel, hogy a cár kérésére kegyelmet kap, s Karinthiába internálják. |
augusztus 30. | Az orosz csapatok megkezdik kivonulásukat Magyarországról. |
szeptember 2. | Wohlgemuth altábornagy, erdélyi kormányzó elrendeli a román feleklő had feloszlatását. Csorich altábornagy felmondja a Klapkával kötött fegyverszünetet. |
szeptember 5. | Heténynél a komáromi várőrség huszárai szétvernek egy kozák alakulatot. |
szeptember 7. | A péterváradi vár kapitulál az osztrákok előtt. A Zsitva hídjánál összecsap a komáromi várőrség különítménye és egy kozák alakulat. |
szeptember 10. | A komáromi várőrség Hetény mellett megtámadja az oroszokat, de kénytelen visszavonulni. |
szeptember 25. | Ószőnynél a honvédek visszaverik a császáriak támadását. A Vág mentén a magyar huszárok sikertelen támadása a kozákok ellen. |
szeptember 26. | Haynau átveszi a komáromi ostromsereg parancsnokságát. |
szeptember 27. | Õszőnynél újabb összecsapás a komáromi várőrség és az ostromlók között. Klapka és Haynau Herkálypusztán aláírják a komáromi vár megadásáról szóló megegyezést. |
október 2. | A komáromi várőrség megkezdi az erődítményrendszer kiürítését és átadását. |
október 4. | Befejeződik a komáromi vár átadása. Klapka elhagyja Komáromot. |
október 6. | Aradon kivégzik a honvédség 12 tábornokát és 1 ezredesét, Pesten Batthyány Lajos volt miniszterelnököt. |
Forrás: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története